1986/87
Nézd, itt a Pölö, de melyik az a Vaszil?
1987.III.7. Ferencváros – DMVSC 0-0
Szabadon, de mégis kordában
Szűcs Lajos őszinte szavai a jövőépítés eredményeiről és problémáiról
Limperger újra az NB I kapujához ért
Dalnoki Jenő: 20-22 pont már a dobogót jelentené
Hány gólt tervez Fischer?
Nem vesz tudomást a múló évekről
Takács László elérkezett oda, hogy egyike a csapat nagy “öregjeinek”. Pedig nem is olyan régen még mint ,,kisinas” üldögélt a ferencvárosi öltözőben, és áhítattal nézett fel az akkori menőkre, Géczire, Bálintra és a többi sokat próbált, harcedzett, NB I-es labdarúgóra. Aztán tizenegynénány év gyorsan elszaladt, és az apró termetű, hangyaszorgalmú futballista mellől szép lassan eltűntek a régi barátok, játszótársak, helyükre újak jöttek. Fiatalok. Edzők is jöttek, mentek az elmúlt másfél évtized alatt, volt aki épített rá, más meg félreállította, tartalék sorba tette. A ‘kisTaki sohasem zsörtölődött, nem morgott, nem duzzogott ilyenkor. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Aki tudja, hogy tanulnia kell
Limperger Zsolt három esztendővel ezelőtt Veszprémből került a Ferencvároshoz. Életkorát tekintve még az ifi III-ban lett volna a helye, ám őt mindjárt a juniorok közé rakta az NB I-es csapat akkori edzője, Vincze Géza. Sőt, egy esztendő múlva, 17 évesen “megmártotta” az első osztály “mélyvizébe” is. Egy népstadionbeli rangadón, a Vasas ellen negyed óráig NB I-es futballista volt. Ezután két esztendeig elkerült a legjobbak közül. Most a télen Dalnoki Jenő ismét odavette az első csapat keretébe.Először a múltat idézem Zsoltnak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Utánpótlás-nevelés a Fradiban
1987.II.28. ZTE – Ferencváros 0-0
