Kép, Könyv & Videotár
Nagy visszatérések
Nyilasi Tibor
(könyvrészlet) Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„Tüske”
Dr. Fenyvesi Máté, az egykori csupaszív
ferencvárosi játékos visszaemlékezései.
A Grosics-villa titka
AZ A BIZONYOS NAP
(Könyvrészlet)
„Kedves Miklós! Ne haragudj, hogy az egyszerűbb megoldás — például egy telefonhívás — helyett a bonyolultabbat, a levélírást választom. De azt hiszem, ebben a formában nyugodtabban és átgondoltabban meg tudom magyarázni Neked azt, amire élőszóban nem lennék képes. Nevezetesen: hogy ódzkodom ettől a könyvtől.
Nem tudom, használ-e, ösztönöz-e az én példám arra, amire szeretném és amire, feltehetően Te is szeretnéd? Jó célt szolgálunk-e vele, vagy csak puszta szenvelgés, önmutogatás lesz belőle? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A magyar labdarúgás és a 60 éves MLSZ
A magyar labdarúgás első négy éve —
az MLSZ megalakításáig (1897—1900)
A magyar labdarúgás 60 éve
Egy kis labdarúgó világtörténet
A magyar labdarúgás (Sebes Gusztáv)
A magyar játékosok visszaemlékezései az 1954-es világbajnokságra
FTC: 110
Ezüstcsapat – második félidő
Báró, Juci, Nyíl és a többiek
Bánki József (Dodi) – az FTC volt játékosa, újságíró
„Kamaszkorom markáns, meghatározó élménye a KEK menetelés, a Liverpool kiverése, a belgrádi csoda, amit a fordulatosan, jól megírt könyvben újra jó volt átélni. Jóllehet az akkori sztárokkal később együtt játszottam, közülük sokakkal jó barátságba kerültem, mégis olyan eseményekről olvashattam, melyekről oldott állapotban, a zöld-asztalnál sem hallottam hajdani kedvenceinktől. A kiadvány hiánypótló, egyben méltó mementója a Kárpát-medence legnépszerűbb klubja, a Ferencváros pazar kupaszereplésének.”
Balázs Ferenc (Fecó) – zenész:
„Az Ezüstcsapat története számomra, egy életérzés felelevenítése. A klubszínek, a hagyományok, a pályatársak tiszteletéről szól, az eredeti értelemben vett Fradi-családról, futballisták és zenészek barátságáról, betyárbecsületről. Azokról az időkről, amikor a fociban és a zenében is voltak még igazi bálványok, akikért tiszta szívvel, őszintén lehetett rajongani. A könyvben nyomon követhető az a sajnálatos folyamat is, melynek során mindez elveszett, jó lenne hinni, hogy nem végérvényesen.” Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Montevideótól Johannesburgig – Érdekességek a futball vb-k világából
A 2010 nyarán, Dél-Afrikában megrendezett labdarúgó-világbajnokság már 19. volt a sorban. Nyolcvan évvel ezelőtt Uruguayban dörrent el a startpisztoly, azóta íródik a világ legnépszerűbb játékának sikertörténete. Felejthetetlen mérkőzések, csodálatos labdaművészek, számtalan érdekes történet, diadalok és bukások, tévedések és csalások elevenednek meg ebben a kötetben. A szerző górcső alá helyezi az eddigi focitornákat és azok főszereplőit – labdarúgókat, edzőket és játékvezetőket. Statisztikai adatok keverednek soha nem hallott sztorikkal, rekordok és csúcsok között szemezgethetnek a futball szerelmesei.
Büszkék lehetünk a régmúlt magyarjaira, akik még maguk írták a világbajnokságok történetét, nem is akármilyen eredménnyel. A legtöbb gólt egy tornán az Aranycsapat szerezte, Kocsis Sándor tiszteletet parancsoló gólátlaggal lett vb-gólkirály, Albert Flóriánt a chilei torna legnagyobb felfedezettjeként tartják számon, a vb-história leggyorsabb mesterhármasát Kiss László szerezte – ráadásul csereként.
A férfiak mellett – a korábbi tiltó rendelkezés és akadályoztatás ellenére – már a nők számára is rendeznek világbajnoki tornákat. Ezekről is olvashatunk áttekintést a kötet egyik fejezetében. Amellett, hogy rengeteg információval gazdagodhat az olvasó, újra átélheti a mérkőzések varázslatos hangulatát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Apám regénye, avagy egy edző a Tizedes utcából
Doktor úr, a balfedezet
A sors úgy hozta, hogy a Fradiban előbb egy „tanár úr”, majd a „doktor úr” játszott balfedezetet. Igaz, merőben különböztek egymástól. Lázár „tanár úr” fantasztikus technikai képzettségével és bámulatos labdaérzékével tanítgatta ellenfeleit a pályán. Lakat Károly viszont történelemtanárként a nebulókat oktatta a gimnáziumban, és hihetetlen tűzzel-odaadással küzdött a zöld-fehérek győzelméért, majd a szégyenletes bukás elkerüléséért.
Egyik kedves könyvem róla szól. A fia, a neves sportújságíró, Lakat T. Károly „Apám regénye, avagy egy edző a Tizedes utcából” című könyvében örökítette meg életét és pályafutását. A remek edzőről szól a könyv, hisz nem láthatta a pályán a zöld-fehérben gürcölő fedezetet, aki részben edzője, Lyka Antal („Totó”) jóvoltából, másrészt saját elképzelésétől vezérelve egyik megvalósítója volt a 4-2-4-es játékrendszernek, amelyet Bukovi Márton tökéletesített, s ezt játszotta az utolérhetetlen válogatott is Sebes Gusztáv idején.
