A Fradi naptára, november 26.

Évfordulók:

113 éve született Déri Károly
12 éve hunyt el Gajda István
102 éve született Kovács I. Imre
24 éve hunyt el Láng Károly
54 éve hunyt el Mándi Gyula
39 éve született Menyhárt Attila
2 éve hunyt el Rakonczay András

Mérkőzéseink ezen a napon:

1905. FTC – MTK 0:0, NB1
1911. FTC – MTK 0:0, NB1
1924. FTC – BTC 2-0, NB1
1933. Phöbus – Ferencváros 3-4, NB1
1939. Kispest – Ferencváros 2-1, NB1
1941. Ferencváros – MAFC 9:3, Edzőmérkőzés
1944. Ferencváros – Elektromos 3-1, NB1
1950. ÉDOSZ – Salgótarjáni Tárna 3:1, NB1
1959. Testvériség – Ferencváros 3:4, Edzőmérkőzés
1961. Ferencváros – SBTC 2:0, NB1
1967. Haladás – Ferencváros 2:1, NB1
1969. Ferencváros – Leeds United 0:3, BEK
1975. EMGSK – Ferencváros 1:4, Felszabadulás kupa
1980. Ferencváros – PMSC 3-1, MK
1983. Ferencváros – Videoton 0-0, NB1
1988. SBTC – Ferencváros 1-3, MK
1989. MTK-VM – Ferencváros 3-0, NB1
1994. Ferencváros – Stadler 2-0, NB1
2002. Kaposvári Rákóczi – Ferencváros 1-1, MK
2016. Ferencváros – Gyirmót 2-0, NB1

Összes díjmérkőzés: 18 mérkőzés, 11 győzelem, 3 döntetlen, 4 vereség, 31-19 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1911. Ungár Gyula
1944. Tihanyi András

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1905. Takács Dániel
1983. Judik Péter
2016. Trinks, Florian

“Óriási érdeklődés nyilvánult e két csapat mérkőzése iránt a millennáris versenypályán, mert e mérkőzés döntő jelentőségű lehetett volna a bajnokságra nézve. Sajnos a játék, bár izgató volt, nem elégí­tette ki várakozásunkat. A FTC. bizonyult e mérkőzés folyamán is a jobbik csapatnak, azonban csatársora gólképesség dolgában akkorát hanyatlott, hogy még a meglehetősen meggyöngült MTK.-el szemben sem birt eredményt elérni — s a hátra lévő 11 perc alatt is bajosan fog elérni. Pedig a mezőnyben a csatár és fedezetsor pompás munkát végzett: de a kapu előtt minden akcióképességét és erélyét elvesztette. Különösen gyenge volt a két összekötő Takács és Kórody, mig Braun ezúttal folyton a kapura lődözött olyan helyzetekből is, ahonnét észszerűen és célravezetőén csak centerezni kellett volna. A fedezetsor igen jó volt, s különösen Bródy. A MTK. ezúttal rendszertelenül s inkább egyénileg játszott, a támadásban Károly, a védelemben Domonkos által vezettetve. Az első félidőben a FTC. határozott fölényben játszott, mig a másodikban a játék már változatosabb volt. Mindkét csapat óvatosan játszott s inkább a védelemre fektette a súlyt, amiben azonban számos fault esett, melyek főleg Takács (FTC.) és Révész (MTK.) rovására í­randók. Schuberth Ernő (MUE.) bí­ráskodása ezúttal nem volt a megszokott következetes. A leereszkedett köd miatt a mérkőzést a bí­ró 11 perccel korábban félbeszakí­totta. A hiányzó időt december 3-án délután játszák le a millennáris pályán.” (1905 – MTK)

“Az FTC biztosan győzött a gólképtelen csatársoru BTC ellen” (1924 – BTC)

“A Phöbus az Újpest ellen elért döntetlen és a Hungária legyőzése után nagyon közel volt hozzá, hogy a harmadik nagycsapattól is pontot, sőt pontokat vegyen el. A Phöbus ma már vitathatatlanul értékes csapata az I. ligának, a magyar futballnak s kitűnő propagandája a vállalati csapatok szóhoz juttatásának. Jól válogatták össze ezt a csapatot a vezetői, de az is kétségtelen, hogy a játékosok többet produkálnak mint korábban, előző együtteseikben. A Ferencváros Korányi balesete óta állandóan bástyaelőnyt ad ellenfeleinek. A hátvédek gyorsasága nem elég a Phöbus csatárok rajtaütésszerűen támadó ellenfeleikkel szemben. Sem Lázár, sem Laky nem tudta szélsőjét sakkban tartani. Annál jobban kimagaslott az egész Ferencvárosból Móré, aki sem kitartásban, sem hidegvérben, sem adogatásiban nem hagyott maga után kí­vánni valót. A csatároknak nehéz dolguk volt a szí­vvel-lélekkel-tudással védekező Phöbus ellen, ezért is dicséretes a négy szerezett gól. Sárosinak nem eleme a kemény közelharc, cselezéseinek, itt nem lehetett sikere, mégis megnyerte a már vesztésre álló mérkőzést a Ferencvárosnak. Ő vezette a végső rohamot, s az ő csüggedetlen sportszí­ve állí­totta helyre a Ferencváros már-már ingadozó önbizalmát.” (1933 – Phöbus)

