1905.X.15. FTC – MAC 3:1

Vasárnapi mérkőzések. Az október 15-ikére kisorsolt mérkőzések legfontosabbika a MAC.—FTC. match lesz a Soroksári úti pályán. Heves küzdelem lesz, melyben a FTC. csak nagy erőkifejtés árán győzhet.

(Nemzeti Sport, 1905. október 15.)

Mai mérkőzések. Az első osztályú bajnokságért folyó vasárnapi mérkőzések közül kétségkí­vül a Ferenczvárosi Torna-Club — Magyar Athletikai Club küzdelme lesz a legérdekesebb Bár a M. A. C. jelenleg jó kondí­cióban van, alig hisszük, hogy a F. T. C.-tól a győzelmet el tudná vitatni. A Ferenczvárosi T. C. a bajnokságért küzdő csapatok közűl a legjobb. Csatársora goalképes, védelme kitűnő, s az egyetlen körülmény, mely győzelmi esélye ellen szól, az idegen pályaviszonyok. Ez azonban aligha lesz oly befolyással, hogy a match eredményét megváltoztatná. A F. T. C. a M. A. C.- ban mindenesetre kemény ellenfélre akadt s minden tudását össze kell szednie, hogy a győzelmet maga számára feltétlenül biztosí­tsa. A match a soroksári-uti pályán lesz s d u. 3 órakor kezdődik. Előzőleg a II-ik csapatok matchelnek.

(Sport-Világ, 1905. október 15.)

1905. október 15., 15:00, Soroksári út, FTC – MAC 3:1 (1:1)
vezette: Fehéry Ákos (BTC.)
nézőszám: 1 000
FTC: Fritz — Lissauer, Manglitz — Gorszky, Bródy, Takács — Braun, Kórody, Pákay, Weisz, Kovács
MAC: Oláh — Veres, Höfle — Bayer, Mészáros K., Meleghy — Borbás, Vangel, Vince, Mészáros Gy. Medgyessy
Gól: Kórody (1., 65.), Pákay vagy Kórody (88.) illetve Vangel (35.)

FTC.—MAC. 3:1. A szezon egyik legelkeseredettebb és legerősebb mérkőzése volt ez a múlt vasárnap a Soroksári-úti pályán, nagy közönség előtt. E két leggyorsabb csapatunk küzdelme szépnek í­gérkezett; sajnos, élvezését megrontotta az, hogy egy-két játékos — úgy látszik a legutóbbi föltűnően enyhe szövetségi í­téletek hatása alatt — testi erejének túlságos igénybevételével igyekezett eredményeket elérni. Valóban sajnálatos lenne, hogyha a csapatnak a FTC. kitűnő munkájával megszerzett jó hirnevét egyesek meggondolatlan játéka veszélyeztetné. A csapatban egyébként most is a Bródy—Gorszky—Kórody—Braun négyszög volt a támadás gerince. A MAC. fedezetsora ezúttal nem felelt meg a beléje helyezett bizalomnak s játéka a szokottnál gyengébb volt. Ellenben igen jól játszott Borbás, ki e napon valósággal lelke volt a csapatnak. Mellette Vangel, Mészáros Gy. és Veres játéka érdemel emlí­tést. A két csapat a következő összeállí­tásban játszott:

FTC.: Fritz — Lissauer, Manglitz — Gorszky, Bródy, Takács — Kovács, Weisz, Pákay, Kórody, Braun.
MAC.: Oláh — Veres, Höfle — Bayer, Mészáros K., Meleghy — Borbás, Vangel, Vince, Mészáros Gy. Medgyessy.

A mérkőzés már az első percekben meglepetést hozott, midőn Kórody egy ügyes lövéssel megszerzi a FTC. vezető gólját. E kellemetlen gól rendkí­vül fölingerli a kék—sárgákat, kik most hevesen támadnak. Különösen a két szélső csatár játéka veszélyes az ellenfélre nézve: de középen a legszebb beadásokat elrontja Vince gyenge játéka. Változatos játék után, amelyben Fritz néha igen szépen véd, a 35-ik percben Vangel megszerzi a kiegyenlí­tő gólt, melyet a MAC. jól ki is érdemelt. Félidő: 1:1.

Szünet után az első félidő szép játéka után sokan nagy esélyeket jósolnak a MAC.-nak, a FTC. azonban pompás, de kissé túlerélyes játékkal úgy kimerí­ti a MAC. játékosait, hogy azok ebben a félidőben már lankadnak, mig a 20 percben Kórody — ki egyre jobban fejlődik — újra megszerzi a vezetést. Közvetlen a félidő vége előtt lövi Pákay a harmadik gólt.

Biró: Fehéry Ákos (BTC.) volt.

Szövetségi dij. MAC II.—FTC. II. 2:1. Rendkí­vül heves és izgalmas küzdelem után ezt a szövetségi dijra nézve annyira félelmes ellenfelét is legyőzte a MAC. jó formában lévő csapata. Félidő: 1:0 FTC. javára. Biró: Fehéry Ákos (BTC.) volt

(Nemzeti Sport, 1905. október 22.)

