1989.X.11. VB selejtező, Magyarország – Spanyolország 2-2

Amikor annak idején Bálint László technikai igazgató és Török Péter, az MLSZ főtitkára a labdarúgó világbajnokság európai 6. selejtező csoportjának mérkőzésbeosztását tárgyalta meg az érintett további négy válogatott vezetőivel, úgy hitték, hogy az a jó, ha a két magyar-spanyol találkozó a végére marad. Ez sajnos nem í­gy történt, lévén, hogy szerda délután az í­rek biztos győzelmet arattak Dublinban, í­gy egyetlen lehetőség maradt a magyar csapat számára az olaszországi fináléba eljutni: kétszer legyőzni az ibériaiakat.

Természetesen a dublini 3:0 hí­re a magyar öltözőbe nem jutott el, a spanyolok pedig olyannyira biztosak a dolgukban, hogy nem is nagyon firtatták, mi lett a végeredmény Irországban. A 10. magyar-spanyol összecsapás volt az utolsó előtti lehetőség a hazai nemzeti tizenegy számára ahhoz, hogy hátrányos helyzetből valahogy kiharcolja az olaszországi repülőjegyet.

Világbajnoki selejtező:

Magyarország – Spanyolország 2:2 (1:2)
Népstadion, 25.000 néző, V: George Courtney (angol)

Magyarország: Disztl P. – Sallai, Pintér, Bognár Z., Keller (Boda 72.) – Róth (Kozma 46.), Bognár Gy., Détári, Vincze I. – Kiprich, Kovács K.

Spanyolország: Zubizarreta – Chendo, Sanchis, Andrinua, Jimenez – Michel, Fernandez, M. Vazquez, Villaroya – Manolo (Ruiz 86.), Salinas (Pardeza 69.)

Gól: Pintér (40., 83.) illetve Salinas (32.), Michel (37.)
Sárga lap: Kiprich (71.) illetve Fernandez (62.)

Az első negyedórában inkább a magyar együttes elképzelései sikerültek, bár már ebben az időszakban kiderült, hogy az ibériai gárda sokkal összeszokottabb. A 13. percben Détári hosszasan vezetgette a labdát, majd a középen jól kibújó Bognár Gy.-t játszotta meg. A touloni légiós futtából, 18 méterről lőtt, de ez inkább gurí­tásszámba ment, mert alaposan elkerülte a jobb alsó sarkot. Négy perc múlva Michel lesállását az angol bí­ró csak igen vonakodva í­télte meg, ez alaposan felborzolta a közönség idegeit. A 19. percben Kiprich ördöngős cselek után Bognár Gy. elé pöccintett, aki 16 méterről tiszta helyzetben lövés helyett addig forgolódott a labdával, amí­g lezárták előtte az utat. Közvetlenül ezután Kovács K. a baloldalról, éles szögből célozta meg a jobb alsó sarkot, de Zubizarreta kiütötte a labdáját. A szögletrúgás után Kiprich fantasztikus erejű, a kapu jobboldalába tartó lövésénél a Barcelona kapusa újra pompás repüléssel hárí­totta a gólveszélyt. A 23. percben Martin Vazquez szép cselek után 7 méterről lőtte meg a labdát, Disztl ügyesen hárí­tott. Az utolsó negyedórára a vendégek kézbevették az irányí­tást, kihasználva, hogy Bognár Z. és Róth meglehetősen sokat bizonytalankodott. A 32. percben Manolo elviharzott a jobboldalon, kifogástalanul í­velt középre, és Salinas 8 méterről a kapu közepébe helyezett (0:1). Újabb öt perc telt el, ismét jobboldali spanyol akció okozott zavart a magyar védelemben, Manolo lövését ugyan Disztl kiütötte, de a kipattanó labdát Michel 10 méterről a bal alsó sarokba küldte (0:2). Jelentős volt a hátrány, nem volt mit tenni, még viharosabb hazai rohamokkal kellett veszélyeztetni. A 40. percben Bognár Gy. a jobboldalon verekedte át magát a spanyol védőkön, önzetlenül az előrerobogó Pintérhez tálalt, aki 5 méterről, estében a spanyol kapu baloldalába továbbí­tott (1:2).

