2016/17
Feljegyzések a fotelból – Tragikomédia, díszlettervező: Kassai Viktor
4 büntető – 2 kiállítás – 4 gól melyből kettő “időn túl” – 5 sárga – kevés néző, sáros, focira alig alkalmas pálya – a 38 éves Gerzson Zorró álarca – a jobbhátvéd Dilaver szűrőfunkciója – Dibusz földönkívüli büntetőhárítása – Ramírez sokadik örültsége – Hajnal céltalan futkározása – a 40 éves Ferenczi két gólja – Böde a kispadon – a pályaválasztó “semleges” pályán – 60 percig bekkelő Fradi…mindezek izgalommal, feszültséggel, helyenként komikus jelenetekkel fűszerezve adta elő a két csapat, felvonultatva a magyar foci összes “diszkrét báját”, melyhez Kassai Viktor olyan díszletet teremtett, mellyel beírta magát a Ferencvárosi labdarúgás fekete könyvébe. Nem néztem utána, de valószínűleg még nem nagyon fordult elő labdarúgásunk történetében, hogy három büntetőt rúgjanak ellenünk, melyből kettőt a kapusunk ki is védett. Ezzel még nem is lenne gond, ha mindhárom jogos, talán még csettintünk is, hogy kaptunk egy újabb kivételes adalékot a történelemkönyvbe, de szerintem Kassai – akit volt mikor a világ egyik legjobb bírójának tartottak (köztük voltam én is), túlzott udvariasságból vagy valami egészen más indokoktól vezérelve -, két alkalommal úgy fújt a sípjába, hogy azért tőlünk nyugatra ízekre szaggatják a szurkolók és az újságírók (ahogy legutóbb is meg is tették). Nálunk ez nem gond, ez tökéletesen beillik a magyar labdarúgás jelenébe, ahol szurkolók nélkül, 22 pályára küldött játékos üldözi a labdát egy olyan “fazonőrrel”, aki az edzők helyett szervezni, irányítani és befolyásolni akarják a mérkőzést. Ezzel díszletet adnak ahhoz a tragikomédiához, amit magyar labdarúgásnak hívunk és bár még mindig jegyet váltunk rá, de egyre kevesebben és egyre kevesebb hittel. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2016.XI.19. Vasas – Ferencváros: 2-2
Négy büntető, négy gól és két piros – őrült iksz a Vasas–Fradin
Dibusz Dénes háromból két büntetőt hárított • Ferenczi István az utolsó öt percben duplázott.
A labdarúgó NB I 16. fordulójában a listavezető Vasas és a címvédő Ferencváros 2–2-vel záruló összecsapása őrületes mérkőzést, négy tizenegyest, négy gólt és két piros lapot hozott.
2016.XI.15. Magyarország – Svédország: 0-2
Megható, de keserű – vesztes búcsú Királyéktól és 2016-tól
A válogatott kikapott Svédországtól idei utolsó meccsén • Öt újoncot is avattunk!
A magyar labdarúgó-válogatott 2–0-s vereséget szenvedett utolsó 2016-os meccsén Svédországtól. A mérkőzésen elbúcsúztunk Király Gábortól és Juhász Rolandtól, valamint a civilben megjelenő, pályára nem lépő Hajnal Tamástól és Vanczák Vilmostól is. Habár a búcsú nem volt örömteli, szép évet zártunk.
2016.XI.13. VB-selejtező, Magyarország – Andorra: 4-0
Gera! Lang! Gyurcsó! Szalai! Andorra nem okozott gondot
Gól nélküli 33 percet követően hozta a kötelezőt a magyar válogatott az utolsó 2016-os tétmeccsén.
A magyar labdarúgó-válogatott a világbajnoki selejtezősorozat 4. fordulójában hazai pályán 4–0-ra legyőzte Andorrát.
