1990.VI.2. Magyarország – Kolumbia 3-1

Mészöly Kálmán magyar szövetségi kapitány szombaton már nem változtatott a meghirdetett csapat összeállitásán, kolumbiai kollégája, Francisco Maturana viszont csak közvetlenül a találkozó előtt árulta el, milyen összetételben küldi pályára együttesét. Az öltözőfolyosón a dél-amerikai szakember elmondta, hogy a magyarok elleni összecsapást főpróbának szánják az egy hét mulva kezdődő világbajnoki döntő előtt.

– Elsősorban azért lenne fontos számunkra a győzelem, mivel ez önbizalmat adhatna a csapatnak – jelentette ki Maturana. – A jelenlegi legjobb együttessel érkeztünk Budapestre, remélem izgalmas, jó mérkőzést láthat a magyar közönség.

A kezdőrugás előtt dr. Laczkó Mihály, az MLSZ elnöke köszöntötte Garaba Imrét, aki a 75. alkalommal szerepelt a magyar válogatottban.

Meglehetősen szokatlan ujitással lepték meg a rendezők a közönséget: a válogatott mérkőzés előtt a kezdőrugást egy nem éppen modell alaku félmeztelen hölgy végezte el… A szurkolók ezt inkább meghökkenéssel, mintsem lelkesedve fogadták.

Barátságos mérkőzés:
Magyarország – Kolumbia 3:1 (2:1)
Fáy u., 4500 néző, v.: Zvi (izraeli)

Magyarország: Gáspár (Bodnár 46.) – Pintér – Mónos (Mészöly 46.), Disztl L., Garaba (Csí­k 46.), Szalma – Máriási (Csucsánszky 78.), Bognár Gy., Duró (Varga I. 70.) – Kiprich (Fischer 46.), Kovács K.

Kolumbia: Higuita – Herrera, Perea, Mendoza, Gilbardo Gomez – Alvarez, Redin, Valderrama, Gabriel Jaime Gomez – Rincon, Iguaran (Estrada 15.)

Gól: Kovács (16., 61.), Bognár (7.) illetve Rincon (31.)
Sárga lap: Estrada (42.)
Jók: Kovács, Bognár, Szalma, Varga, Bodnár illetve Gabriel Gomez, Valderrama, Rincon, Higuita

A technikás, igazi dél-amerikai futballt játszó kolumbiaiak ellen a magyarok már az első perctől is csak keresték a labdát a középpályán, de mint kiderült, a sárga-kék-piros szinösszeállitásban játszó vendégek védelme ugyancsak sebezhető volt. Igy a 7. percben vezetést szerzett Mészöly Kálmán csapata, ugyanis, Higuita szokása szerint kijött kapuja előteréből, de attrakciója ezuttal megzavarta a hátvédeket. Alvarez hibázott, Bognár pedig lecsapott a labdára, s 12 méterről a jobb alsó sarokba helyezett (1:0). Négy perccel később Kovács Kálmán megmozdulása aratott sikert, jó cselek után Máriásihoz továbbitott, aki 13 méterről ezuttal a jobb sarok mellé lőtt. A vendégek inkább a mezőnyben jeleskedtek rövid, gyors adogatásaikkal, komolyabb veszélyt azonban nem jelentettek támadásaik. Igy a 16. percben ujra a magyarok szerezhettek gólt, ezuttal Bognár labdáját fejelte Kovács Kálmán a hálóba (2:0). A következő percekben több kemény belemenés tarkitotta a játékot, ugy látszik, a kolumbiaiak sem tekintették olyan barátságosnak az összecsapást, mint azt a találkozó előtt Maturana jelezte. A 26. percben ujra Kovács Kálmán futott el remekül a bal oldalon, Higuita azonban jól jött ki kaujából. Élénkebbek lettek a vendégek, az utolsó negyedórában már több igéretes helyzetet dolgoztak ki. A 31. percben Valderrama átadását az egyedül hagyott Rincon lőtte Gáspár mellett a hálóba (2:1), majd négy perc mulva ujra a Montpellier játékosa ugratta ki nagyszerü labdával J. Gomezt, ezuttal azonban a magyar kapus bravurral háritott.

