EBEDLI-től – KVASZTA-ig
Kincses Sándor: 60
Hajdúsámsonban töltötte gyerekkorát, itt kezdett el focizni és került be a megyei válogatottba. Ekkor figyelt fel rá a DMVSC és igazolta le az ifjúsági csapatába. Már a Loki tartalékcsapatából került a Debreceni Universitashoz, katonaidejét a H. Papp J. SE csapatában töltötte le.
A leszerelés után a fővárosba igazolt és a Csepel játékosa lett. A piros-kékek színeiben debütált az NB I-ben 1983 augusztusában. Hamar alapembere lett csapatának, két bajnoki idény után igazolt az Üllői útra 1985 nyarán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kerekes György: 65
Egykori csatárunk 1984 telén már 2-szeres válogatott játékosként igazolt az Üllői útra Debrecenből. ’84 tavaszán tizennégy tétmeccsen öltötte magára a zöld-fehér mezt és tízszer talált a kapuba. A gólvágó azonban nem csak a Fradiban volt ennyire gólerős, hanem a Fradi ellen is. Ellenfélként minden csapatával betalált a zöld-fehérek kapujába. Sőt, a DVSC, az Újpest (Ebedlivel verték meg a Fradit) és a Videoton színeiben is aktív részese volt a két bajnoki pont sorsának eldöntésében. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fábián Tibor
A Vasas 16-szoros válogatott játékosa 1957-ben a Fradiban kezdte a labdarúgást.
Egyetlen mérkőzésen lépett pályára, az 1965-ös new yorki torna idején, ahol az első csapat vendégszerepelt.
A kupában a ferencvárosi fiatalokra várt a megméretés, hogy kiverjék a Zalaegerszegi Építők csapatát. Nem sikerült. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kohut Vilmos
A villámgyors szentlőrinci legény, már 16 esztendősen a SZAC középmagyar kerületi bajnokságban szereplő első csapatában vitézkedett. A zömök, erőteljes játékos szélvészgyors elfutásaival és hatalmas erejű lövéseivel vívott ki magának Európa szerte nagy hírnevet. Bal lábbal a legváratlanabb helyzetekből is olyan erővel és pontossággal lőtt, mint talán senki más. Az alapvonal közvetlen közeléből az úgynevezett Kohut-szögből szédületes erejű, szemmel alig követhető lövéseket zúdított a kapura. Ezeknek a bombáknak olyan neves áldozatai voltak, mint a csehszlovák Planicka, az osztrák Hidden, az olasz Combi… Kohut fáradhatatlan harcos, nagy küzdő volt, az utolsó leheletéig hajtott, legyen szó bármilyen tétű mérkőzésről. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fodor Tibor: 55
Békéscsabán lett élvonalbeli játékos, majd Győrből szerződött az Üllői útra. Az ekkor már rutinos középpályás egy bajnoki bronzéremmel és közel 200 NB I-es találkozóval a háta mögött, 34 évesen érkezett a Ferencvároshoz. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Füsi János: 75
Egykori csatárunk 1967-ben igazolt az Üllői útra a Postástól.
A bemutatkozásra közel két évet kellett várnia: Korzika szigetén, a Bastia ellen mutatkozott be a nagycsapatban.
Újabb egy év telt el, amíg tétmeccsen is pályára léphetett: 1969 októberében a Győr ellen góllal debütált az élvonalban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Józsa Miklós: 60
Nyolc évesen került a Fradihoz, 1972-ben lett az FTC tagja, 19 éves koráig végigjárta a ranglétrát az előkészítő csoporttól a Vincze Géza edzette ifi I-ig.
Két ifi-bajnokcsapatban is szerepet kapott (1977/78 és 1978/79), 1979-ben tagja volt az U20-as világbajnokságon szereplő Rákosi Gyula edzette magyar válogatott keretének is.
Aztán az ifiből már jókora kerülőúton jutott el a Ferencváros első csapatáig.
Előbb kölcsönadták az Építőknek, később lekerült Kecskemétre, majd a katonaság alatt a H. Szabó Lajos SE csapata következett. 1983-ban “tért vissza” nevelőegyesületébe.
Kékesi (Friesz) Rezső
Egykori jobbszélsőnk 1922 februárjában a IX. ker. Törekvésből igazolt át az FTC-be.
Friesz illetve Földessy néven szerepelt a csapatban. 1925 tavaszán két bajnoki mérkőzéssel járult hozzá a zöld-fehérek ezüstérméhez. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Hlavács Győző
1947-ben nyolc-nyolc bajnoki mérkőzésen lépett pályára tavasszal és ősszel egyaránt. Hol a jobb-, hol balszélsőt játszott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kiss Gyula
Az alacsony termetű összekötő a korszerű játékra törekvő csatárok közé tartozott. Nagy területen mozgott, fáradhatatlanul szerezte meg és vitte fel a labdát. Okosan osztogatott. Kitűnő lapos átadásaiért, a “fű alatti passzok mestere” címmel tüntették ki társai. A hatalmas mezőnymunka mellett kevesebb ereje maradt a befejezésre, a góllövésre.
A Hunyadi téren focizott Koszta és Barna társaságában, innen igazolták le az FTC-be. Előbb ifi-, majd amatőr válogatott is lett. Az FTC amatőr csapatából került a profik közé és 1934 novemberében a Soroksár elleni bajnoki mérkőzésen mutatkozott be az első csapatban. Játékostársaitól már korán megkapta a Pepecs becenevet, ugyanis nagyon szeretett cselezni.