Hajnal Tamás, a karmester
2016.XI.6. NB III, Ferencváros II. – Dabas-Gyón FC: 1-1
NB III: Döntetlen a Népligetben
Feljegyzések a fotelból – Taktika: 0, Játék: 0, Eredmény: 0
Ezzel a rövid értékeléssel (vagy inkább véleménnyel) be is lehetne fejezni a mai napi foteles szösszenetemet, mert már előre érzem – pedig még nem nagyon fogalmazódott meg bennem, hogy miről is írjak – nem lesz egy kellemes kirándulás, nem fog sütni a nap, a patakvíz sem fog a lábunk alatt békésen csordogálni, a kedvesünk sem fog szeretettel hozzánk bújni és Morzsi kutya sem fog órákig önfeledten szaladgálni az erdő sűrűjében. Mert végül is az elmúlt idők legkiábrándítóbb Ferencvárosát láttuk tegnap, ennél csak a Nagy Tamás “korszakban” játszottunk rosszabbul (az csak két mérkőzés volt, de a Haladás elleni 1:2-t soha nem feledem). De ne legyek ennyire “kegyetlen”, tegnap azért volt néhány helyzetecskénk (melyek elpuskázásában most kivételesen Dani jeleskedett, de Djuricin is hozzátette a szokásost) és az utolsó 10 percben már úgy pörgött a csapat ahogy az elejétől fogva kellett volna, de akkor már a veszett fejsze nyele kirepült az Arénából és valahol a Sas lábainál landolt. Aki megpróbált lehajolni hozzá, de mikor meglátta a fejszére írt üzenetet, erős karmaival megragadta és egészen Újpestig repítette – örüljenek valaminek a lilák is… Nekünk túl sok örömünk nem volt a tegnapi napban és akkor még finoman jellemeztem magam és szurkolótársaim lelki állapotát a végigszenvedett 90 perc alatt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2016.XI.5. Ferencváros – Paks: 1-2
A Paks nyerni tudott a Fradi otthonában
A lelkesen és szervezetten futballozó Paks egy kis szerencsével elvitte a három pontot a bajnoktól.
Hatalmas meglepetésre a sereghajtó Paks győzni tudott a címvédő Ferencváros otthonában – az élvonalban története során először – a labdarúgó NB I 14. fordulójában rendezett mérkőzésen.
2016.X.30. NB III, Ferencváros II. – Dunaújváros: 1-2
NB III: Dunaújvárosi győzelem
Feljegyzések a fotelból – Elek nem énekel
Kodály országa vagyunk, a módszere mellyel megpróbálta a zene szeretete felé irányítani az embereket világhírnevet hozott a zeneszerző, tudós számára. Mert bár nálam (és anno városi “hírhedt” C osztályos fiúinál) ez a próbálkozás nem nagyon jött be, igaz arra a bizonyos “tá-titi” és a “tá-á-á” negyedhangokra emlékszem még és talán a “lá-ig” még szolmizálni is tudnék, de kézjelekkel már lennének problémáim. Ahogy a hangok összefűzése sem az erősségem, a beszéden kívül ami a torkomon kipréselődik az inkább üvöltés, ami legfeljebb Zordonnak tetszenek (Oroszlánkirály), de már a környezetem inkább menekülésre vagy füldugóra fogná a hangzásvilágomat. Ettől még imádom a zenét, persze aki a 70-s években nőtt fel (Pink Floyd, Deep Purple, Queen, Supertramp), az nem is teheti meg, hogy nem szereti és bár manapság, ráöregedve a rockzenére inkább Loreena McKennitt kelta zenéje és természetesen az Üllői úti fák zizegése ejt kábulatba, no meg a “Hajrá Fradi!” győzelemmel spékelve, roston sütve, előtte persze több órás pácolással ágyazva (ezt a konyhai hasonlatot az Aréna-Agóra “népe” érti igazán). Túl lépve saját magam énektudásán, azt már nem tudhatom, hogy a diósgyőriek válogatott játékosa, Elek Ákos mennyire sajátította el a Kodály-módszert, de azt a szokásos mérkőzés előtti egyik “tanmesés” nyilatkozatában utalt rá, hogy a Videoton elleni hazai győzelem után az öltözőben csak tapsoltak, de a Fradi stadionbúcsúztató mérkőzése után már énekelni is fog, persze csak akkor ha győznek. Nem győztek…így Elek nem énekel, legfeljebb sírdogál, de Székely Éva óta tudjuk – amit valójában én soha nem értettem, miszerint sírni csak a győztesnek szabad. De kérdem én, mi Fradisták tán sírtunk a meccs után? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
