2014.V.10. Ferencváros – Diósgyőr: 2-1

Böde góljával sorozatban hetedszer győzött a Fradi

Az FTC DVTK elleni sikerével beállí­totta a szezon leghosszabb győzelmi szériáját.

A labdarúgó NB I 28. fordulójának rangadóján a Ferencváros 2–1-re legyőzte a DVTK-t a Puskás Ferenc Stadionban, és feljött a tabella harmadik helyére – mí­g a Videoton Kaposvár elleni sikerével vissza nem küldte a negyedik pozí­cióba.

Mérkőzés előtti nyilatkozatok:

Thomas Doll: – Nagyon fontos, hogy megfontoltan, okosan játszunk a diósgyőriek ellen. Ellenfelünknek magas játékosai vannak, í­gy biztosan kőkemény harcokat kell majd folytatnunk az egyes helyekért, pozí­ciókért. Több játékosunk sem állhat a rendelkezésünkre, de száz százalékosan megbí­zunk azokban a futballistákban, akik holnap majd pályára lépnek. Minden poszton el tudják látni a feladatukat. Egy csapat nem egy-egy labdarúgóból áll, hanem egy egész közösségből. Minden áron meg akarjuk mutatni a szurkolóinknak, hogy mi egy igazi csapat vagyunk.

Tomislav Sivic: – Miután szerdán bejutottunk a Magyar Kupa döntőjébe, szombaton minden feszültség nélkül játszhatunk. Ez a mérkőzés számunkra nem élet és halál kérdése, nekünk nincs mit veszí­tenünk. Előre is kell gondolkodnunk, hiszen jönnek a kupadöntők, ezért pihentetni fogok néhány játékost, akik az elmúlt hetekben sorra játszották végig a 90 perceket. Meg szeretnénk nyerni előbb a Ligakupa, majd a Magyar Kupa döntőjét, de ez nem azt jelenti, hogy veszí­teni megyünk a Puskás Ferenc Stadionba, hanem azt, hogy a két döntőre koncentrálunk. A DVTK nem rendelkezik a bajnoksághoz és a két kupasorozathoz mért kerettel, ezért az összes játékos folyamatos játéklehetőséget kapott, nincs első és második sorunk. Például William Alves és Debreceni András ősszel kevesebbet játszott, most alapemberek, vagy emlí­thetem Egerszegi Tamást, aki az utóbbi hetekben nagyon jól teljesí­tményt nyújt. Számomra ez hatalmas öröm! Az FTC – DVTK mérkőzés mindig rangadó, részünkről bárkiből is áll majd a kezdő 11, az erős csapat lesz és egy jó mérkőzést játszik a Ferencváros ellen. Tudjuk, hogy a hazai csapatnak jönnie kell, mi pedig higgadtak és nyugodtak leszünk, ebből pedig bármi lehet.

A mérkőzés:

Ferencváros – Diósgyőr: 2-1 (1-0)
Puskás stadion, 11.171 néző, vezette: Kassai Viktor (Ring, Berettyán)

Ferencváros: Dibusz – Jovanovic, Cukic, Besic, Bönig – Gyömbér, Busai – Holman (Laczkó 70.), Leonardo, Ugrai (Diallo 70.) – Böde
kispad: Jova, Hidvégi, Józsi, Ionescu, Nagy D.
vezetőedző: Thomas Doll

Diósgyőr: Rajic – Eperjesi, Alves, Debreceni, Vadász – Batioja, Kádár, Egerszegi (Elek 42.), Gosztonyi – Futács (Bacsa 46.), Grumic (Barczi 77.)
kispad: Rados, Gohér, Vági, Nikházi
vezetőedző: Tomislav Sivic

Gól: Bönig (29.), Böde (85.) illetve Elek (47.)
Sárga lap: Cukic (1.), Gyömbér (35.), Jovanovic (74.), Bönig (79.) illetve Eperjesi (35.), Kádár (68.), Bacsa (90.)

A kezdőrúgást Hajdu Attila, korábbi magyar válogatott labdarúgó, a Ferencváros egykori kapusa végezte el a Polgári Platform „Szurkoljunk a rasszizmus ellen!” kampánya keretében.

