Feljegyzések a fotelból – “Rémálom az Elm utcában”
A tegnapi napig úgy gondoltam, hogy Freddy Kruger már soha nem fog feltámadni és eltorzult arcával és vaskarmaival nem fogja az álmainkat rémképekké változtatni. A tegnapi napig úgy gondoltam, hogy még ötven évesen is hihetek az álmaimban, hiszen legyen bármilyen zaklatott a világ körülöttünk, kell lenni egy menedékháznak, ahol Freddy Kruger soha nem találhat meg. Megtalált, és nem csak álmaimba rondított bele, hanem egy kellemesen simogató reménysugarait is kemény faggyá változtatott az arcomon.
Közel negyven éve tudom, hogy az előbb említett menedékház nem az Elm utcában van, hanem az Üllöi út 129 alatt. A zöld-fehér szívünk úgy zarándokol a Szentély felé mintha ott a teljes megtisztulás várna, mintha a körbe zárt katlan között megtalálnánk a lelki békénket és nyugalmunkat. Ezt a békét és nyugalmat már száz éve féltik és óvják a szurkolók és mindazok a játékosok, akik valaha is magukra húzták a Ferencváros címeres mezét. 2011. március 12-én ide rondított bele Freddy Kruger és olyan mészárlást végzett, hogy sokan már a vége előtt kimenekültek a Való világba, ahol éppenséggel Béci verte Szandikát, vagy éppen fordítva.
A Videoton meg a Ferencvárost végezte ki. Nem is kellett Freddy Kruger förtelmes maszkját magukra vennie az ellenfélnek, hogy olyan sebeket ejtsenek rajtunk, melyek valószínűleg soha nem gyógyulnak be. Azt hittük, hogy az őszi tragédia után már nem jöhet rosszabb. Azt hittük, hogy abból a fájó vereségből mindenki tanulni fog – edző, játékos – és még egyszer nem állunk a pofonláda alá és nem hagyjuk, hogy megalázzák a 110 éves múltunkon keresztül az álmainkat.
Pedig szépen indult. Az eddig elbúvó tavasz is ránk kacsintott és az elmúlt napok dermesztő estéi helyett melegséggel árasztotta el a Szentély környékét. Tudom, nem csak a tavasz keltette bennünk a melegséget, hanem az a remény is, melyre évek óta várunk, mely évek óta élteti a megcsappant önbizalmunkat. Mindenki tudta, ha nyerünk ezen a rangadónak kikiáltott mérkőzésen, még a 29. bajnoki arany is belátható közelségbe kerülhet. A szurkolók megérezték ezt és részesei akartak lenni a közös élménynek. Csak Freddy Krugerrel nem számolt senki.
Ő ismét feltámadt, pedig talán a film hetedik részében már a hamuját is az óceánba szórták és 90 perc alatt elvett mindenünket. Álmot, reményt és azt a tudatot, hogy egy Ferencváros a Szentélyben, bajnoki mérkőzésen nem soha nem kaphat ki 5:0-ra. Mert ilyen egyszerűen nem létezhet, mert ilyent egyszerűen nem is lehet megélni. Ez maga a halál, a teljes sötétség, ez maga egyenesen Freddy Kruger rémálma. Emlékeim szerint BL meccsen kaptunk már ki 5:1-re az Ajaxtól, de akkor a csordulásig megtelt lelátón vastapssal köszöntötte a meccs végén a csapatot. Most meg remény vesztve, lehajtott fejjel hagytuk el a Szentély környékét.
Pedig a közönség minden dicséretet megérdemelt. Sokan jöttünk el: jöttünk busszal, autóval, villamossal vagy éppenséggel gyalog, és a mérkőzés előtt olyan érzésem volt, mint a régi szép időkben, amikor annyian voltunk a lelátón, hogy 90 percig nem tudtuk, hogy a saját lábunkon állunk vagy éppen a szurkolótársunkén. Tudom, ez is csak része volt az álmunknak, hiszen talán tízezren voltunk, de erőnket megduplázta a régóta várt remény. Rajtunk nem is múlott, végig biztattuk a csapatot, végig kiálltunk a Ferencváros mellett még akkor is, ha tudtuk, egy ilyen produkció láttán a régebbi időkben már fejek hulltak volna a porba.
