Fradi foci fecnik…

+ Az 1937-es Ferencváros-Újpest rangadón Toldi látványos gólt szerzett. Egy virágos kedvű szurkoló a ferencvárosi gól után berohant a pályára és meg akarta csókolni Toldit. Nem jutott azonban odáig, azonnal kifelé tuszkolták. Egy pillanatra kiszakí­totta magát kí­sérői karjai közül és megcsókolta – Keményt.

– Mit akart Keménytől? – kérdezték tőle. – Hiszen nem ő lőtte a gólt? A szurkoló legyintett: – De közelebb volt hozzám!

*

+ Az egyik Ferencváros-Újpest mérkőzés előtt megkérdezték Zsengellér Gyulát, hogy nagy hátrányt jelent-e a lila-fehéreknek az Üllői úti pálya?

– Maga a pálya nem jelent hátrányt, hiszen nem egyszer játszottunk már rajta. Csak az a fránya B-közép jelent hátrányt. Az Üllői úton mindig több Fradi szurkoló van, mintha Újpesten volna a meccs. Bizony a B-középpel sokszor nehezebb volt megbirkóznunk, mint magával a Ferencvárossal. Sokszor nem a Fradi verte meg az Újpestet – hanem a B-közép! Bárcsak nekünk volna ilyen nagyszámú és ilyen fanatikus szurkológárdánk…

*

+ Az 1937-es örökrangadón Kemény Tibor egyik lövése a kapufa melletti hálórésen keresztül jutott a kapuba.  A fradisták örültek a „gólnak”, de amikor a bí­ró természetesen nem adta meg, akkor sem estek kétségbe.

– Még a mellélövéseink is a hálóba mennek! – hangzott az egyik Fradista büszke megállapí­tása.

*

+ 1933 novemberében történt. Salamon Béla, a kék-fehérek bő humorú vezérszurkolója a Fradi felett aratott 1-0-ás kék-fehér siker után este a szí­npadon is „áradozott”…

Cseng a telefon a szí­npadon. Salamon Béla felveszi, hallgat egy kicsit a kagylóba, aztán ezt mondja:

– Igen, egy-null a Hungária javára.
– Igen, a Titkos… -Nehezen…
– Nem érek rá! A többit olvassa el holnap a Nemzeti Sportban! Óriási sikere volt a rögtönzésnek. Még a fradisták is tapsoltak…

*

+ Az 1934-es Ferencváros-Újpest rangadó előtt az újpestiek abban a józsefvárosi kiskocsmában rendeltek a mérkőzés utánra 60 terí­tékes vacsorát, ahová a Fradi járt rendszeresen. Erre mondták a Fradiban:

– Csak hadd rendeljék meg ők, megenni majd mi esszük meg azt a győzelmi vacsorát. Aztán ők kifizethetik…

A találkozót Újpesten játszották és 1-1 -es döntetlennel zárult. Jó hangulatban töltötték el a két csapat játékosai az estét – de arról nem szól a hí­radás, hogy a számlát ki fizette?…

*

+ Egy hirdetés 1927. szeptemberéből:

Figyelem! Figyelem! A Ferencváros új dresszét Tóth Potya István edző tervei szerint Kertész II cég szállí­totta! VI. Andrássy út 36. Az ország legnagyobb futballszaküzlete.

A Ferenváros keresztcsí­kos mezét, tehát az edző „tervezte”, az MTK-ás Kertész II csinálta – és a kispestiek ellen avatták. Az új mez premierje jól sikerült: Ferencváros-Kispest 4-2

*

+ Az MTK 40 éves jubileumára rendezett dí­szvacsorára Salamon Béla a következő szövegű dí­sztáviratot küldte: Brüll elnök úrnak stop csapat fiatal stop kí­vánom elnök úrnak, nekem és az összes drukkernek jó idegeket a következő negyven évre stop Salamon
A Ferencváros egyébként hí­mzett klubzászlóját küldte az örök riválisnak a jubileum alkalmából.

*

+ 1929 novemberében ferencvárosiak az őszi idény nagy rangadójára készültek. Nem csak a pályán.

