1980/81-1989/90
1981.IV.15. Spanyolország – Magyarország 0-3
1981.IV.11. Ferencváros – Csepel 1-0
Mörtel Béla 1960. október 12-én, Budapesten született. 1981. január 20-tól a Ferencváros csatára. Nem rúgta be ezen a hétvégen minden helyzetét, csak egy gólt lőtt, de — győztes gólt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1981.IV.4. Ferencváros – MTK 4-2
Készülve az örökrangadóra, egy olyan évre tekintünk most vissza, mely több szempontból is különleges. Bizonyára sokaknak kedves emlékeket is idéz 1981, hiszen a Ferencváros az 1980/81-es bajnoki évben, öt év után ismét aranyérmet szerzett. Ettől aztán fel is hevültek a zöld-fehér álmok, hiszen a hetvenes években, bármennyire is remek csapataink voltak, a „végső elszámolásnál” főleg csak a második helyre voltunk jók, kivételt képez az előbb is említett 1975/76-os idény.
1981 tavaszán mindenki úgy gondolta, ezzel az évtized elején megszerzett bajnoki címmel, egy olyan sikersorozat fog elindulni, ami utoljára a hatvanas éveket jellemezte. Arra senki sem számított, hogy éppen az ellenkezője fog bekövetkezni és lesz olyan két olyan évünk (1983-1985) ami 110 éves történelmünk egyik legkellemetlenebb időszaka volt, hiszen 1985-ben csak egy hajszál választotta el a csapatot a kieséstől. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1981.III.26. MMTK – Ferencváros 0-2 (edzőmérkőzés)
1981.III.25. DMVSC – Ferencváros 1-0
1981.III.21. Ferencváros – Vasas 1-2
1981.III.18. MNK, DVTK – Ferencváros 1-0
1981.III.14. ZTE – Ferencváros 4-4
1981.III.11. Fonyódi Petőfi – Ferencváros 0-4 (edzőmérkőzés)
1981.III.8. Ferencváros – Rába ETO 2-1
Tompa játékvezető három tizenegyest ítélt a Ferencváros— Rába ETO mérkőzésen. Kettőt a hazai csapatnak, egyet a vendégeknek. A második ítélet után, bár az a hazai csapat javára szólt, élénk vita alakult ki a lelátókon. Az történt, hogy Pogány beadta a labdát, arra Szokolai rajtolt a legjobb ütemben, de a labda elszállt a feje felett, mert közben a csatár elesett. A nézőket az zavarhatta meg, hogy egy pillanattal később a túlsó oldalon helyezkedő Mörtel jó helyzetbe került, de lövése az oldalhálót találta el. Tompát azonban ez nem befolyásolta, mert ő már sípolt és jelezte, hogy újabb büntető következik. A támadást nagyszerűen követő játékvezető ugyanis jól látta, hogy Szokolai földre esése nem a véletlen műve volt, nem is a talaj egyenetlensége volt az oka (az Üllői úti pálya talaja inkább hasonlított szántóföldhöz, mint játéktérhez, ráfért volna valamivel több hengerelés), hanem annak, hogy őrzője, a lelátóról úgy látszott, hogy Onhausz, két kézzel ellökte. Egy kattintás ide a folytatáshoz....