A szünetben négy cserét határozott el Mészöly Kálmán, s a magyar válogatottban többek között két ujonc, a pécsi kapus Bodnár László és a veszprémi hátvéd Csik Ferenc lépett pályára. Alig kezdődött el a második játékrész, Kovács Kálmán került nagy helyzetbe, már Higuita mellett is elhuzta a labdát, amikor a kapus szabálytalankodott. Az izraeli játékvezető azonban már korábban lest itélt, igy elmaradt a 11-es. Továbbra is a vendégek birtokolták többet a labdát, de védelmük gyakran hibázott. Ennek meg is lett a következménye, a 61. percben Kovács Kálmán 11 méterről hatalmas lövéssel megszerezte második gólját (3:1). Ezután több formás támadást vezettek a hazaiak, a 63. percben Fischer beadását Kovács Kálmán jó helyzetből visszafejelte Bognár elé, aki hatalmas lövést eresztett meg, de Higuita bravurral mentett. A másik oldalon Estrada közeli lövését háritotta szépen Bodnár, majd a kipattanó labdát Redin továbbithatta kapura, de a pécsi hálóőr ritka jó reflex-szel ujra háritott. A 75. percben Valderrama adott jó labdát, ezuttal Herrerát ugratta ki, Bodnár ujra ügyes mozdulattal védett. Fordulatos, érdekes volt a játék a két különböző stilusu csapat élvezetes mérkőzéssel örvendeztette meg a Fáy utca közönségét. Főleg Higuita hátvédeket is megszégyenitő produkciói arattak osztatlan sikert. A 78. percben G. Gomez szabadrugása kevéssel kerülte el a bal felső sarkot, ezután nagyobb helyzetet már nem alakitottak ki a csapatok.

Az első negyedóra rózsaszin álom volt, mert bár a vendégek jellegzetes dél-amerikai stilusban, rövid, apró passzolgatással jöttek előre, a hazai kapura veszélyt nem jelentettek, mig a másik oldalon az álom megvalósitásában Bognár és Kovács oroszlánrészt vállalt. Előbbi okos labdákat tálalt társai elé, Kovács pedig olykor kiismerhetetlenül cselezett. Róla jogos állitani, hogy lassanként a legkiválóbb magyar futballistává növi ki magát.

A remek kezdés, a kétgólos előny azonban egyszeriben a feledés homályába merült, mert az elején unott arccal sétálgató Valderrama hirtelen megrázta magát. Eszményi átadásaival sorra-rendre hozta helyzetbe sokat mozgó, a mélységből is szorgosan feljárogató társait. A dél-amerikai Gullitnak becézett középpályás hol körömpasszaival, hol tértölelő labdáival mozgatta a kolumbiai támadókat. Nem is csoda, hamarosan tonnányi suly nehezedett a közvetlen magyar védőalakzatokra. Ez annál is inkább előfordulhatott, mert a magyarok középpályás sorában Duró felderithetetlen ,,munkakört,, töltött be – illetve nem töltött be… Két másik fiatal középpályás társa (Mónos, Máriási) is egyre nagyobb hibaszázalékkal játszott.

Ezek tudatában valóságos csoda, hogy a sokkal többet futó vendégek a szünetig nem tudtak kiegyenliteni. Fordulás után az volt a kérdés, birja-e a sürün permetező kolumbiai rohamok széttördelését a magyar védelem? Negyed óráig tartani lehetett attól, hogy nem. Szerencsére, ismét jött a zseniálisan játsszó Kovács, belőtte a magyar válogatott harmadik gólját, és hogy a hazai csapat végül is nyerhetett, az legnagyobbrészt az Auxerre légiósának köszönhető. Megjegyzendő: a magyar válogatott olykor nem kicsiny erőnléti hátrányát azzal tudta ellensulyozni, hogy a mérkőzés során fél csapatra való játékost cserélt. Ezzel együtt is le a kalappal a hazai együttes előtt, mert hiszen hétfőn három gólt lőtt az Egyesült Arab Emirségeknek, most ugyanennyit Kolumbiának. Márpedig e két utóbbi válogatott ott lesz az olaszországi vb döntőben…

A mérkőzés utáni nyilatkozatok:

Disztl László: – A belga bajnoki cimem után a nyaralás előtt ez egy kellemes este volt.