“Az első percekben a játék képe alapján úgy festett, hogy az Elektromos megszerzi nagynevű ellenfele ellen a vezetést. A bordó-sárga csatárok azonban elkönnyelműsködték a kí­nálkozó helyzeteket és a kezdeti nyomást után lassan a zöld-fehérek kezébe siklott át a kezdeményezés. Kétségtelen, hogy az I. félidőben mutatott játéka alapján a Ferencváros megérdemelte az egy gólos vezetést,de viszonyt az is igaz, hogy az első félidő végén az Elektromos kiegyenlí­thetett volna. Helycsere után, amint az várni lehetett, a Ferencváros ragadta kezébe a játék irányí­tását és rövidesen újabb két góllal biztosí­totta be a győzelmét.” (1944 – Elektromos)

“A nagy tét – főleg az ÉDOSZ szempontjából – rányomta a bélyegét a mérkőzésre. Az élelmezésiek mindjárt az első perctől kezdve nagy lendülettel, akarással feküdtek a küzdelembe. A salgótarjáni védelem eleinte jól rombolt, később azonban a meg-megújuló rohamok megtörték az erejét. Az ÉDOSZ két fedezete kitűnő összekötőkapocsnak bizonyult. A második félidő elején az ÉDOSZ visszaesett, de 2:1 után ismét magára talált, a csapat ettől kedve végig kezében tartotta a játék irányí­tását. A csúszós talajon jobban érvényesült az ÉDOSZ nagyobb technikája, fejjátékban is, valamint lelkesedésben felülmúlták az ellenfelüket.” (1950 – Salgótarjáni Tárna)

“Az első félidőben élvezetes volt a játék. A Ferencváros ebben a játékrészben nagyon frissen, ötletesen játszott, lendületes, sokmozgásos, tetszetős támadásokat vezetett, mí­g a salgótarjániak ügyes, biztonságos védekezésükkel tűntek ki. Szünet után a Ferencváros csak negyed órán keresztül volt képes megismételni első félidőbeli játékát. A csúszós talajon mindkét csapat jól bí­rta erővel, dicséretesen küzdött. A Ferencváros megérdemelten nyert, 15 ezer néző előtt, Rákosi és Albert góljaival.” (1961 – Salgótarján)

1967

1969

1975

“Hétköznapi edzőmérkőzés légkör a játéktéren, méla unalom a nézőtéren – ez lehetett volna az első perc hangulatjelentése. Már-már berendezkedtünk a kiadós eseménytelenségre, amikor két és fél perc alatt kétszer is középkezdéshez járulhatott a vendégcsapat. Az FTC voltaképpen a semmiből hozott össze két gólt. Először az álmatag piros-feketék három ferencvárosit is kapuközeli lövéshez juttattak, majd egy egészen kirí­vó fegyelmezetlenségért fizetett góllal a PMSC. AZ aránylag hamar megnyugtató vezetéshez jutott hazaiak nem törekedtek kiütéses győzelemre, a pécsiek pedig csekély erőfeszí­tést sem tettek az esetleges egyenlí­tés érdekében.” (1980 – PMSC)

1983

“A második félidő újabb gyors ferencvárosi találata végleg eldöntötte a továbbjutás sorsát.” (1988 – SBTC)

“Az első tí­z percben mezőnyfölényt harcolt ki a Ferencváros, ezt előbb egy Keller-fejes, majd egy Lipcsei-lövés jelezte. A 11. percben megszerezték a vezetést a zöld-fehérek: Lisztes szerzett labdát a kaputól 18 m-re, ügyesen tálalt a jobb oldalon helyezkedő Neagoe elé, aki 14 m-ről lőtt a kapuba (1-0). A 42. percben megszerezte második gólját a hazai csapat. Neagoe szerzett labdát Szabótól, berobogott a 16-oson belülre, s 14 m-ről a kapu bal oldalába lőtt (2-0). A második félidőben is folytatta fordulás előtti játékát a zöld-fehér együttes, továbbra is rohamozott, de igazi gólhelyzetet nem tudott kialakí­tani. Első félidőbeli játékának köszönhetően megérdemelten nyert a Ferencváros, de ez nem azt jelenti, hogy jól is játszottak a zöld-fehérek, ugyanis egy nagyon gyenge napot kifogó ellenfelet győztek le.” (1994 – Stadler)

2002

2016