1912.IV.8. FTC – Bishop Auckland 0:1

A csapatok összeállí­tásai a húsvéti mérkőzéseken:

Bishop Auckland: Clough—Roe, Rudd—Ansell, Montgomery, Robinson (kapitány)—Dobson, Hopper, Kirby, Biley, Pigg. Tartalék: Hedley (fedezet), Blincour (fedezet, hátvéd), Ludford (balszélső), Philipson (fedezet), Fleming (csatár, fedezet).

FTC: Ungár—Rumbold, Payer—Weinber, Bródy (kapitány), Blum—Weisz, Pataky, Koródy, Schlosser, Borbás dr. Tartalék: Medgyessy, Szeitler, Varga, Geiser.

(Sportvilág, 1912. április 6.)

1912. április 8., 16:30, Üllői út, FTC – Bishop Auckland 0:1 (0:1)
vezette: Sugár István ()
nézőszám: 20 – 22 000
FTC: Ungár — Rumbold, Payer — Weinber, Bródy, Blum — Weisz F., Pataky, Koródy, Schlosser, Borbás dr.
Bishop Auckland: Clough — Roe, Rudd — Ansell/Hedley, Montgomery, Robinson — Dolson, Hopper, Kirby, Riley, Pigg
Gól: Hopper vagy Kirby (43.)

A Bishop Aucklund mérkőzései — Az angolok 1-0 arányban vereséget szenvedtek a Magyar Testgyakorlók Körétől és 1:0 arányban legyőzték a Ferencvárosi Torna Klubot. — Huszonkétezer néző az üllői-úti pályán.

Bishop Auckland—Ferencvárosi Torna Klub 1:0 (1:0).

Csodaszép volt husvét hétfőn az üllői-úti sporttelep. A pálya nézőtérségének minden szöglete nézőktől volt megszállva, emberfejek tömege volt mindenütt, a hová el lehetett látni. Páratlan érdeklődés nyilvánult meg az iránt, hogy miként állja meg a sarat a bajnokcsapat az angolok ellen. Általános volt a bizalom a zöld-fehérek közmondásos küzdőképességében. S ebben nem is csalódott senki sem. A meddig fizikailag bí­rta, pokoli tempót diktált a F. T. K. A mozgásnak, a gyorsaságnak olyan mértékét fejtette ki, hogy valósággal magával ragadta a közönséget. Az angolokat szemmel láthatóan konsternálta ez a gyilkos iram s eleinte tisztán a védekezésre szorultak. Ha a F. T. K.-nak ekkor csak egy kis szerencséje van, megnyeri a meccset, de Schlosser és Koródy lövései vagy a kapu mellett süví­tenek el, vagy a hihetetlenül ügyes kapus védte. Húsz percnyi játék után az angolok vették át a támadó szerepét. Tetszetős összjátékuk megbontotta a zöld-fehér védelmet s csak hajszálon múlott, hogy a kiszökő Kirby centercsatázó gólt nem lőtt. Néhány pere múlva Riky balösszekötő hibázott el kedvező helyzetet. Ez a két momentum nagyobb óvatosságra késztette a F. T. K -t. Halfjai már nem léptek föl annyira támadóan s különösen az angol balszárnyat méltatták nagyobb figyelemre. Hullámzó játék folyt egy ideig. Borbás ismételten vezetett szép akciókat, eredmény nélkül. Az utolsó percekben Pigy balszélső lefutotta Rumboldot és becenterezett labdáját Kirby a kifutó Ungár mellett a gólba fejelte.

A második félidőben, noha most az angol csapat játszott a széllel, még korántsem volt elveszve a mérkőzés. Most látszott csak meg, mennyi energia van a zöld-fehér csapatban s milyen kiválót tud produkálni Schlosser, ha ambició sarkalja és ha veszendőben a győzelem. Föltarthatatlan rohamok szegezték kapujához az angol csapatot. Három kornert lőttek gyors egymásutánban, a kapus azonban mindenütt jelen volt és mindent mentett. A fokozott tempót azonban nem birta sokáig. Húsz perc után Veisz jobbszelső inrándulása miatt elhagyta a porondot, csonka csapattal játszott tehát a F. T. K. tovább. De kidült Bródi, a centerhalf is. Betegsége után most játszott először és a tréninghiány éreztette hatását. Lyukak támadtak a zöld-fehérek mezőjében. Nem csoda, hogy ezentúl az angolok támadtak többet. Különösen a baloldal remekelt. Szerencsére helyén volt Veinber, a kinek még sohasem érvényesült annyira a futóképessége, mint éppen most. A meccs utolsó perceiben a kétségbeesés elszántságával támadtak újra a zöld-fehérek, de két kornernél többet nem tudtak elérni.

Biró Sugár István volt. *Sugár István dicséretes korrektséggel vezette a mérkőzést.

(Budapesti Hí­rlap, 1912. április 9.)

(…) A magyar bajnok csapat fényes játékot produkált, a szerencse azonban elhagyta. Lövéseik, amelyeket a kapura küldöttek, egy-egy arasszal tévesztettek célt. Sok prima helyzetük volt, de az eredmény, a goal elmaradt. Ehez járult még az a csapás is, hogy Weisz a második félidő 15-ik percében izomrándulást kap és a pályáról levonulni kényszerül. A FTK. igy majdnem egy félóráig játszott 10 emberrel s még igy is egy pár rendkí­vül veszéles goalhelyzetet tudott csinálni, hogy még igy is az angolok térfelében tudták tartani a játékot. Ezt a vereséget nem lehet egészen reálisnak mondani. Az Üllői-uti pályán egyébként óriási — mintegy 20 ezer főnyi — közönség volt jelen.