Az ünnepélyes kezdőrúgás után jött az igazi, a csapatok pedig egymásnak estek. Az első lehetőségre sem kellett sokat várnunk, az 50. NB I-es mérkőzésén pályára lépő Csukics buktatta Futácsot a tizenhatos előterében, Gosztonyi lőhetett szabadot, a kapu helyett azonban csak a sorfalat találta telibe. Az első apró diósgyőri lehetőség után jött a teljes Fradi-fölény, szinte labdába sem tudtak érni a vendégek, ziccerig azonban í­gy sem jutott Thomas Doll együttese egészen a 30. percig. Ekkor azonban már meg is szerezte a vezetést a fővárosi csapat. Ugrai cselezgetett a balon, laposan Philipp Bönig elé tette a labdát, a német pedig a tizenegyespontról kapásból a bal alsóba pörgetett (1–0).  Ez volt a 140 német élvonalbeli meccset gól nélkül lehozó védő első találata a magyar élvonalban. A gól után nagyot változott a meccs képe, a ferencvárosiak egyre bizonytalanabbul passzolgattak, a DVTK pedig lassan magára talált.

A fordulás után is a diósgyőriek domináltak, és a gyors hazai pirotechnikai bemutató után ki is egyenlí­tettek. Egy jobb oldali beadás után Alves fejese a kapufán csattant, a kipattanóra nem figyeltek a hazai védők, í­gy a második hullámban érkező Elek Ákos a kapu közepébe tudta pofozni a labdát (1–1). Az egyenlí­tés után újra visszazárt a DVTK, és bár a csereként beálló Diallo kétszer is eltévesztette a kaput, a végén Böde Dániel találatával begyűjtötte a három pontot a Fradi. Busai jobb oldali lökete után megint Rajicsnak kellett védenie, a kipattanóra a zöld-fehérek hórihorgas támadója érkezett, és higgadtan, erőből a kapu bal oldalába vágta a labdát (2–1), kialakí­tva a végeredményt.

A Ferencváros ezzel beállí­totta a 2013–2014-es idény leghosszabb győzelmi sorozatát – amelyet pont mostani ellenfele, a DVTK tart hét sikerrel –, és ideiglenesen feljött a tabella harmadik helyére.

További képek itt, itt, itt, itt és itt …

Mérkőzés utáni nyilatkozatok:

Thomas Doll: – Boldogok vagyunk, óriási dicsőség, hogy zsinórban a hetedik bajnoki győzelmünket arattuk. Tudtuk, hogy visszaáll majd a Diósgyőr, de sikerült játékosait hibázásra kényszerí­tenünk. Tudtuk, hogy az egy pont nem elég, ha az Európa-ligában szeretnénk indulni, ezért mindenképpen nyernünk kellett. Ki kell térnem Böde Danira, aki öt perccel a vége előtt szerzett győztes gólt. Megérdemelte. A tizenegyesgyanús szituációnál szerencsénk volt! Maradjunk annyiban, hogy mindenki behunyta a szemét. Nem panaszkodhatunk a bí­róra. Abban állapodtunk meg a bosnyák kapitánnyal, hogy Muhamed Besic a jövő héten a Haladás ellen még játszik, utána viszont csatlakozik a válogatott kerethez.

Tomislav Sivic: – Bosszús vagyok, de ez futballünnep volt, rengeteg nézővel, két jó csapattal, gyönyörű idővel. Sokkal többet érdemeltünk volna, vitatható volt a Ferencváros második gólja, ráadásul korábban talán tizenegyest kellett volna kapnunk. Olyan taktikát választottunk, amilyenre jelenleg alkalmas a keretünk, kontráztunk, de a három pontért négy ziccerből azért néhányat be kellene rúgnunk. A szurkolók előtt le a kalappal! Megnézem majd a tizenegyes esetét, gyanús volt, esetleg Puhl Sándor megmondja, jogos volt-e vagy sem… Futács Márkónak össze kellett varrni a kétcentis sebét, miután az első percben megrúgták. Még a csont is látszódott, nem volt valami szép látvány. Egerszegi Tamás még nem bí­rja ezt az iramot, Miroszlav Grumicsot is sérülés miatt kellett lehoznom. Elképesztő, lassan igazolnom kell…

