Újpest (Újpesti Dózsa; Bp. Dózsa; UTE)
1950.V.21. ÉDOSZ – Bp. Dózsa 8:1
A tíz, majd kilenc emberrel játszó Dózsa ellen fölényesen győzött az ÉDOSZ
Dugókkal búcsúztak az óévtől
Kocsis Sándor és Deák Ferenc ontotta a gólokat a szilveszteri bajnoki meccseken, utóbbi játékost feljelentették – nem gyorshajtásért. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1949.IX.18. Újpest – Ferencváros 1:4
1949.VI.6. Népszava serleg döntő, Ferencváros – Újpest 4:3
A Ferencváros nyerte a Népszava serleget
A második félidőben tíz emberrel játszó Ferencváros jobb csatárjátékával győzött
1949.V.14. Ferencváros – Újpest 0:5
Váratlanul nagy fölénnyel győzött a kitűnően játszó Újpest a Kispétert nélkülöző Ferencváros ellen
1949.I.2. Földes László serleg, Ferencváros – Újpest 2:6
Nagyszerűen játszott az Újpest
1948.XII.26. Újpest – Ferencváros 3:5
A nagyobb akarás és a nagyobb gólratörés döntött
Néhány nap és elérkezünk ahhoz a mérkőzéshez, amit évek óta várnak a Fradista szurkolók. Minden bizonnyal a lila-fehér tábor is izgatott, de mivel belém ivódott a több évtizedes „ellenségkép”, így velük még a sportszerűség keretein belül sem vagyok hajlandó foglalkozni. Ezzel felejtsük is el a lila szót, mert a hétköznapi életben szitok színnek számít a Fradisták számára. Ha gonoszkodni akarnék, akkor megemlíteném az ellenfél nevének „zöld-fehér változatait”, de mivel a mérkőzés előtt illik sportszerűnek lenni, ezt meghagyom a Megyeri útra kilátogató több ezres zöld-fehérbe öltözött fanatikus számára.
Azt nem tudom, hogy 1948-ban ebből az ősi ellenségképből mennyi volt érezhető, de gyanítom, az akkori társadalmi viszonyok között, egy történelmi katarzis után, a focit kedvelők nem egymás között keresték az ellenséget. Ezekben az években a béke fuvallata még képes volt arra, hogy elsöpörje a két tábor ősi ellenséges viselkedését. Pedig 1948-ban már elkezdődtek azok a folyamatok, melyek végül is eljuttatta hazánkat a kommunista diktatúra évtizedeibe. Egy kattintás ide a folytatáshoz....