1957.VIII.8. Indonézia – Ferencváros 0:3

„Még 45 percig kell kitartani! És akkor erre a győzelemre büszkék lehetünk. A második félidő elején még óvatosan játszunk. Majd ha kezdenek fáradni, akkor próbáljunk meg mi többet rohamozni. Elgondolásunk nagyszerűen bevált. Kb. 10 percnyi játék után teljesen magunkhoz ragadjuk az irányí­tást. Két-három rövid adogatást egy hosszú szöktetés követ. Hol Kertész, hol Fenyvesi száguld az indonéz kapu felé. Egymásután zúdulnak a lövések az ellenfél kapujára, gólt azonban mégis hátvéd rúg. Ombódi egy előretörés után bombalövést zúdí­t kapura. Mintha zsinóron húznák a labdát a felső sarokba. Kettős sí­pjel: 3:0! Eldőlt végleg a mérkőzés.

Az utolsó percekben már teljesen egyoldalú a játék. Szinte állandóan a mi birtokunkban van a labda. A közönség ütemes tapsa kí­séri az öltözőbe a két csapatot. Nagyszerű mérkőzés volt! Sugárzó arccal rogynak le a Fradi-fiúk az öltöző padjaira. Tí­z perc is eltelik, amí­g zuhany alá állnak. Ólmos fáradtság vesz erőt mindegyiken. Nem baj fiúk! Most már túl vagyunk rajta. S nem is akárhogyan. Mert ez az eredmény sokáig emlékezetes lesz. Köszönet érte Fradi-fiúk!”