Fradi szurkolók a múltból: Zöllei János, alias KALAP
Néha úgy érzem, rossz korban születtem. Amikor olvasom a Ferencváros történelmét, ezen vélekedésem minduntalan erősödik bennem.
Aztán eszembe jut, más korok emberei is érezhettek hasonlóan, sőt voltak megboldogult békeidők, amikor még a mai nehézségeink jelentéktelen apróságnak tűnhettek csupán.
„Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.”
/Radnóti/
Mégis, amikor visszatekintek a múltba, emlékeimben feltűnnek emberi nagyságok, akik példaként állnak előttem a mai napig. Régen a sport, egy más világ volt. Egy sziget, ahol az ember, ember lehetett. Mára ez sajnos megszűnt, és ha még maradt is belőle valami, az mindenképpen átalakult. Idővel ezt a mesevilágot elborította az ár és szinte megszűnt szigetként funkcionálni. Mi, akik még próbálunk hinni a sziget oltalmában, naponta hajítjuk vissza az ár hordalékát az elmúlt idők tengerébe. Próbáljuk menteni a menthetőt, védőfalakkal vesszük körbe ezt a talpalatnyi száraz földet. A jó viszont az, hogy egyre könnyebben találunk egymásra, hiszen szűkül a terünk. Kétségtelenül vannak időszakok, amikor elfáradunk, elgyengülünk. Erőt honnan máshonnan is meríthetnénk, mint múltunk tisztaságából?
Gyermekkorom emlékei közül felvillan egy kép: egy fehér kalapos vidám bácsi hangosan kiállt a népes tábor között, „a frutti, a töki, a nápolyi!” Egy ember, aki több volt, mint szurkoló, ő volt a mi hangulatfelelősünk, mesevilágunk hírnöke! Tökmagárusnak álcázta magát, ám személye sokkal több volt ennél. Gyermekként számomra Ő egy mesebeli király volt, aki álruhában jött közénk. Egyszerre szerette őt, saját és az ellenfelünk tábora is. Vidám, szeretettől túlcsorduló versikéi élményszámba mentek, mint például: „Mondom neked dagi, bajnok lesz a Fradi!” Majd a Dózsások táborának így kiabált át: „ Jön hozzánk a Mucha, lesz majd nektek ruha!”
Zöllei János, hiszen így hívták a népszerű Kalapot, ma is él a lelkemben. Amikor meglátok egy perecárust, azonnal szétnézek, hátha felfedezem a sorok között őt is valahol. Ám hamar tudatosul bennem: szemünkkel nem látjuk többé és nem hallhatjuk sziporkázó verselését sem. Viszont ezt a mesevilágot emlékezetünkből nem írthatja ki senki. Ma is sikerült erőt merítenem emlékéből, olvassunk most róla, a Fradi szurkolók hihetetlenül színes egyéniségéről, Kalapról.
Tibu1
25 hozzászólás a(z) Fradi szurkolók a múltból: Zöllei János, alias KALAP bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
https://www.fourfourtwo.hu/friss/kalap-a-legendas-fruttiarus-kettos-elete-fourfourtwo-hu-98344/
Ez egy útifilm, vagy sportfilm, a narrátor Kálmán György, a riporter Szónyi János, 3: 54- nél pedig KALAP ÜVÖLTI, HOGY HAJRÁ Dózsa, a film címe az, hogy a Pécsiekkel Torinóban, íme a link. Nézzétek ifjak, vének. Kalapról csak annyit, hogy Taróczy Balázs egy-egy Davis kupameccs előtt mindig megkérte, hogy csináljon egy kis hangulatot. Kalapnak ez nem volt gond, amíg élünk nem felejtjük el, hízo csak a mája odafent zöllei úr! Reméle ott is talákozunk
https://www.youtube.com/watch?v=w01QutRckHQPécsiekkel Torinóban Pécsi Dózsa Juventus VVK … -- YouTube
Videotalálatok erre: pécsi dózsa -- torino youtube
–¶ 17:56
https://www.youtube.com/watch?v=w01QutRckHQ
2014. ápr. 18. -- Feltöltötte: Peter Sipos
Magyarország Pécsi Dózsa SC Rapp Imre Hernádi Ferenc Kincses II. Nándor Kocsis István Konrád I. János …
„Erôt honnan mashonnan is mérhetnénk, mint mùltunk tisztasí gí bòl…“
A fehér szìn az ünnep- és nem mindennapoknak mindennapjaiknak a szìne. A fagylaltos í rusìtò, az orvos, az í rusìtònô…
A fehér szin az üzenet az örökévalòsí gbòl, mely í tvirìt a zölden. A fehéren és a fehér í ltal mutatkozik meg a legjobban a tisztasí g.
