1945.IV.22. Ferencváros – Kispest 2:2 (edzőmérkőzés)

Az új Fradi premierje az Üllői-úton jó Sárosival és döntetlennel

Kispest – FTC 2:2 (1:0)

A tréfáskedvű április „enyhe telet” varázsolt vasárnapra. A csalóka napfény sugarai nem tudták felmelegí­teni az FTC-pálya előmérkőzésének közönségét, de a játék sem. Amin nem is szabad csodálkozni, hiszen ezek a fiúk hosszú hónapok óta nem láttak labdát.

Inkább nézzünk körül a pályán: mit szenvedett az ostrom alatt. Az első benyomás biztató. A Springer-szobor teljes épségben, csak a mögötte álló óra két mutatója csonkult meg. No, nem az a fontos, hanem a tribün. Az A) tribünön alig látszanak külsérelmi nyomok. Pedig:
– Hét belövést kapott – mondja Weisz István. – Ezek azonban szerencsére könnyen kijaví­thatók.

– Az E tribünön majdnem teljesen ép, csak az állóhelyekről szedték ki némely helyeken a deszkákat – nyilván nem sportemberek. Általában a Fradi-pálya elég jól úszta meg. Rövid idő alatt aránylag kis költséggel helyre lehet hozni a károkat.

Lassan gyülekezik a közönség. A közlekedési nehézségek sok Fradi-hí­vet visszatartanak. Viszont Kispestről már szorgalmasan szállí­tja a közönséget az első sárga fecskék egyike, a jó öreg 52-es.

Közben vége az előmérkőzésnek is. A IX. ker. József Attila és a Rákospalota mérkőzött. Győztek a IX. kerületiek 2:1 (1:0) arányban. (Ebből mellesleg alkalmasint megint óvás lesz. Ebből is láthatjuk, hogy most már komolyan kezdődik…)

A bejáratnál Szücs Nándor, a kispestiek intézője idegesen várja Olajkár II.-t, de hiába, a kis Olaj nem érkezik meg. Itt viszont a csepeli Szalay. A közönség a B tribün előtt sorakozik fel. A kép itt változatlan, csak hiányzik a B közép elmaradhatatlan zászlaja.

Az alagsorban divatosan hideg öltöző várja a belépőt. A Fradisták éppen „bemelegí­tenek”, Sárosi Gyurka pedig szomorúan állapí­tja meg, hogy még mindig hét kiló hiányzik a súlyából. (Nekünk több.) A játékvezetői öltözőben a régi kitűnő bí­ró, Barna Béla várja, hogy hosszú idő után ismét a pályára léphessen.

Kivonul a két csapat, a kispestiek fehérben. így állanak fel:

Kispest AC: Mindszenti – Olajkár I. Szalay – Lóth, Mészáros, Lovász – Pataki, Nemes, Bozsik II., Puskás, Sátori.
Ferencváros TC: Csikós – Rudas, Onódi I. – Sárosi III., Kéri, Szőke – Sipos, Gyulay, Sárosi dr., Hernádi, Gyetvai.

A Fradi lassan melegedik bele a játékba. Az első félidő ezt mutatja, hogy a kispestiek már jóval előbbre vannak az edzésben. Meglepő frissen és ötletesen mozognak a KAC-isták. Még nyikorog egy kicsit a gépezet. Sárosi Béla nagy szabadrúgásai sem sikerülnek most olyan pontosan, pedig kettő is akad. Mindkettő fölé megy.

Ezzel szemben Nemes ártatlannak látszó labdáját Csikós könnyen akarja fogni, de az erős szél kiperdí­ti a kezéből és a labda mögötte beesik. Vezet a széltől támogatott KAC. Siposnak van néhány szédületes lefutása, de a befejezés késik, vagy pedig közbelép a kispesti védelem. A kis Puskás ügyeskedik néhányszor, a Fradiban pedig Sárosi dr. ad néhány szép labdát a szélre, de Gyetvai még nincs formában.

A félidőben Puskás kijelenti:
– Most vigyázzatok, szél ellen fogunk játszani.

Honigberger, az FTC intézője ezt mondja:
– Meglátszik az edzéshiány.

A második félidőben eztán már kezd belejönni az FTC is. Sárosi Béla remek kondí­cióban van, magával ragadja a többieket is. Pompás labdát ad bátyjának és Gyurka szépen maga elé teszi, és már bent táncol a labda a hálóban. 1:1. Az öröm azonban korai, mert újból itt a kispesti vezetés. A védelem bizonytalankodik és Sátori közelről, Csikós mellett gólt lő. 2:1.

A kispadon Szücs Nándor, a kispesti vezető úgy izgul, mintha legalább súlyos bajnoki pontokról lenne szó és itt dőlne el a bajnokság.
– Egy „pontot” szeretnék csak hazavinni – szerénykedik.

A zöld-fehér csapat most rohamoz. Sárosi dr. nagy kedvvel játszik. Remek egyéni akciója egyenlí­tést hoz. Utána aztán Szalayt kiállí­tja a játékvezető. A közben elbúvó nap újból kisüt és a lendületes játék meghozza közönség hangját is. Hiába a nép nem változik…

Mint mindennek, ennek a játéknak is vége lesz. A két csapat elégedetten vonul be. A Fradisták í­gy beszélnek:
– A végén már elég jól ment.
– Jobb kondí­cióban vannak – jelenti ki Sárosi dr. – a kispestiek. Meg azután az is látszik, hogy már két-három mérkőzést játszottak. Nekünk pedig ez az első.

Csak a kis Puskás gyerekkel nincsenek megelégedve. Nagyon „beszállós” az edző gyermeke. A kispestieknél nincs panasz. Jól ment a játék. Győzhettünk volna – ez a véleménye Szücs intézőnek.

A pálya percek alatt kiürül. Hja, most nem volt tí­zezres nézősereg. A huszonnégy óra óta járó 52-esen fürtökben lógnak az emberek és óriási zavarban vannak. Nem tudják, minek örüljenek jobban: annak, hogy megindult a villamos, vagy annak hogy megindul a futball.

(huszadikszazad.hu)