1913.III.25. FTC – Racing Club de Bruxelles 4:0

(…) A nemzetközi mérkőzésről előzetes véleményt nem mondhatunk, mert nincs meg az alap, amelyen megközelí­tőleg is kiszámí­thatnánk a papí­rforma szerinti erőviszonyt a belgák footballsportja és a miénk között. Tájékoztatóul közöljük,, hogy a csapatban négy olyan játékos szerepel, aki a legutóbbi belga-holland reprezentativ mérkőzésen a belga szí­neket képviselte. Ezek Mayné kapus, Andrieu jobb hátvéd, Hubin balhátvéd és Bequort balszélső. (…) A belga csapat összeállí­tása a következő lesz: Mayné – Andrieu, Hubin – Remaekers, Wright, Decoster – Lewis, M. Bunyan, Hogg, C. Bunyan, Bequort. A csapat tartalékai Van Horden, aki centerfedezetet játszik, Pater Noster, aki összekötő csatár, továbbá Levasseur és Mahy, akiket más egyesülettől kért kölcsön a Racing Club de Bruxelles.

(*Pesti Hí­rlap, 1913. március 22.)

1913. március 25., 16:30, Üllői út, FTC – Racing Club de Bruxelles 4:0 (1:0)
vezette: Sugár István
nézőszám: 6 000
FTC: Ungár — Rumbold, Manglitz — Weinber, Bródy, Blum — Weisz F., Tóth-Potya, Pataky, Schlosser, Borbás dr.
Racing Club de Bruxelles: Mayné — Andrieu, Hubin — *Remaekers, *Wright, *Decoster — Lewis, M. Bunyan, *Hogg, *C. Bunyan, Beqourt
Gól: Weisz F. (30.), Tóth-Potya (65.), Schlosser (75.), Pataky (80.)

(…) Harmadik húsvéti attrakciónk a Racing Club de Bruxelles volt. Mindjárt kijelentjük, hogy a vendégcsapatok között a legjobbat produkálta. Védelmében a balhátvéd valóban klasszis játékos. Fürgesége, rugótechnikája és helyezkedése úgy szombaton a BAK ellen, mint hétfőn a MAC ellen a mezőny legjobb emberévé avatták. Nagy gyengéje a csapatnak a fedezetsor, melynek mind a három embere közepes szürke játékos. Sokat használnak a védelemnek, de a nagyobb áttekintést igénylő támadásoknál a kitűnő csatársornak vajmi kevéssé vannak segí­tségére. A csatársor két legjobb embere a két összekötő, a Bunyan testvérek. (…)

Kedd. Nemzetközi mérkőzés. Ferencvárosi Torna Club — Racing Club de Bruxelles: 4:0. (1:0).

Az üllői-uti pályán körülbelül hatezer ember lehetett szemtanúja annak a mérkőzésnek, amelyet az ünnepek legszebb és legérdekesebb küzdelmének méltán nevezhetünk. A belga csapat a legjobb összeállí­tásban szerepelt és legszebb játékát produkálta s hogy mégis ily meglehetősen súlyos goalarányu vereséget szenvedett, annak tulajdoní­tjuk, hogy az FTC. csatársor, de különösen annak jobb szárnya oly pompás formát játszott ki a második félidőben, aminöt tőle e szezonban még nem láttunk. Tóth, Pataky és Weisz olyan együttest alkotnak, aminővel jelenleg egy csapat sem dicsekedhetik. A fedezetsor szépen állotta a tempót, bár Blum játékán bizonyos bizonytalanság volt észrevehető, ami alighanem a mögötte játszó Manglitzról ragadt rá át.

A belga csapatban ismét a balhátvéd, Hubin volt a legjobb ember, ezúttal kivételesen méltó társnak mutatkozott Andrieu is, bár merevsége ezúttal is eléggé feltűnő volt A fedezetsor a mig bí­rta a tempót — a második félidő közepéig, — igen erős és tetszetős munkát végzett, a csatársorban a jobbösszekötő, M. Bunyan, elsőrangú játékot produkált. Veszedelmes kiszökései s alkalmas pillanatban keresztülvitt szélső és centerszöktetései, nem egyszer meleg helyzetet teremtettek a FTC goal előtt.