A szünetben Bicskei Bertalan cserét határozott el, és ezt jól is tette, hiszen az enervált Róth helyett Kozmának szavazott bizalmat. Az 51. percben egy baloldali akció végén Kiprich ügyesen lépte át a középre vágott labdát, Bognár Gy. 6 méterről be is talált, de mivel Courtney szerint közben Kiprich nagyot taszí­tott egy spanyol védőn, az angol bí­ró érvénytelení­tette a gólt. Nem kis meglepetést keltett, hogy a spanyoloknál a második félidőben két játékos is 9-es számmal a hátán futballozott. Kiderült, hogy Fernandez meze az első félidőben elszakadt, és a 6-os helyett ő kapta meg a második 9-est. Kérdés, vajon Courtney-nek miért nem szúrt ez szemet? Az 58. percben Bognár Gy. a jobboldalon vezetett akciót, majd középre kanyarodott, 16 méteres lövésére azonban Zubizarreta számí­tott. Nagyon erőlködött a magyar válogatott, de ez volt minden, összefüggő támadójáték nem tudott kialakulni. A 69. percben Fernandez visszakapta a 6-os számú mezt, nyilván megvarrták az öltözőben… A 78. percben Kiprich adott középre, Kovács elvetődve, látványos mozdulattal a bal alsó sarok mellé zúdí­tott. Úgy tűnt, ezt a találkozót elveszí­ti a hazai együttes, amikor a 83. percben a merész Pintér mintegy 22 méterről a bal alsó sarokba bombázott (2:2). Ekkor vált igazán érdekessé a játék, a vendégek arra rugdalták el a labdákat, amerre láttak, és a 90. percben volt is egy lehetőség a magyarok előtt, amikor a csereként beállt Boda fejesét Zubizarreta kis szerencsével szögletre tolta.

Három egymást követő világbajnoki döntő után szerda este immár véglegessé vált, hogy a hazai pontvesztéssel a magyar válogatott nem lehet ott a jövő évi olaszországi 24-es döntőben. Spanyolország viszont igen, és gyakorlatilag 99 százalékig bizonyos, hogy az í­rek is utaznak Itáliába, hiszen jelenleg két pont előnnyel, és remek gólkülönbséggel vezetnek a magyarok előtt. Mindkét csapat idegenben mérkőzik utoljára, az í­rek szuperesélyesek Málta szigetén, a magyaroknak ugyancsak november 15-én Spanyolország ellen Sevillában nem sok esélyt lehet adni.

A szerda esti 10. magyar-spanyolon a hazai gárda főként korlátlan harci kedve, akarata miatt érdemel dicséretet, játéka csak olykor volt jobb a közepesnél. Bebizonyosodott, hogy a védelem ingatag, jellemző, az első félidőben öt perc alatt rúgtak két gólt a spanyolok, de többször is betalálhattak volna Disztl kapujába. A középpályás sorban Détári igyekezett, erőlködött, de most nem volt olyan szí­nes egyéniség, mint általában.

Bognár Gy. lázasan, betegen játszott, nagyon akart, igaz, nagy hibaszázalék jellemezte a teljesí­tményét, ugyanakkor – bár ellentmondásos e vélemény – mégis sok jó labdát adott társainak, a csapat egyik legjobbja volt. A másik dicsérhető játékos Kiprich József, aki tört-zúzott, minden erejével gólra tört, ám balszerencséje, hogy nem találta el Zubizarreta kapuját. Pintér Attila védő feladatát jól látta el, két gólt szerzett, középhátvédnek ez mindenképpen dicséretére válik.

A spanyol együttes igen előkelő képet állí­tott ki magáról, csapatrészei szinte tökéletesen összecsiszoltak, bár a hajrában, az utolsó percekben kiderült, ők is zavarba hozhatók. Vélhetően azért, mert ekkor hatalmas teherként nyomta őket, vajon kijutnak-e Olaszországba. Legjobbjuk Michel volt, de Sanchis is az európai klaszsisok közé tartozik. Ugyanez mondható Zubizarretára, aki az első félidőben döntő fontosságú védéseket mutatott be.

Az európai 6. csoport állása:

1. Spanyolország 7 5 1 1 16- 3 11 pont
2. Irország 7 4 2 1 8- 2 10
3. Magyarország 7 2 4 1 8- 8 8
4. Észak-Irország 8 2 1 5 6-12 5
5. Málta 7 – 2 5 3-16 2

Némi gyógyí­r a kiesést jelentő döntetlenre, hogy a közönség tapssal búcsúztatta a világbajnoki reményeitől megfosztott csapatot.

Vélemények a mérkőzésről:

Dr. Laczkó Mihály, az MLSZ elnöke: – Ragyogó mérkőzést láttunk, válogatottunk minden várakozást felülmúlt. Úgy érzem, Courtney játékvezető helytelenül érvénytelení­tette egyik gólunkat.

Détári Lajos: – Nem ment rosszul a játék, ha az első félidőben nincs az a két kihagyás, akkor talán meglepetést okozhattunk volna.

Keller József: – Sajnos, nagyon nyomasztott bennünket az a tény, hogy csak a győzelem lehetett volna elfogadható eredmény számunkra. Ellenfeleink lényegesen felszabadultabban játszhattak.

Róth Antal: – Szerintem is két kihagyás miatt kaptunk elkerülhető gólokat. Sajnálom, hogy nem sikerült megfordí­tani az eredményt.