Fejeket én sem akarok hullatni, de kérdéseim csak úgy záporoznának, ha még mindig nem lennék kábult, ha még mindig nem érezném az ürességet, mely tegnap este óta megszállta a lelkem. Vajon miért nem tudunk egyetlen rangadót sem nyerni? Vajon a téli felkészülés során miért felejtettek el azok focizni, akik az ősszel fazont adtak a csapatnak? Hová lett Heinz, Andrezinho, Tóth, Schembri és Abdi játéka? Egy háború megnyeréséhez hadvezérre is szükség van. Nem elég kisebb csatákat nyerni, a döntő ütközetben kell olyan döntéseket hozni, olyan stratégiát kialakítani, mely a győzelmet jelentheti.
Sajnos még nincs igazi hadvezérünk. Bár szeretjük és tiszteljük, de látjuk azt is, hogy az eddigi csapatainál nem a világot akarta meghódítani, csupán a közeli várost akarta bevenni. Ez pedig itt kevés. Jó lenne, ha fel tudna nőni, jó lenne, ha úgy tudná vezetné a csapatot, hogy azon keresztül senki sem tudja megalázni a Ferencvárost. És jó lenne ha tudná, nem csak Julia Roberts szokott ellátogatni mosolygósan a Szentélybe, hanem Freddy Kruger is. Erre meg illik felkészülni.
Sokunk rémálma volt a tegnap esti mérkőzés. Magáról az 5:0-ról nincs is mit mondanom. Talán egy mondatot. A Ferencvárosi labdarúgás történetét feldolgozó honlapunk ezek után már nem lehet olyan, mint amilyen eddig volt. 2011. március 12-i dátummal egy olyan eredmény fog bekerülni a lexikonba, mely szégyent hozott a 110 éves létünkre.
Freddy Kruger személyében elhozta a borzalmat. Soha többé nem akarom átélni.
– lalolib –
10 hozzászólás a(z) Feljegyzések a fotelból – “Rémálom az Elm utcában” bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Sziasztok Fradista Barátaim!
Teljes összhangban az előttem szólókkal, abszolút magam alatt vagyok szombat este óta. Nem a vereség ténye fáj, azt tudtam, hogy jobbak,hiszen MINDEN területen előrébb tartanak, mint mi. A vereség mikéntje fáj. A stílus uraim! A régebbi Fradik, a SimonTibik, a ToldiGézák, a VargaZolik szelleme és erkölcsi ereje, olthatatlan fradizmusa hiányzott, de nagyon! Őket NEM LEHETETT megalázni, átérezték, mint jelent a ferencvárosi SZíV és SZELLEM! Ott, ahol egy Dalnoki Jenőnél az életedet kellett adni a sikerért, mert ez a Ferencváros!!! Az az érzésem, hogy itt a nemzetgyalázás és az együvé tartozás érzésének kiírtása folyik, s ennek része a Fradi kivéreztetése is. Prukner Tanár Úr aranyos ember, felkészült tréner, de nem érzi és nem érti MIT JELENT zöld-fehér mezben kifutni a pályára! Gellei Imre még megértette. Ezek a mai srácok meg zsoldosok és lelki törpék egy nagy Fradi felépítéséhez. Fradista tulaj, fradista edző és fradista futballisták kellenek, de hol vannak?? EZ AZ OLDAL méltó emléket állít a zöld-fehér hősöknek és megmutatja klubunk óriási erejét és hátországát! Köszönet érte, és a jelenlegi FTC alkalmazottaknak csak ajánlani tudom, hogy sűrűn olvassák és merítsenek erőt az itt található anyagból!
Elnézést a csapongásért és a pátoszért, de most így érzek! MI AKKOR IS GYŐZÜNK, HOGYHA KIKAPUNK! Hajrá Fradi!
