Könyvek – “füzetek”
Montevideótól Johannesburgig – Érdekességek a futball vb-k világából
A 2010 nyarán, Dél-Afrikában megrendezett labdarúgó-világbajnokság már 19. volt a sorban. Nyolcvan évvel ezelőtt Uruguayban dörrent el a startpisztoly, azóta íródik a világ legnépszerűbb játékának sikertörténete. Felejthetetlen mérkőzések, csodálatos labdaművészek, számtalan érdekes történet, diadalok és bukások, tévedések és csalások elevenednek meg ebben a kötetben. A szerző górcső alá helyezi az eddigi focitornákat és azok főszereplőit – labdarúgókat, edzőket és játékvezetőket. Statisztikai adatok keverednek soha nem hallott sztorikkal, rekordok és csúcsok között szemezgethetnek a futball szerelmesei.
Büszkék lehetünk a régmúlt magyarjaira, akik még maguk írták a világbajnokságok történetét, nem is akármilyen eredménnyel. A legtöbb gólt egy tornán az Aranycsapat szerezte, Kocsis Sándor tiszteletet parancsoló gólátlaggal lett vb-gólkirály, Albert Flóriánt a chilei torna legnagyobb felfedezettjeként tartják számon, a vb-história leggyorsabb mesterhármasát Kiss László szerezte – ráadásul csereként.
A férfiak mellett – a korábbi tiltó rendelkezés és akadályoztatás ellenére – már a nők számára is rendeznek világbajnoki tornákat. Ezekről is olvashatunk áttekintést a kötet egyik fejezetében. Amellett, hogy rengeteg információval gazdagodhat az olvasó, újra átélheti a mérkőzések varázslatos hangulatát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Apám regénye, avagy egy edző a Tizedes utcából
Doktor úr, a balfedezet
A sors úgy hozta, hogy a Fradiban előbb egy „tanár úr”, majd a „doktor úr” játszott balfedezetet. Igaz, merőben különböztek egymástól. Lázár „tanár úr” fantasztikus technikai képzettségével és bámulatos labdaérzékével tanítgatta ellenfeleit a pályán. Lakat Károly viszont történelemtanárként a nebulókat oktatta a gimnáziumban, és hihetetlen tűzzel-odaadással küzdött a zöld-fehérek győzelméért, majd a szégyenletes bukás elkerüléséért.
Egyik kedves könyvem róla szól. A fia, a neves sportújságíró, Lakat T. Károly „Apám regénye, avagy egy edző a Tizedes utcából” című könyvében örökítette meg életét és pályafutását. A remek edzőről szól a könyv, hisz nem láthatta a pályán a zöld-fehérben gürcölő fedezetet, aki részben edzője, Lyka Antal („Totó”) jóvoltából, másrészt saját elképzelésétől vezérelve egyik megvalósítója volt a 4-2-4-es játékrendszernek, amelyet Bukovi Márton tökéletesített, s ezt játszotta az utolérhetetlen válogatott is Sebes Gusztáv idején.
Alberttől Zsengellérig
A magyar labdarúgó-bajnokságok gólkirályai
1901-ben a frissen alakult MLSZ „football-bajnokságot” írt ki, nem is gondoltak akkoriban arra, hogy milyen népszerű sorozatot indítanak el. 2010 júliusában már a 109. labdarúgó-bajnokság kezdődött el.
Ebben a könyvben valamennyi szezon gólkirálya kerül bemutatásra.
A hatvanhat labdarúgó között olyan fantasztikus sztárokat találunk, mint Schlosser Imre, Schaffer Alfréd, Takács József, Sárosi György, Zsengellér Gyula, Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Albert Flórián, Bene Ferenc, Tichy Lajos, Fazekas László, Nyilasi Tibor, Illés Béla. Ők valamennyien jól ismert játékosok, akik többször is első helyen végeztek a góllövőlistán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Alberttől – Zsákig
A magyar válogatott labdarúgók rövid — kizárólag szakmai bemutatására eddig egyetlen alkalommal tettek kísérletet. Néhai Földessy János dr., a labdarúgás odaadó és szakavatott krónikása, 1926-ban kis könyvecskét tett közzé „A magyar válogatott futballisták könyve” címmel. Azóta ebben a témakörben érdemleges, összefoglaló munka nem jelent meg. Könyvünkkel ezt a hiányt igyekszünk pótolni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kalandozó magyar labdarúgók
Mint minden kötetnek, ennek is megvan a maga története, amelyet az Olvasó a kezében tart. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Lipcsei – A csúcstartó Fradi-ikon története
Pedró, Lipszáj, Lipták, Isteni zseni.
Cini és a többiek
Az, hogy Karinthy Ferenc, népszerűbb nevén Cini fradista volt, s a zöld-fehéreknél vízipólózott, mindenki pontosan tudta. Jópár műve tanúskodott erről, például a Ferencvárosi szív. Cini kiválóan ismerte a fradisták lelkületét. De miként vonzódott ő a klubhoz? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
FRADIVAL A FÖLD KÖRÜL (359)
Azok a fradisták, akik még élőben láthatták Sárosit, Rudast, Kispétert, s a többi legendát, átszellemült arccal magyarázzák azt a csodát, amit akkor átéltek. Sokszor talán úgy érezzük, mi sosem érezhetjük át azt az összetartást Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Mindhalálig a kapuban – Zsiborás Gábor
In Memoriam Zsiborás Gábor
Előszó
Élt 36 évet. Iszonyúan szűkre szabott idő. Ha még egyszer ugyanennyit lett volna köztünk, azt mondja rá a köznyelv: élhetett volna még…
Zsiborás Gábor tragédiája azért is megrázta a futballszurkolókat, a labdarúgó-társadalmat, de a sportban járatlan embereket is, mert három ikergyermeket hagyott árván, azon a pályán vesztette el az eszméletét, amelyiken tizenkét éven át oly sokszor ünnepelte őt a Fradi-közönség. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Magyarok a futball-világbajnokságokon
Albert Flórián (1941)
1962-ben három, 1966-ban négy mérkőzésen játszott.
Világviszonylatban is a legnagyobb futballisták közé tartozott. Egész pályafutása alatt a Ferencvárosban játszott. Tizenhét évesen mutatkozott be az első osztályban, s rögtön két gólt lőtt. Egy évre rá már a nagyválogatottban terelgette a labdát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