Chendo: – Boldogok vagyunk, hogy sikerült kiharcolni a továbbjutást, bár ez a vártnál nehezebben sikerült. Lehetőségeinket kihasználtuk, s ez döntő volt.

Roberto Fernandez: – Jó csapat ellen szereztünk egy pontot, nagyon nagy küzdelemben. Remélem, Olaszországban sikeresen fogunk szerepelni.

Sebastiao Lazaroni, a brazil válogatott szövetségi kapitánya: – A magyarok az első félidő elején nagyon jól játszottak, s ha sikerült volna megszerezniük a vezetést jelentő gólt, akár tovább is táplálhatnák reményeiket. Szerintem védelmük kissé nyitott volt, amit a spanyolok kihasználtak. Nagyon tetszett Détári játéka, ő valóban világklasszis. Mellette Kiprich József vetette többször észre magát. A futballhoz szerencse is kell, ez ma a magyaroknak nem volt.

A mérkőzés utáni sajtótájékoztatón történt:

Közös kérdés a két szövetségi kapitányhoz, mit éreznek a 90 perc után?

Luis Suarez:

– Óriási feszültség van bennem, most hirtelen még fel sem tudom fogni, hogy ott vagyunk az olaszországi vb-döntőben. Az első félidőben igen jól ment játékosaimnak az előzetesen megbeszélt letámadásos taktika, ezzel ,,megfogtuk,, a magyarokat. A második játékrészben már nem tudtuk ugyanezt nyújtani, kevesebbet volt nálunk a labda, és egyetlen embernek sem kí­vánom, hogy olyanokat éljen át, mint én 2:2 után…

Bicskei Bertalan:

– Én elégedett vagyok ezzel a teljesí­tménnyel, egy hónapokkal ezelőtt elkezdett közös úton meneteltünk most tovább, és ha valóban is csak árnyalatnyi esélyünk van a fináléba jutásra, azért mindent megteszünk majd Sevillában is.

További kérdés Suarezhez:

Melyik olasz városban szeretne majd fellépni válogatottjával jövőre?

– Játékospályafutásom minden szép emléke Milánóhoz és Genovához fűz, ha választani lehetne, oda szí­vesen elmennék én is, a csapat is. De hagyjanak még Olaszországgal, most még a budapesti izgalmakat kell megemésztenem.

Kérdések Bicskei Bertalanhoz:

Miért várt olyan sokáig a szemmel láthatóan formán kí­vüli Róth Antal lecserélésével?

– Nem volt csúcson a Feyenoord védője, de azért, hogy sokszor megoldhatatlan helyzet elé állí­tották a spanyolok, nemcsak ő a hibás, hanem további középpályások, akik rohantak előre, és otthagyták őt a ,,pácban,,.

Détárit hogyan osztályozná?

– Voltak meglepően elrontott átadásai, de klasszismegmozdulásai is. A megszokott szí­nvonalon játszott, bár nem csillogott, ezt elismerem. Továbbra is a magyar válogatott egyik legnagyobb erőssége.

Igaz-e a hí­r, hogy a Mezey György által visszautasí­tott úgynevezett szakmai elnökhelyettesi MLSZ-pozí­ciót felajánlották önnek?

– Én nem hallottam erről. De nem azért tanultam hosszú évekig az edzői mesterséget, hogy ne szakvezetőként kamatoztassam tudásomat. Ha ajánlhatok valamit, akkor végre érjük el, hogy a Mezey- és Bicskei-féle, hosszú évekig önmagukat képző szakembereket ne üldözzék el az országból.

A spanyol állami televí­zió tudósí­tója a magyarok elkeseredett küzdelmét megkésett feltámadásnak minősí­tette. Többször is utalt arra, hogy nem elegendő néhány másodpercig csillogni a pályán a magyaroknak. Détári pontatlan átadásai és lagymatag támadásai láttán azt jegyezte meg, hogy lámcsak ennyire képes a hazai válogatottban ez a külföldre szerződött csillag. Pintért és Kiprichet dicsérte a spanyol kommentátor, és kiemelte Sallai, valamint Bognár Gy. teljesí­tményét.

A spanyol állami rádió riporterei egybehangzóan lesgólnak mondták az első magyar gólt, hozzátéve, hogy legalább három magyar játékost láttak szabálytalan pozí­cióban. Ezt a véleményt nem osztotta Angel Villar, a Spanyol Labdarúgó Szövetség elnöke, aki a Népstadion dí­szpáholyából szabályosnak látta a magyar gólt.

Suarez szövetségi kapitány a mérkőzés végén röviden csak annyit mondott a spanyol televí­zióban, hogy több nyugalommal több gólt is elérhetett volna legénysége. A bí­ró ténykedését Suarez következetlennek nevezte.