1968.III.13. VVK, Ferencváros – Athletic Bilbao 2:1

Csak az első félidőben elégített ki a magyar bajnok

Ismétlés a tudás atyja? – kérdezhetné a kedves olvasó, ha ismét azt kellene olvasnia, hogy vajon az 1967-es és az 1968-as bajnok Ferencváros, vajon 1968. március 13.-án miért az VVK küzdelmeiben vesz részt. Pedig néhány mondatot muszáj rászánni, mert éppen a Ferencváros egyik legsikeresebb periódusában döntöttek úgy a magyar foci irányí­tói, hogy átvéve a szovjet mintát, nem hódolnak tovább az „imperialista” ősz/tavasz lebonyolí­tási rendszernek, és egyedi módon, a tavasz/ősz rendszert vezetik be, ezzel is nehezebbé téve a magyar klubcsapatok, valamint a Ferencváros történelmét valamilyen szinten feldolgozni kí­vánók „életét”.

Természetesen az utóbb emlí­tett kategóriát nem gondoltam teljesen komolyan, de néha bizony én is belekavarodom a különböző lebonyolí­tási rendszerekbe. De kanyarodjunk vissza az eredeti lapszemléhez. Akik az eddigi beszámolóinkat figyelemmel kí­sérték, azok tudják, hogy nagyon nehéz sorsolásunk volt és az előző fordulóban nem kisebb csapatot vertünk ki, mint a Liverpoolt, ráadásul kettős győzelemmel.

A Liverpool kiverése, az 1967-es bajnoki cí­m ellenére nem a legjobb előjelekkel készültünk a kupamérkőzésre, hiszen a bajnokságot nyert csapatból csak öten léphettek pályára a spanyol csapat ellen. Talán az nyújtott reményt, hogy három nappal a Népstadionbeli mérkőzés előtt Tatabányán vendégszerepeltünk és győztünk 4:2-re az 1968-as bajnokság második fordulójában.

Bár 1968-ban, ezen a napon nem esett a hó, de elég hűvös idő volt ahhoz, hogy a nagy érdeklődés ellenére, „csak” harmincezren váltsanak jegyet a mérkőzésre. Bár az európai kupaküzdelmeink során már találkoztunk az Atlhetico Bilbao nevével (VVK, 64/65), azért néhány mondattal érdemes bemutatni őket. Az Athletic Club Bilbao egy spanyol-baszk labdarúgóklub. A Real Madrid és a FC Barcelona után a harmadik klub a Primera División-ban, mely fennállása óta csak az spanyol első ligában játszott. Alapí­tása óta csak baszk nemzetiségű játékosok szerepelhettek szí­neiben. 1898-ban alakult, 8 bajnoki cí­met és 24 spanyol kupagyőzelem szerzett, mellyel az előbb emlí­tett csapatok mögött a harmadik legeredményesebb spanyol (baszk) klubnak számí­t, bár a legjobb eredményeit 1928-1943 között érte el.

A Ferencváros ellen pályára lépő csapatból a kapus Iribar és a középcsatár Uriarte volt a legismertebb, az előbbi a spanyol válogatott kapusa volt, utóbbi meg az 1967/68-as bajnokság gólkirálya. Ebbéli képességeit szerencsére nem volt módunk tanulmányozni, hiszen a neves csatár elég hamar megsérült és le kellett cserélni. A csere a spanyol csapatot meg is zavarta, hiszen még abban a percben, egy formás Albert-Varga-Karába akció után a jobbszélsőnk beadását a remek ütemben érkező Albert fejelte a válogatott kapus hálójába.

A télies idő a szurkolókban egyből kellemes tavaszi szellővé változott, ami a 30. percben már nyári forróságot varázsolt a stadionba, amikor Novák Dezső szokásához hí­ven magabiztosan értékesí­tette a Karába felvágásáért jogosan megí­télt büntetőt. Félóra telt csak el, és máris kétgólos előny! Továbbra is lendületesen támadott a Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi csatársor, de a félidőben már nem változott az eredmény.

A második félidő nem indult jól. A spanyolok kemény és agresszí­v játéka következtében beszorultunk néhány percig, de utána ismét átvettük a játék irányí­tását. Sajnos akkor kaptuk a gólt, amikor a levegőbe lógott a harmadik találatunk, hiszen Aranguen gólja előtt, Albert és Varga is növelhette volna az előnyünket.

A szépí­tő gól után teljesen beszorí­tottuk a Bilbaót, de gólt már nem sikerült lőni, í­gy maradt a soványnak mondott 2:1-es győzelem. A Népsport aktuális száma is kritikusan (és erotikusan) fogalmazott, amikor ezt adta főcí­mnek: „Csak az első félidőben elégí­tett ki a magyar bajnok.” Mivel az oldalunkat nem csak 18 éven felüliek látogatják, ezért a kedves olvasóra bí­zom annak eldöntését, hogy vajon mire is gondolhatott az újság szerkesztője.

A mérkőzés végén dr. Lakat Károly is úgy nyilatkozott, hogy „nagyon nehéz dolgunk lesz a visszavágón”. Akik jól ismerik a Fradi múltját, azok már tudják a választ, de talán nekik is érdemes lesz a visszavágóról készült lapszemlénket (március 27.-én) elolvasni, hiszen biztosan sokuknak okoz majd kellemes perceket a mérkőzésre való muzeális emlékezésünk.

– lalolib –

1968.03.13., Népstadion: Ferencváros – Athletic Bilbao: 2-1, VVK 4. forduló 1. mérkőzés

NÉPSPORT 1968. március 14.