Ja, László, ezt nagyon szépen mondtad! De kalaphoz inkább a vidámság illik, mint a szomorúság … amikor megjelent Szegeden, és a hátsdó füvesen játszott tarcsi-meccsen minden szembejövő szegedi drukker képébe belebömbölte: “Megjött a Nyilasi és a Mucha, kinéz nektek ma egy hatalmas ruha…” … Istenem, és tényleg senki sem akarta bántani, mert akkor egyéniség volt … a szegedi vagy csabai drukkerek, ha “égett” a Fradi -- sajnos, nem egyszer-, kajánul csak annyit kérdeztek tőle: “Kalap, MOST mennyi a frutti, a Fradi-rágógumi?” Főleg Csabán húztuk ki sokszor a gyufát … mintha nem is Magyarországon lettünk volna … az valami hihetetlen, hogy ott hogy utáltak bennünket … közben meg Mezőhegyestől Mezőberényig zöld (volt és van) az egész megye … de ott, a “boldog, békés” ’80-as években kaptam olyanokat … nem baj, azért visszasírnám a 20-22 ezer néző előtt játszott Csaba -- Fradi és a SZEOL- Fradi meccseket …
lacimadí r, a mùlt idôkben sokat olvasok a mùlt “boldog békeidôkrôl” a Fradi pí lyí val kapcsolatban.
A Kalap személyéven a hozzí szòlí sokní l feltûnt nekem, hogy egy jò pí ran ùgy fogalmaztak mint Te: …senki Sem bí ntotta volna…
Manapsí g bí ntaní k, vagy sértegetnék egy olyan embert, mint Kalapot, aki kirìna a tömegbôl ?
Vagyis az ember akí rmilyen szabad, hogy legyen, csak nem igaz és ôszinte.
De lehet, hogy az ùj Stadion nem csak egy ùj közönséget, egy ùj generí ciòt hoz a meccsekhez, hanem egy ùj fajta Kalap-ot is.
Nem szabad feladni a reményt. Mí r hí nyszor el akartí k temetni a humort. De még mindig él.
Én is nagyon csíptem Kalapot !!!!!! Üde szinfoltja volt a lelátónak !!!!
Hiányzik nagyon amióta elment 😥 Egy jelenetet irnék le most a mi rá annyira jellemző volt:
1983. Budapest Sportcsarnok Jégkorong VB C csoport, Ha megverjük a kinaiakat, feljutunk a B csoportba…akkor ez hatalmas szó volt! A meccs előtt Kalap hatalmas zászlóval a kezében körbefut / !!!!/ a lelátó alatt és ugy hergeli a közönséget……azonnal 10 ezer torok orditotta a Hajrá Magyarok-at !!!!!! Természetesen győztünk, Kalap végig orditotta a meccset…. Nem lesz még egy ilyen figura sajnos…örökké emlékeinkben őrizzük legendás alakját, fülemben ma is hallom a hangját…..Kalap nyugodj békében !!!!!!!!
Óriási figura volt! Szombathelyen is megfordult több esetben . Élmény volt hallgatni a rigmusait! Most már valahol messze árulja a fruttit, a nápolyit!
De sokszor találkoztunk !! Jellegzetes ” reklámja” volt: Kettőt nyúlik hármat ugrik a Jolly rágógumi!
Vagy a ” P ” szektorban:Ki jobb ?- tömeg: Fradi!- Ki a jobb?- tömeg: Fradi! Kalap: A Jolly rágógumi Te töltöttmajom !! Nagy szíve volt!!!!!
1976. Margitsziget, Magyarország B- Jugoszlávia vízilabda mérkőzés: Jugoszláv gyerekek , jaj de szépek vagytok, a magyar B válogatottól egy nagy ruhát kaptok- ordította Kalap. Az egyik első sportélményem volt első
T csatarsor!
“Muvesz ur” szerintem Nemeth Ferenc fotos aki szinten az Ulloi uti stadion tartozeka volt.
Kalapot nem lehet elfelejteni. Volt meg egy hasonlo jelenseg a 80as evek vegen o is szotyit es hasonlokat arult. Hatalmas dumaja volt neki is.Aztan sajnos o is eltunt szinte egyik percrol a masikra. A legjobban az maradt meg bennem ,hogy “Itt az eletmento Fradi -- szendvics…”
De jo is ezekre az idokre visszagondolni.
” A Frutti, a Frutti, a Frutti, a Fradi rágógumi!” -- és mindezt teli torokból, akár a Megyeri úton a dózsa-honvéd meccsen is.
De persze a Népstadionban, a Kisstadionban volt az Ő igazi terepe, ott volt ő igazán formában. Sztentori hangon:
“Reszkess Szúnyog, jönnek a rettenetes percek!” -és Balogh János a BVSC sokszoros válogatott jégorong-kapusa tudta már, hogy tényleg jönnek, és hát jöttek is.