A legfőbb probléma, hogy ez a csapat nem Fradi, legalábbis nem érzik át, hogy mit jelent ezt a mezt viselni. Az ellenfeleknek, főleg a rangadókon sokkal nagyobb pluszt jelent, hogy a Fradi ellen játszhatnak, mint a mi játékosainknak, hogy a Fradiban. Én már pár évtizede elég elfogultan állok a kérdéshez, átéltem sikereket és kudarcokat, de ennyire “fraditlan” még soha nem volt a csapat. Politika, vezetőség, McCabe-imádok… Prukner korrekt ember, szakmailag valószinű felkészült, de nem idevaló (akkor sem, ha dobogón végzünk, ami inkább lesz a szerencsének meg a gyenge mezőnynek köszönhető). Egyszerűen nincsenek egyéniségek a csapatban (elég csak megnézni, egy Rósa Dénes lehet csapatkapitány a Ferencvárosban, ez mindent elmond…), Prukner szófogadó, jófiúkkal vette körül magát. Ez sajnos zsákutca. Egy fiatal, uram bocsá egy-két évig középmezőnyben edződő Fradi egy erős, fradizmust átérző és tisztelő (nem megreformálni akaró, mint Prukner)edző vezette csapatra lehet azt mondani, hogy épül. Ez a mostani hoz egy-két bravúrt, meg 6 hónap alatt beszedi minden idők leggyengébb magyar bajnokságában a klub történelmének két legnagyobb kudarcát! Telt házas meccseink akkor lesznek megint, és lesz tizezer az alapnézőszám, ha az ember Fradit láthat, ha lesz minimum két-három olyan játékos a csapatban, akin érezni, hogy kötődik a klubhoz (nemcsak szavakban..). Erre már lehetne azt mondani, hogy finomitani kell rajta, meg turelmesnek lenni, de ez a mostani út nem vezet sehova.
Mindentől függetlenül, mindörökké Ferencváros!
A bajnokság 19 fordulójának 152 mérkőzéséből a FERENCVÁROS szenvedte el a két legsúlyosabbat, melynek edzője Prukner László, aki ma azt nyilatkozta, hogy ez a mérkőzés arra volt jó, hogy leszűrjük ki alkalmas nagyobb feladatokra (0:4!), és ki nem. Nekem a 0:6, és a tegnapi 0:5 választ adott.
(Csak zárójelben jegyezném meg, hogy az újságok rendezése közben ma a FRADI-Ajax 1:5 került a kezembe, melyben Novák első mondata ez volt -- Szégyenteljes az eredmény.)
Kár Pruknert szidni. Ő mindent megtett a Fradiért. Sajnos most még csak ennyire vagyunk képesek. Ez a szomorú valóság.De ez nem jelenti azt, hogy nem is változhat meg ez a jövőben. Bízni kell a csapatban, és nem bűnbakokat keresni.
Ez egy fájó vereség volt, de nem szabad elveszteni a fejünket, mert ha nincs Prukner, nem állunk a második helyen. Most a lényeg, hogy ne törjön meg a csapat, nyerjük a meccseinket (2 hét múlva pl. az Újpest ellen), és ha miénk a dobogó, az nagyszerű. És azt se feledjük, nem csak mi hibázhatunk, a Videoton is kerülhet még hullámvölgybe.
Érdekes amit Csaba írt és hasonló féltés fedezek fel lalolib írásában is. Egyben azért én sem hiszek hogy feltétel nélkül kell elfogadnunk egy ilyen vereséget.
MErt ki lehet kapni egy rangadón, ráadásul úgy, hogy jobb erőkből is áll az ellenfél. De egy Fradit ennyire ne alázzon meg senki.
Szörnyű volt a tegnap este.
Prukner Úr nagyon karakán volt, amikor a Fradihoz érkezett. Sok mindenről mondott véleményt: szurkolókról, erkölcsről, egyetértésről. Sok jó meglátása volt és igaza is volt javarészt. Amióta ismét káosz van a zrt körül viszont úgy viselkedik, mint egy kivűlálló. Pedig jobb lenne tiszta vízet önteni a pohárba … Nem kell mindig lojálisnak lenni felfelé… Igaz kishazánkban ezzel el is vágná magát …
PERSZE FÁJDALMAS EGY ILYEN ARÁNYU VERESÉG,DE SAJNOS EZ EGY ,,SZERÉNY,,CSAPAT BE KELL LÁTNI.ÉPP EZÉRT LENNE BRAVÚR EGY ÉREM.ARRA KÉREK MINDEN MINDEN FRADISTÁT,HOGY TOVÁBBRA IS TÁMOGASSUK ACSAPATOT MERT VÁDASKODÁSSAL,BÜNBAK KERESÉSSEL CSAK A FESZÜLTSÉG NŐ.ARRA MEG AZTÁN SEMMI SZÜGSÉG EBBEN A HELYZETBEN.ÉN BíZOM PRUKNERBAN ÉS ACSAPATBAN.MINDHALÁLIG FERENCVÁROS-HAJRÁ FRADiiiiiiiiiii.