Kezdés után változatos a játék. Az első kornerhez az FTC. jut, mert Tóth lövését az egyik belga játékos hibásan fogja. Majd hirtelen a FTC. goal elé kerül a játék, ahol óriási kavarodás kelétkezik s Bunyan M. éles lövése a kapuvonalon álló Weinber lábáról pattan vissza a mezőnybe. A FTC.-ot szemmelláthatólag meglepi a belgák lelkes és önfeláldozó játéka s körülbelül negyedóráig nem tudja ellenfelének térfelére átterelni a játékot. Lewis, majd Bequort veszedelmes kitörései egymásután teremtik a legszebb goalhelyzeteket. Végre sikerül Schlosser egy hosszú passával Borbásnak megszöknie, aki midőn a kapu elé kerül látja, hogy egy partnere sincs közelében, meglepetésszerűen lő; a lövés a kapus lábáról visszapattan a mezőnybe, ahol a hirtelen ott termő Hubin tisztázza a helyzetet.  Innen kezdve a FTC. csatársor mindjobban lendületbe jön s a 30. percben Weisznek sikerül a Tóth által lefoultolt Hubinen keresztül törni s a közönség zúgó rivalgása közben az első goalt lőnie. Félidő végéig az eredmény nem változik.

Helycsere után kialakul a FTC. csatárjátéka. Jobboldala szebbnél-szebb kombinációkkal nyomul fel Mayné goaljához és, hogy körülbelül husz percig goal nem esik, azt a két belga hátvéd, Andrieu és Hubin, önfeláldozó játéka akadályozza meg. Volt egy két támadás, amely kapufalövéssel végződött. A 20. percben Rumbold egy hosszú labdáját Schlosser a goalra fejeli, a kapus a labdát elfogja s mezőnybe dobja vissza, ahol a nagy kavarodásban az Tóthhoz kerül, aki lapos lövéssél azt a goalba küldi. E goal után a belgák visszaesnek s játékukon mindjobban meglátszik, hogy a harmadik matchüket játsszák. A 30. percben Schlosser váratlan hosszu lövése a harmadik magyar goalt eredményezi, melyet öt perc múlva egy kapufalövés után közvetlenül Pataky utolsó goalja követ. Bí­ró Sugár volt.

(Pesti Hí­rlap, 1913. március 26.)

Ferencvárosi Torna Klub—Racing Klub de Brüsszel 4:0 (1:0). A belgákat, úgy látszik, kegyébe fogadta a közönség, mert legalább 6000 néző gyűlt össze kedden délután az üllői-uti pályán, hogy a magyar bajnokcsapattal való küzdelmüket végignézze. A belgák rá is szolgáltak az érdeklődésre. Az első félidőben, a mí­g a heves iram el nem fárasztotta őket, legalább olyan jól játszottak, mint a F.T. K. Csodaszép összejátszást produkáltak s különösen a Payert helyettesí­tő Manglitz oldalán számtalanszor áttörték a magyar védelmet. A kapu előtt azonban balszerencsével küzdöttek s igy történt, hogy határozott elsőbbségük ellenére sem tudtak gólt csinálni, mig a kapujához szögezett F. T. K.-nak sikerült egy gyors támadása, a mi Veisz szép góljával végződött.

Helycsere után megváltozott a kép. A harmadik meccsüket játszó belgák húsz perc után alig álltak a lábukon, még Hubin balhátvédő, a csapat főerőssége is összeroppant. A F. T. K. persze alaposan kihasználta ezt, s fokozta a tempót, a mi teljesen letörte a belga csapatot. Most már szánalmasan vergődött a belga védelem. A halfok olyan fáradtak voltak, hogy a labdába sem tudtak rúgni — mig a F. T. K. csatázósora még tüzesen és teljes gőzzel támadott. Csakis ez magyarázza meg, hogy a F. T. K. még három gólt tudott csinálni Tóth, Schlosser és Pataki révén, mert normális körülmények közölt négy gólkülönbség semmiesetre sincsen a két csapat között. Négy góllal győzte le a bajnokcsapat a belgákat, a kiknek még sincs okuk az elkeseredésre, mert gyönyörű küzdelemben búcsúztak el a magyar közönségtől. Biró Sugár István volt.

(Budapesti Hí­rlap, 1913. március 26.)