A soroksári-uti pályán a Fereuczvárosi Torna-Club-nak kemény küzdelme volt a Magyar Athletikai Club csapatával. Hogy bármelyik csapatnak győzelme előre látható éppenséggel nem volt s annak megszerzése mindkét féltől nagy erőfeszí­tést és nehéz küzdelmet kí­vánt, — mint azt mult számunkban már jeleztük — e véleményünket a pályát sűrű sorokban körülvevő majdnem 1000 főnyi közönség ily nagyszámú megjelenése is élénken bizonyí­totta; de igazolta a lefolyt mérkőzés is, mert mindkét csapat az utolsó perczig a legelszántabb erőfeszí­téssel küzdött s végül is a szí­vósabb és a támadásban erősebb, ügyesebb Ferenczváros győzött. Az egymáshoz méltó erejű két csapat rendkí­vül hullámzó változatos játékot produkált s a feszült érdeklődést majdnem végig lekötötte, sőt sokszor lázas izgatottsággá heví­tette; mert bár a, F. T. C. játéka kezdettől fogva tartalmasabb és biztatóbb volt, győzelme mégis csak a második félidő 30—35. percze körül kezdett biztosnak látszani. Nem hallgathatjuk el itt, hogy a lázas izgatottságot a végeredmény hosszas bizonytalansága bármily természetessé tette is, mégis teljesen elitélendő, hogy a közönségnek legintelligensebb, idős tagjai olyan szenvedelmes kifakadásokat és ellenpártiakat kicsinylő, sőt becsmérlő kifejezéseket engedtek meg maguknak, melyekért a közönségnek alsóbb rétegeit ép ők szokták leginkább elitélni. A kor és intelligenczia kell, hogy irányí­tsa az úgyis nehezen fékezhető publikumot s különösen azt a részét, mely magát valamely pályán otthonosnak érzi; hiszen ezeket a lokális jellegű pályákon különösen nehéz nevelni. E tekintetben a F. T. C dicséretes eredményt ért el már, mit különösen a Postás-matchen volt alkalmunk tapasztalni, hol sokkal kritikusabb viszonyok között is elismerésre méltó nyugodtsággal viselkedett a publikum minden rétege. Csak sajnálni lehetne, ha az intelligencziának a vasárnapihoz hasonló viselkedése többször ismétlődnék és sok más pályán még mindig tapasztalható izgágaságokra és túlzásokra szoktatná újra a soroksári-uti pálya lokális érzésű közönségét is.

Visszatérve a játékra, azt végig elevennek, erősnek, sőt itt-ott erőszakosnak találtuk. S a mi erőszakosság történt e matchen, egész nyugodtan í­rhatjuk közös számlára.

A védelem mindkét csapatban nagyon elszánt, erélyes volt. A támadás már különbözött. A M. A. C. balszárnya többszöri szépen keresztülvitt támadását a többi csatár kapkodó, gyenge végjátéka fejezte be rendszerint. A F. T. C. támadásában több erély és technika dominált s különösen a centerben rendkí­vül agilitást láttunk Pákay és Korody játékában. Szépen dolgozott a két kapus, meglepő szép goalkickcket mutatott Oláh. El kell í­télnünk Takács (F. T. C.) és Höfle (M. A. C.) erőszakosságra hajló játékstí­lusát.

F T. C. I. —M A. C. I. 3:1. A mérkőzést a F. T. C. gyors támadása nyitja meg s nyomban egy szép centerezés a résen levő Korody lábáról goallá lesz. E meglepetésszerű nyitány után a játék a két kapu között hullámzik s hol az egyik, hol a másiknál teremt kritikus pillanatokat: mig végre hosszas játék után Borbás egy lerohanása és nyugodt leadása goalhoz juttatja a M. A. C.-ot is. Ezzel az 1:1 eredménynyel zárul a félidő, melyben még egyik csapat sem tudott fölénybe kerülni.

A második félidő nem sokat veszt az elsőnek képéből, lassankint azonban a nagyobb routine és szí­vósság mindjobban beleszól a küzdelembe és a játék képét kezdi a F. T. C. javára változtatni. Közben Braun támadását átvéve, a kiszaladó kapus mellett Korody a második goalt helyezi el a M. A. C. kapuba. Ettől kezdve a játékosok és a közönség izgalma is még jobban fokozódik s ujabb eredményeket vár mindenki; de csak a 43. perczben jut az ujabb goal pár pillanatig tartó kapu előtti kavarodás után ismét Korody révén a M. A. C. hálóba.

Nemsokára ezután Fehéry Akos (B. T. C.) bí­ró lefújja a játékot.

Szövetségi dij. M. A . C. II. győz 2:1 a F. T. C. II. ellen. Half time 1:0 F. T. C. javára. Biró Fehéry Ákos (B. T. C.)

(Sport-Világ, 1905. október 22.)