A Fradi naptára, november 29.
Évfordulók:
42 éve született Expósito, Manel
37 éve született Fodor András
61 éve született Horváth Károly
Mérkőzéseink ezen a napon:
1908. FTC – Fővárosi TC 9:1, Edzőmérkőzés
1914. FTC – MAC 5:0, Auguszta serleg
1931. Ferencváros – Kispest 5-2, NB1
1933. Ferencváros – Nemzeti 5-1, NB1
1934. Ferencváros – Szeged 4-4, NB1
1942. Ferencváros – Újvidéki AC 2-1, NB1
1953. Soproni Textiles-válogatott – Bp. Kinizsi 1:6, Edzőmérkőzés
1961. Ferencváros – XV. Ker. Vasas 11:1, Edzőmérkőzés
1969. Ferencváros – Dunai Kőolaj 16:0, Edzőmérkőzés
1975. Videoton – Ferencváros 0:0, NB1
1978. Novaji TSZ SK – Ferencváros 0-3, MK
1980. Ferencváros – Kaposvári Rákóczi 6-2, NB1
1986. Siófok – Ferencváros 1-0, NB1
1989. Ferencváros – MTK-VM 0-0, MK
1997. Dombóvári FC – Ferencváros 0-5, Edzőmérkőzés
2003. Ferencváros – Újpest 2-1, NB1
2014. Ferencváros – Kecskeméti TE 3-1, NB1
Összes díjmérkőzés: 12 mérkőzés, 8 győzelem, 3 döntetlen, 1 vereség, 35-13 gólkülönbség
Ezen a napon ült utoljára az FTC kispadján díjmérkőzésen:
“A hideg idő dacára szépszámú közönség nézte végig a szezon utolsó labdarúgó mérkőzéseit A bajnoki mérkőzéseket helyettesitő Auguszta-serleg-meccsek is befejeződtek. A győztes — mint előrelátható volt — a Ferencvárosi Torna Club csapata lett. Veretlenül játszotta végig a nyolc mérkőzést az FTC és csak egy gólt kapott. A mai játéka mégsem volt az, amellyel a vezetést eddig megszerezte magának. A bíró kénytelen volt négy játékost kiállítani a két csapatból. Az FTC-ből Kis és Farkas, a MAC-ból Bodnár és Vigyázó hagyták el a pályát a durva játék miatt.” (1914 – MAC)
“A nehéz talaj nem sok jót ígért, de a csapatok többet nyújtottak mint amennyit várni lehetett tőlük a nehéz viszonyok között. A labda- és embermarasztaló sárban is futball folyt s a jó iram csak a mérkőzés utolsó negyedórájában lankadt el. És el kellett ismerni, hogy nemcsak a Ferencváros állta végig az iramot, hanem a kispestiek erejéből is futotta csaknem az utolsó percig. Persze a Kispest csak védelmében szegezhetett szembe ellenfelével hozzá méltó csapatrészt, s így csak pillanatokra tehette kétessé a ferencvárosi győzelmet. De a kispesti csatároksorban is akad néhány jó erő, aki egyéni játékával is gondoskodni tudott róla, hogy a játék ne váljon egyoldalúvá. A mérkőzés legörvendetesebb tanulsága, hogy Sárosi kiheverte múlt heti kellemetlen sérülését. Vezérletével a halfsor kifogástalanul ellátta a feladatát. A mérkőzés után a ferencvárosi öltözőben csendes az öröm, Mailinger elnök azt mondja: – Kár, hogy a II. félidőben meg kellett bolygatni a csatársort. Az I. félidőben stílusos és komoly futballt játszott a csapat, amelyben öröme tellett az embernek.” (1931 – Kispest)
“Az első és utolsó helyezett derbije nem hozott meglepetést. Sima győzelem volt. Maga a játék nem bővelkedett szépségekben és izgalmakban. Legföljebb a bíró keltett néha némi vihart téves ítéleteivel. A sok gól sem tudta elragadni a közönséget. Bár a B-középnek a hétköznapra való tekintettel megfogyatkozott gárdája dicséretreméltó buzgalommal próbálta hajrájával iramba vinni a Fradit, ez sem igen tudta megszüntetni a játék álló jellegét. A Ferencváros csapata az 5:1 ellenére sem mutatott nagy játékot, igaz, hogy ellenfele nemis kényszerítette különösebb teljesítményre. Csak a II. félidőben 20 percre láttuk az igazi Fradit! Ekkor remekül lendült előre a csapat. Pontosan repültek a passzok, lövések tömege zúdult a kapura. A sors iróniája, hogy éppen ezt a periódust nem jutalmazta gólokkal.” (1933 – Nemzeti)
“Az Újvidék kemény diónak ígérkezett a a nem a legjobb formában lévő Ferencváros számára, de a mérkőzés képe mégis hatalmas ferencvárosi fölényt mutatott. Az újvidéki csatárok csak elvétve tudtak áthatolni a ferencvárosi térfélre. Ebben az esetben kitűnően bevált a védők lestaktikája. Ha a ferencvárosi csatársor tagjai jobban megértették volna egymást és szerkezeti felépítésük nem lett volna már alapjában elhibázott, jóval nagyobb arányban győzhettek volna. Így azonban örülhettek ennek a legkisebb arányú győzelemnek is.” (1942 – Újvidék)
“Mintegy 6000 néző előtt Tátrai sípjelére kezdődött el a mérkőzés az Üllői úton. A Ferencváros az első félidőben Pogány (11-es) és Szokolai góljával 2-0-ra vezetett, aztán Gulyás szépített. A második félidőben a hazaiak – a ragyogóan játszó Nyilasi vezérletével – nagy fölénybe kerültek. A további gólok sorrendje: Rab, Nyilasi, Nyilasi Gulyás (11-esből), Nyilasi. Klassziskülönbség volt a két csapat között…A mérkőzés legjobbja Nyilasi Tibor volt, immáron harmadszor az őszi idényben. Ez a tény egyrészt örömteli, hiszen egyik legjobb válogatottunk kitűnő formáját dicséri. Ugyanakkor egy kissé lehangoló is – a nagy átlag színvonaltalanságának hű tükörképe.” (1980 – Kaposvár)
Vélemény, hozzászólás?