Még nem tértem magamhoz! Szörnyü és tragikus volt a tegnap este. Szerintem is hibák sorozata vezetett a vereséghez. A meccs előtt mondtam is a haveroknak, hogy túl rosszak az előjelek. Nagy volt a felhajtás, talán túlságosan is nagy. Aztán az összeállitás sem gyözött meg arról, hogy rendben leszünk. Mindenki tudta,hogy a VIdeotonnak gyors és jó szélsői vannak. Erre mi három védővel játszunk. Persze ha Balog nem csinálja azt a hibát talán másként alakul.
A második félidőt vajon miért nem kezdtük óvatosabban? Ahhoz már vaknak kellett lenni, aki még akkor is reménykedett a döntetlenben. Fejetlenül mentünk előre és le is kontráztak. Három null után már benne a levegőbe a tragédia. Sajnos Prukner nem tett ellene semmit.
Jól fogalmaztál lalolib, ő csak városok elfoglalására képzett, de Nagy Sándor soha nem lesz belőle.
Az meg tényleg szörnyü,hogy két fontos rangadón 11 gólt kapunk. Erre nincs magyarázat. Most meg olvasom Csizitől, hogy menni kell tovább. Hova a fenébe? Talán meg kéne tanulni beadni, futni és szerelni. Utána lehet menni előre.
A röhej az,hogy még igy a második vagyunk,de ahhoz túl sürü a mezőny, hogy néhány vereséggel ismét a mélybe szálljunk.
A sportoló minden körülmények között sportoló, nálunk meg megint csak focisták vannak, akiket “megbénított” a tét és a kialakult helyzet. Egy Fradi játékost mindig arról lehetett megismerni, hogy a nehéz helyzetekben a 12. játékos segítségével megsokszorozta az erejét, és felnőtt az adott feladathoz, még ha tudása nem is volt meg hozzá, a Fradi-szív segített.
Ez a szív ma nem segíthetett, mert a csapathoz a nyáron érkező Tanár ember mára egy külvárosi, lepukkant iskola tesi tanárává vált. Ez igazán nem zavarna, mert az edzők nagyobbik része “zsoldos”, akik már rég nem lesznek itt, amikor mi még mindig itt leszünk, de ilyen károkat melyet “visszafogott” stílusával okozott, azt már nehezen viselem: 0:6; 0:5. Ezt nem kell elemezni, megmagyarázni meg pláne nem kéne, mondjuk egy mondat sokat segített volna: Rossz taktikával küldtem fel a csapatot!
A játékosokat pedig nagyon sajnálom! Pedig környezetem tudja, némelyikükről nincs túl jó véleményem, de a tegnapi vereségről nem ők tehetnek elsősorban, ha nem az a tesi tanár által megkövetelt rend és fegyelem, mely megöli a játékot, mely megöli a Fradi-szívet.
Ezeknek a srácoknak a többsége még a cipőjét sem pucolhatná Flóriéknak, de erről nem ők tehetnek, ha nem a hadvezér aki a maratoni futóval, akar sprintszámot futtatni, mondván futás mindkettő. Ha valaki elmagyarázza nekem, vagy mutat egy csapatot, mely három védős rendszerbe, három bűn lassú védővel indul neki a mérkőzésnek, azt megköszönöm.
Lalolib már említette, hogy azok a játékosok akik játsszák a futballt, mára teljesen formán kívül vannak. Tudom van formaingadozás, de törvényszerűen nem mindenkinél jelentkezik egyszerre, hacsak nem máshol keresendő a hiba. Kreatív, egy más futball kultúrából érkező játékosok eltöltöttek itt egy bő fél évet, és nem fel, hanem le lettek építve.
Az pedig ennyi elfogult Fradi-szemüvegen át eltöltött év után már megtanultam, hogy nem mindig mi vagyunk a legjobbak, de azt nem fogadom el, hogy egy tesi tanár lemészároltasson bennünket negyedévente.
(Szeretném, ha megvitatnánk itt a szokásosnál picit bővebben, hogy ki hogyan látja a helyzetet, és nyugodtan ellent lehet mondani a helyenként esetleg bántó szavaimnak is 😉 )