Nemzetközi mérkőzés. Bishop Auckland—FTK 1:0 (1:0). Az Üllői-uti pályán közel húsz ezer főnyi közönség előtt zajlott le e nemzetközi mérkőzés. Az angolok legerősebb csapatukkal állottak ki, mí­g a FTK-ban Payer betegen játszott, az ismét játszó Bródy pedig visszament formájában. A FTK az első félidőben széllel, de nap ellen játszik s kezdés után csakhamar támadólag lép fel. Az első percekben Schlosser éles lövése a kapu mellett süvit el. Közben az angolok is vezetnek szép kombinációs támadásokat, a magyar védelem azonban jól működik. Egy ideig közép játék folyik, maid ismét a FTK támad, Schlosser szökteti Korody-t, kinek éles, sarok lövését a kapus rávetessél gyönyörűen menti. Utána a FTK egy eredménytelen kornert rúg. Gyönyörű változatos játék után Pigg teremt veszélyes helyzetet, kinek centerét Kyrby óriási erővel kevéssel a kapu fölé lövi. Ezt egy újabb FTK támadás követi, de a teljesen üresen álló Korody messzire a kapu mellé lő. Egy eredménytelen FTK korner után Kyrby megszökik, de helyezett éles lövése hajszálnyira süví­t el a kapufa mellett. Erre ismét FTK támadás következik s Pataky erős lövését, a bámulatosan játszó angol kapus rávetessél védi. A 43-ik percben Hopper ideálisan szökteti Pigget, kinek kitűnő centerét ugyancsak Hopper a goalba fejeli. Gyönyörű goal volt! Az angolok támadásával fejeződik be a félidő. Szünet után a FTK vehemensen támad s az angol védelem most mutatta meg kiváló képességeit. Sokat támadott a FTK, többet mint az angolok, de ennek dacára az eredmény nem változik.

Biró: Sugár.

Mérkőzés után a közönség lelkesen ünnepelte az angolokat különösen a kapus!.

(Pesti Napló, 1912. április 9.)

(…) Egyebekben a Bishop Auckland egy igen tisztességes attrakció. Teljes köszönettel kell érte adóznunk a Ferencváros becsületes munkájának. A szelí­d szőke kis angol gyerekek megmutatták nekünk megint, hogy milyen az amatőr; mert mi már ocsmányul kezdünk elprofisodni; még a járásunk is olyan nehézkes kezd már lenni.

Valami nevetni való volt az, hogy a half hogyan eleresztette Borbást, a félelmetes futót 2—3 méterrel és milyen nevetve fogta le, mint a macska az egeret. Jelezték vele, hogy a magyar gyorsaság még sok tanulni valót tartogat. Aztán igen megszí­vlelni való volt az, hogy testi erő nélkül, amit nem is tudtak volna beleadni, mert csupa apró, vézna emberke volt a sok szöszke legény, szóval, hogy testi erő nélkül is milyen nagy fölényt lehet ügyességgel elérni. Bizony-bizony a mezőnyjátékban félklasszissal jobbak voltak a két legjobb magyar csapatnál. Helyezkedésük brilliáns, stoppjuk, kapcsolásuk ideális és könnyed. Ezt a könnyedséget, ami a futásban, de meg a rúgásban is folyvást mutatkozott, kellene a nehézkessé váló magyar football sportnak megszí­vlelnie. Az angol csak labdára ment, frissen, mint a zerge. A magyar ezzel szemben mindig olyan nehézkesen ment bele a dologba, hogy látszott: félerővel állandóan a remplire készül s tempót vészit vele.

Kacagni való volt, hogy mennyivel hirtelenebbül tudtak fordulni, mint a mieink.

A legnagyobb sikerüket azonban a két bekkjük érte el, akikhez fogható magyar földön nincsen. Energikusak voltak (jobban, mint a mieink) durvaság nélkül, mert gyorsabbak voltak s a helyezkedő érzékük ideális .

Egyben volt fölénnyel a magyar virtus s ez is valami: taktikában. A taktikai észszerüséget nem egyszer mi produkáltuk tökéletesebben. A mi játékunk agyafúrtságához képest az angolok taktikája átlátszóbb volt és naiv. Ennek, meg a nagy tempó bí­rásnak, na meg az angol csatárok kapu előtti bizonytalanságának köszönhetjük azt a szép eredményt, amit elérni tudtunk. Ne felejtsük azonban el, hogy a MTK győzelme maga is angol eredetű.

Az FTC-ről meg kell állapitanunk, hogy még mindig nem fitt. Sí­nyli a téli bűnöket, intő jelül, hogy a természet törvényeivel büntetlenül visszaélni nem lehet.

Nemzetközi. Bishop Auckland—FTC 1:0

(Nemzeti Sport, 1912. április 14.)

Vidéki eredmények. (Szabadka) FTC II.— Bácska SZAC 4:0.

(Sportvilág & Sporthí­rlap, 1912. április 15. & Nemzeti Sport, 1912. április 21.)

*Pesti Hí­rlap, 1912. április 9.