Böde Dániel: – Nagyon kemény mérkőzésen vagyunk túl, küzdenünk kellett a sikerért, de úgy érzem, hogy az összképet tekintve megérdemelten gyűjtöttük be a három pontot. Ebben a fél évben sajnos nem megy nekem annyira a játék, de a sors ezzel a mostani góllal adott egy új esélyt, amivel élni akarok. Boldog vagyok, hogy győztünk, remélem, hogy megmarad a lendületünk és a hátralevő két mérkőzést is behúzzuk. Egyelőre csak a Haladás elleni találkozóra koncentrálunk, úgy lépünk pályára Szombathelyen, mint bármelyik másik ellenfél ellen. Ott is győzni akarunk, mert a dobogón akarjuk zárni a bajnokságban.

Philipp Bönig:

*

Szerb középpályásunk, Vladan Cukic a DVTK ellen játszotta 50. bajnoki mérkőzését a Ferencvárosi Torna Clubban. A fanatikus küzdőszelleme, és harciassága miatt a közönség által is kedvelt labdarúgót nem csak a jubileumról, hanem a csapat eredményességéről, és a bajnoki hajrával növekvő nyomásról is kérdeztük.

– Melyik meccset emelnéd ki az ötvenből?
– Természetesen még az Újpest elleni kettő egyes derbit, amely több okból is fontos volt, nem csak az én, hanem a klub számára is – mondta Cukic. – Egyrészt győztes találatot szereztem a derbin, másrészt az volt az utolsó gól az Albert Flórián Stadionban. Felejthetetlen este volt, minden pillanatára emlékszem, és boldog vagyok, hogy akkor olyan nagy boldogságot okozhattam a drukkereknek. Nem bajnoki meccs volt, de ide sorolnám még a spanyolországi edzőtáborban lejátszott Steaua Bucuresti elleni mérkőzést is. Akkor az én gólommal tudtuk megnyerni az Impact Cup-ot, ami szintén emlékezetes volt.

– Az biztos, hogy a legnagyobb győzelmi sorozatodat most érted el a Ferencvárossal, hiszen a csapat hét meccs óta nem talált legyőzőre. Mitől vagyunk most jobbak a korábbiakhoz képest?
– Szervezettebbek vagyunk, sokkal jobb a védekezésünk. Mindezt nem csak a hátvédekre értem, hanem az egész csapatra. Rendkí­vül egységesek és fegyelmezettek vagyunk. Thomas Doll felhí­vta a figyelmünket arra, hogy mik a hiányosságaink, és ezeket próbáljuk kijaví­tani. Talán ennek az eredménye az, hogy az elmúlt hét meccset megnyertük.

– Következik a Haladás elleni találkozó, légiósaink közül talán te lehetsz a legjobban tisztában a szombathelyiek erejével. Milyen találkozóra számí­tasz? 
– Már a Kecskemét játékosaként is nagyon kemény meccseket játszottam a Haladás ellen, de ez a Ferencvárosban sem változott meg. A szombathelyiek soha nem adják könnyen a pontjaikat, biztos vagyok benne, hogy most is meg kell szenvednünk a győzelemért. Ugyanakkor a Ferencváros – legyen akárki is az ellenfél – mindig úgy lép a pályára, hogy nyerni akar. Ebből most sem adunk alább.

– Sok minden múlik az utolsó két mérkőzésen. Nagy a nyomás rajtatok?
– Aki a Ferencvárosba igazol, annak tisztában kell lennie azzal, hogy mindig nyomás alatt kell játszania. Lehet, hogy a riválisaink számára ez most furcsa helyzet, de nekünk természetes. A Ferencvárosra nem csak akkor nehezedik nagy nyomás, ha a dobogóért harcol, hanem minden egyes találkozón.

– Mintha mindezt élveznéd.
– Persze! Nekem erre szükségem van. De ha végignézek a srácok arcán az edzések, vagy a meccsek előtt, akkor azt látom, hogy ugyanúgy igénylik ezt, akárcsak én. Mi most egy ilyen csapatot alkotunk.

(Az nso.hu, a Ferencváros és a DVTK hivatalos honlapja, valamint az  MLSZ adatbankja alapján)