Kiprich József: – Jó érzés volt ismét hazai földön válogatott mezben játszani, pontosabban: győztes csapatban játszani.

Kovács Kálmán: – Továbbra is igen jó erőben érzem magam, ezért sikerült góljaim előtt pontosan kiviteleznem elképzeléseimet.

Pintér Attila: – Olykor nehéz perceket okoztak az ördöngősen cselező kolumbiaiak, de érzésem szerint az a jobbik csapat, amelyik győz.

dr. Laczkó Mihály, az MLSZ elnöke: – Egy hét leforgása alatt két vb-döntőst fektettünk kétvállra, és ha ehhez hozzáveszem azt is, hogy korábban az Egyesült Államokat is legyőztük az Üllői uton, akkor elégedettséggel szólhatok válogatottunk teljesitményéről. Erre a sikerre igazán büszke vagyok, hiszen technikás csapatot vertünk meg nagy küzdelemben.

Ami a sajtóértekezleten elhangzott:

Mészöly Kálmán szövetségi kapitány: – A korábban meghatározott terveknek megfelelően haladok a csapatépitési uton. Szándékosan választottunk ezen a tavaszon világbajnoki finalista ellenfeleket erőfelmérőül, mert látni akartam, változó játékosállománnyal mire vagyunk képesek. Nagy öröm számomra, hogy egy héttel a bajnokság befejezése után sokan vállalták a fellépést Kolumbia ellen, ugyanakkor sajnálom, hogy a magyar NB I. első három helyezett együttesének általam tervbe vett válogatott tagjai ilyen-olyan okok miatt nem tarthattak most velünk. Köszönöm még egyszer a mellettem kiálló labdarugóknak a bizalmat, ugy érzem, bizakodóan gondolhatunk most már az őszi Európa-bajnoki selejtezőkre. Megjegyzem: sokat kell még dolgozni ennek a csapatnak is.

Francisco Maturana, a kolumbiaiak szövetségi kapitánya:

– Mitagadás, a vb előtti utolsó fellépésünk kedvezőbb eredménnyel is zárulhatott volna. Ám én ezt a kilencven percet olyan főpróbának szántam, amikor szándékosan nem dobtam harcba tizenkettőnél több játékost. Látni akartam, csere nélkül ők mire képesek, hol jöhetnek hibák a csapatjátékban a Mondialén. Láttam…

Mi a véleménye a magyar válogatott teljesitményéről?

– Egy mérkőzés alapján csak felületes dolgokat tudnék mondani, de az az érzésem, egy jelentős labdarugókultura, több évtized sikersorozata áll a mai magyar futballisták mögött, és ezért vették fel nyilt sisakkal ellenünk is a küzdelmet.

Ha tehetné, melyik magyar labdarugót vinné magával a Mondialéra?

– Személyekről inkább ne, ugy egészében harcos, olykor szinpompásan kombináló csapatot ismertem meg a hazaiakban.

További kolumbiai vélemények:

Carlos Valderrama: – Nagyon nehéz mérkőzés volt, nem játszottunk igazán jól, védelmünk többször is kihagyott. A magyarok azt nyujtották, amit vártam tőlük, sajnos az európai csapatok ellen nekünk mindig nagyon nehezen megy. Ezzel a játékkal aligha jutunk tovább a világbajnokságon…

René Higuita: – Saját teljesitményemmel elégedett vagyok, a gólokról ugy érzem, nem tehettem. Gratulálok a magyaroknak, ügyesen kihasználták védelmünk megingásait. A vb-n minden másként lesz.