„A tréning után a játékosok a klubházban gyülekeztek. Minden szerde este együtt vacsorázik a zöld- fehér társaság. Bécsi zene szórakoztatja őket. Nyolclámpás rádió hozza a bécsi melódiát, hangszóró erősí­ti. A rádiót az egyik lelkes ferencvárosi hí­vő szállí­tja ide a lakásáról minden szerdán. Mert itt aztán van lelkesedés minden vonalon. Vasárnap sem lesz benne hiány.”

így is történt: a Fradisták vert helyzetből 2-1 -re legyőzték a lila-fehéreket – Újpesten!

*

+ A profizmus bevezetése idején elhatározták, hogy nagyon leszűkí­tik a tiszteletjegyek kiadását, „száműzik a potyajegyeseket”.

Eldöntötték, hogy három nagy pályán – az Üllői úton, a Hungária körúton és a Megyeri úton – a bejáratoknál számológépeket helyeznek el, amelyeket Bécsből hozatnak.

Ami a tiszteletjegyek számát illeti bizonyára csökkentették, de a bejáratoknál a forgóajtós számológépeket csak a Hungária tudta ekkor megvásárolni. Aztán a harmincas években a Fradi is…

*

+ „Már napok óta suttognak valami szenzációról, amely a Ferencváros berkeiben történik, és amit hét lakat alatt őriz a Ferencváros vezetősége. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a Ferencváros vezetősége az egyik II. osztályú amatőr csapatban fölfedezett valami csatárjátékost, aki állí­tólag nagyobb képességekkel rendelkezik, mint Orth, s akiből feltétlen egészen rövid idő alatt Potya mester a magyar játékosok büszkeségét fogja nevelni.”

Ezúttal az újságok nem túloztak, Turay József évekig a magyar labdarúgás nagy értékei közé tartozott.

*

+ Ritka kuriózum: a két örök rivális futballcsapat (Ferencváros, Hungária) együtt nyaralt 1928. júliusában. Mindez Vaskutacskán történt, ahol ideális környezetben pihentek és készültek a KK következő küzdelmeire. Időnként egy-egy meccset lejátszottak Pozsonyban, Zsolnán, Kassán, hogy a költségek megtérüljenek…

*

+ „FTC-MTK ez a neve annak az ügyes gyermekjátéknak, amely piacra került. A régi lóversenyjátékhoz hasonló, eredeti magyar játék. A Nemzeti Sport kiadóhivatalában megtekinthető és megvásárolható. Ára: 140 korona.” A Nemzeti Sport akkori –1921-es – számai 5 koronába kerültek, í­gy ez a játék nem tűnt ki olcsóságával…

*

+ Az 1925-ös FTC-UTE rangadón tizenegyeshez jutottak az újpestiek. Amikor Priboj készülődött a 11-est rúgni Tóth Potya odaszólt Foglnak:

– Karcsi, fogadjunk, hogy nem lövi be.
– Fogadjunk.

A kézfogást Potya szí­vesen mellőzte volna (Foglnak vasmarka volt…. A szerk.) de a fogadást megkötötték. Fogl vesztett.

– Szerencséd van – szólt Potyának.
– Neked is, hogy csak ilyen kevésbe fogadtam veled…

*

+ Az UTE-TTC amatőr mérkőzésnek a TTC lett volna a pályaválasztója. Az UTE vezetősége azonban azt akarta, hogy a játékosok megnézhessék a Ferencváros-Újpest rangadót, éppen ezért 120 pengőért megvették az amatőr meccs pályaválasztói jogát!

Nagy bosszúságukra a TTC nemcsak a 120 pengőt, hanem a 2 pontot is elvitte Újpestről. Ami pedig a profik találkozóját illeti: Újpest-Ferencváros 1 -1, azaz a Megyeri útról a ferencvárosiak is ponttal távoztak. 0-1 után jött az egyenlí­tés: Kohut fejéről hálóba került a labda. Kohutot nem csak a játékostársai csókolták, ölelték, de néhány néző is beszaladt a pályára és majd szétszedték a népszerű Vilit. Az újpesti szurkolók bosszúsan mormolták?

– Milyen fegyelmezetlen drukkerek, berohannak a pályára!
– Óvják meg a meccset – szólt egy ferencvárosi szurkoló – és játszuk újra – az Üllői úton… (1928)

Összeállí­totta: Nagy Béla 1992