Néha pihenésként leállt kicsit beszélgetni a szurkolókkal, nem volt neki nehéz, hisz mindenki ismerte.
Egyszer ott mesélte mellettem a Havay Bácsiéknak, hogy a Balogh Szunyog, (mert volt ám Balogh Tibor, “a Kuka” is) egyszer négy kilót fogyott egy Fradi meccs alatt, pedig hat gólt kapott.
Szép idők voltak!
-- és nem csak a győzelmek, meg a Frutti okán, hiszen mikor lesz, itt hetven- nyolcvanezer néző a stadionban, a Fradi meccsein, most meg örülünk, ha vagyunk 8-10 ezren, igaz, hogy A Kalap sincs már….
Őrizzük meg az emlékét!
Nálunk is árult még a nagy RÁBA ETO meccsein Jó rá visszagondolni.
Sajna ma tényleg egy két barom miatt nem árulhatna.
Jó rá visszagondolni.
Hajrá ETO 🙂
Kb 25 évvel ezelőtt Keszthelyen volt egy 4-es nyári torna az Austria Wien, Rijeka, ZTE és a Keszthely csapataival. A KALAP a következő rigmussal köszöntötte a sógorokat: ” Ide jött az Austria, hazajött a Fradi fia!”
Azokon a meccseken én is ott voltam! Sok Hali meccsen ott volt Kalap, emlékem is van tőle!
Szerbusz KALAP!! Szerbusz KALAP!!!
Felejthetetlen egyeniseg volt!
Úgy érzem ez a sziget örökre bezárult…Sőt mai fejjel olyan távolinak tűnik mindez…
Irigylem azokat akik érezték, milyen is eme “kis” szigetnek a tagjának lenni…
Egyre jobb olvasni Tibu barátom írásait, akaratlanul is oda képzeli magát az ember…
Újra csak azt tudom mondani, hogy köszönöm…
Emlékszem !
Kis gyerek voltam lehettem vagy 5 éves és mindig fújtam a szarvasbőgőt a leláton KALAP mindig odajött hozzám és ezt mondta : Ez az fiam fújd csak fújd és mindig magajándékozott fruttival soha nem ment el mellettem mindig volt valami kedves gesztusa. Szerette a jövendő nemzedéket ! ui: Apámnak majd mondom ha találkozom vele, hogy meséljen a KALALAPRÓL mert Ő is nagyon szerette és szeret is beszélni róla.
Én is emlékszem rá.
Volt egy fotós is, a tábor úgy köszöntötte, hogy ’Művészúr’ Hasonlított egy szakálas színművészre
Magdics László a neve a fotósnak és Horváth Gyulára / József Attila színház/ művészére hasonlított
jackie, sanos ez így igaz::((
Kedves Tíbu !
Én is úgy érzem,hogy rosszkor születtem! Nem szeretem ezt a kort! Hogy miért,azt az áldott emlékű Kalap példáján szeretném elmondani: Kalap FRADISTA volt ! Kalapján és fekér kabátján mindig ott volt a Fradi-címer !És így “felfegyverkezve” járta a pályákat !Mert nem csak a Fradi-pályán árult! Megfordult az összes stadionban! És láss csodát mai ember,senki sem bántotta,mindenki szerette!
Uraim ! Iszonyú kimondani,de ma Kalap nem válhatna azzá.ami volt….
Ma nem tudom hány lápást tehetne egy stadionban a ” Fradi nápolyit2-mindig így nevezte azt a sajátos citromos ostyát- árulva amíg egy félrészeg”ultra” leütné (az egyébként mozgássérült) mozgó árust… Szóval ezért nem szeretem ezt a kort…a szigetünk is zsugorodik,s szigetlakóként sokszor az az érzésem,hamarosan úgy fognak mutogatni,mint az állatkerdben a kihalásra ítélt ritka állatfaj utolsó példányainak egyikét,akit már nem érdemes puskavégre kapni…
Volt szerencsém találkoznib vele több meccsen.Hiányzik.Ő IS
nagyon sajnálom, hogy lemaradtam róla! Hatalmas lehetett…
nagyon érdekes volt olvasni és kíváncsian várom az újabb Fradi szurkolót a múltból…
Szinte lehetetlen Kalapról érzelem mentesen beszélni. Apám szoktam mondogatni néha: Hová tüntetek régi barátok? Ez kiegészítem, hová tűntek el az ilyen igaz emberek mint Kalap. Hol vannak a fruttiárusok, az oldalkocsis fagyiárusok, a sarki közértesek? Hová tűnt el Tibu szigete?
Valahogy jó lenne visszavarázsolni a hétköznapi életünkbe.
Tibu ezen írásával tovább tisztult a sziget. Köszönöm.
Nagyon sajnálom, hogy gyerekeim és unokám, már nem láthatta és halhatta Kalapot. Ezt nem lehet elmesélni, ezt csak érezni lehet.