„Bajnokok akarunk lenni!” – riport Détári Lajossal

A nyaralást télre halasztotta, mert olyan futballistákat keresett, akik méltók arra, hogy az általa megálmodott csapat mezét viseljék. A felkészülés csütörtök arról, hogy akiket talált, azokkal bajnok lehet a Fradi. Idénynyitó beszélgetés Détári Lajos szakmai igazgatóval.

• Hogyan telt a vakáció?

A strandfoci-válogatottat három napra elkí­sértem Rómába, két napig voltam még a Balatonon, és ennyi – mondta Détári Lajos. – A szünet nagy részét azzal töltöttem, hogy a csapat kialakí­tásán fáradoztam. Ez sokkal fontosabb volt, mint a pihenés. Bolond lettem volna a hasamat süttetni, amikor a jövő Fradiját kellett összerakni. Meg kellett találnom azokat a labdarúgókat, akik egyfelől a Ferencvárosba akartak jönni, másfelől megfelelnek az elvárásainknak. Nem mondom, jó lett volna kicsit többet lazí­tani, de majd télen elmegyek nyaralni.

• Az „őszi” szezonra csütörtök reggel kezdték el a felkészülést. Feltételezem, az előző évinél szebb sikerekben reménykedve.

Hogy a klub hí­rnevéhez méltóan szerepeljünk, ahhoz nyilvánvalóan új csapatszellemnek kell meghonosodnia. Mihamarabb meg kell találnunk a hangadókat, azokat a futballistákat, akik jó irányba lökik meg a tavasszal beragadt szekerünket. Garantálom, ez a Fradi más lesz, mint a múlt idénybeli volt. Akkor az utolsó egy-másfél hónapra szétestünk, ez még egyszer nem fordulhat elő! Kizárólag olyan játékosokra van szükség, akik nem ijednek meg senkitől, akik a falnak is nekimennek, ha a csapat érdeke úgy kí­vánja.

• Keményen hangzik… Az újonnan érkezettekben kell-e tudatosí­tania, hova kerültek?

Velük ugyanúgy leülök beszélgetni, mint az itt maradt labdarúgókkal. A keret minden tagjának tudnia kell, honnan indulunk és hova tartunk. Itt jegyzem meg, hogy akiket igazoltunk, az én kérésemre jöttek az Üllői útra. Vagyis a felelősség mostantól engem terhel.

• Cseppnyi kétség sincs önben?

Nincs. Ha gondolja, azt is elmondom, miért.

• Parancsoljon.

Olyan futballistákat szerződtettünk, akiket más egyesületek is szí­vesen láttak volna soraikban. Örülök, hogy végül minket választottak, ez azt jelzi, hogy ma már ismét rangot jelent a Fradiban futballozni. Vladan Csukics, Alekszandar Alempijevics, Gyömbér Gábor, Böde Dániel vagy éppen Orosz Márk mehetett volna máshová is, őket azonban a büszkeség vezérelte, amikor mellettünk tették le a voksukat. Ebből az is következik, hogy nem a tizenegyedik hely megtartása lebeg a szemük előtt.

• Hanem?

A klub elnöke, Kubatov Gábor meglátogatott bennünket az első edzés előtt, és azt hangoztatta, hogy nem lehet más célunk, mint a bajnokság megnyerése.

• Képzelem, mekkorákat nyelt közben…

Semekkorákat. Szakmai szemmel nézve teljes mértékben egyetértek az elnökkel, fel kell nőnünk a Debrecen, Videoton, Győr hármashoz. Az öltöző falára ki is kerül a „Bajnokok akarunk lenni” felirat, hogy naponta szembesüljünk vele, miért is vagyunk itt.

• Ez inkább álom, mint cél, nemde?

Olykor elenyésző a különbség álom és cél között. Valljuk be, ha Gábor azzal köszöntötte volna a játékosokat, „Örülök, hogy itt vagytok, hajtsunk rá a kilencedik helyre, hajrá, Fradi!”, az kissé furán vette volna ki magát. Ha kishitűek vagyunk, azzal semmire sem megyünk. Korai még messzemenő következtetéseket levonni, de a reggeli felmérőn jó volt látni, hogy akadt olyan játékos, aki szétfutotta a gépet, úgy kellett neki szólni, hogy fejezze már be. Na, ilyen tí­pusú futballistákra van szükségem! Akiben megvan a nyerő mentalitás, az kap szerelést. Akik jöttek, mind ilyenek, csakúgy, mint azok, akik maradtak.

• És akik elmentek?

Azokat sajnálom. Emberileg semmi probléma sem volt velük, de a teljesí­tményükkel nem tudtak volna hozzájárulni a tőlünk immár elvárható sikerekhez. Ismétlem, az előző bajnokság vége borzalmas volt, lelkileg és fizikailag egyaránt megviselt. Soha többé nem akarok átélni hasonló kí­nokat.

• Hogy az újabb blamát elkerüljék, hány poszton kell még erősí­teni?

Legfeljebb a balhátvédén, ahol egyelőre csak Sváb Dániel áll rendelkezésemre. Minden más pozí­cióban legalább ketten várnak bevetésre, í­gy akár ki is jelenthetem: kellőképpen megacélosodtunk.

• Szabics Imrével még bővülhet az állomány?

Nagy szükségünk lenne rá, a pályán és azon kí­vül is vezérré válhatna, de nem hiszem, hogy a nyáron hazatér. Nem titok, szorgalmaztam a szerződtetését, sokat beszéltem vele, ám jelen állás szerint a Ferencváros ajánlata nem versenyképes a Sturm Grazéval vagy az Austria Wienével. Hozzáteszem, van hat támadónk, ha ők nem tudják megoldani a csatárgondjainkat, egy hetediktől hiába várnénk a csodát…

• Ha meg nem haragszik, én még mindig kételkedem abban, hogy ez a csapat bajnok lehet.

Látja, ezért nem játszik ön a Fradiban.

(Pietsch Tibor, Nemzeti Sport, 2012. június 22.)