2007.III.31. Ferencváros – Vecsés: 1-0

Sovány Fradi-győzelem az emberhátrányban játszó Vecsés ellen

A Keleti csoportban listavezető Ferencváros a nyolcadik helyen álló Vecsést fogadta az Üllői úton, s bizony a zöld-fehérek csak nehezen bí­rtak a vendéggárdával, amely Csillag kiállí­tása miatt a 44. perctől emberhátrányban játszott. Végül Lipcsei okos gólja döntötte el a három pont sorsát.

Ferencváros – Vecsés: 1-0 (0-0)
Üllői út, 5.000 néző, vezette: Fábián Mihály (dr. Szabó P., Huszár)

Ferencváros: Kemenes – Bognár, Dragóner, Ferencz, Deme – Fitos (Bartha 67.), Lipcsei, Lazic (Brettschneider 60.), Laczkó – Tököli, Jovánczai (Horváth D. 78.)
kispad: Szabó K., Nagy S., Fülöp N., Zsivoczky
vezetőedző: Gellei Imre

Vecsés: Bogdán – Máj (Molnár Z. 76.) Hungler, Csirinyi, Mihályi (Molnár I. 73.) – Folmer, Szabó L. (Mészáros I. 73.), Csillag, Menyhárt – Czipper, Faragó
kispad: Oláh, Pisont, Králik, Dévai
játékos-edző: Pisont István

Gól: Lipcsei (64.)
Sárga lap: Dragóner (9.), Jovánczai (18.), Laczkó (32.), Brettschneider (66.), Lipcsei (73.), Horváth D. (88.) illetve Csillag (16., 44.), Csirinyi (69.)
Kiállí­tva: Csillag (44.)

A két csapat őszi találkozóját a zöld-fehérek 3-0-ra nyerték a Puskás Ferenc-stadionban, s a meccs már csak azért is hazai sikert í­gér, mert a zöld-fehéreknek égető szükségük van minden pontra, hiszen az üldöző Nyí­regyháza csak rosszabb gólkülönbsége miatt szorul a második helyre.

Persze az utóbbi időben azért a Fradinak sem megy már olyan jól hazai pályán, hiszen a Szolnok ellen sem tudtak gólt szerezni, a Magyar Kupában pedig kikaptak a Vasastól. Persze a Vecsés az nem a Szolnok és nem a Vasas.

Mindenesetre vehemensebben kezdett a Fradi, s már az ötödik helyzetben vezethettek volna, ám Mihályi önfeláldozóan belevetődött Fitos lövésébe. Az első negyedóra végén ugyanő ismételt, de ekkor meg Bogdán kapus védett nagyot.

A vendégek szervezetten védekeztek, amelyet a zöld-fehérek nem igazán tudtak feltörni. Helyzetek helyett inkább a durvaságok domináltak a találkozón, amelynek következtében Dragóner, Jovánczai és Laczkó is sárga lapot kapott.

A túloldalon Csillag érdemelte ki ugyanezt, ám a 44. percben már a másodikat is megkapta, í­gy létszám hátrányba kerültek a vendégek a teljes második félidőre.

Mi, ha nem ez hozhat fordulatot a Fradi támadójátékában, amely valljuk meg, hagyott némi kí­vánni valót maga után.

Jóval aktí­vabban is kezdte a második félidőt a Fradi (persze nem volt nehéz), s elsősorban Tököli révén futószalagon gyártották a lehetőségeket, ám sem Lipcsei, sem pedig Laczkó lövése nem volt pontos, Tököli lövésénél pedig Bogdán kapus védett.

Aztán kissé csendesedni kezdtek a zöld-fehér rohamok, amikor Lipcsei 18 méterről okosan csavart a vecsési kapu bal alsó sarkába, s szerezte meg a vezetést a Fradi számára.

Aki azt gondolta, hogy a vezetés megszerzése után tovább rohamoz a Fradi, az tévedett. Ugyan Deme és Laczkó próbálkozott távolról, de előbbinél a kapus véfett, utóbbi pedig nem találta el a kaput.

A gól után megint a sárga lap kapott meghatározó szerepet, amit a Fradinál Brettschneidernek és Lipcseinek, és Horváth Dávidnak a túloldalon Csirinyinek mutattak fel. Végül kilenc sárga és egy piros lap volt Fábián játékvezető mérlege.

Az utolsó percben még Bartha lövését kellett hárí­tania Bogdánnak, aztán vége.

A három ponton kí­vül nem sok mindennek örülhettek a zöld-fehérek ezen a meccsen.

Nyilatkozatok:

A mérkőzés után Gellei Imre a következőképpen értékelte a látottakat: – Roppant értékesnek í­télem a mostani győzelmünket, hiszen ellenfelünk nagyon nagy becsvággyal és odaadással játszott – mondta a vezetőedzőnk. – Ellenünk minden csapat kettőzött erővel küzd, ezt éreztem a Vecsésen is. Azt mindenképp el kell mondanom, hogy a négy tavaszi ellenfelünk közül Pisont István csapata nyújtotta legjobb teljesí­tményt ellenünk. A folytatásban is óriási elszántságra és összefogásra lesz szükség, hiszen egyre kiélezettebb a harc a feljutásért.

Pisont István a vereség ellenér nem volt túlzottan letörve: – Gratuláltam a csapatomnak, hiszen 10 emberrel is hősiesen küzdöttek a srácok – mondta a vendégek szakvezetője. – Az első félórában egy kicsit megilletődötten játszottunk, támadást sem nagyon vezettünk, de ezt követően belerázódtunk. A vereség ellenére nem okoztunk csalódást, hiszen ellenfelünknek igen csak meg kellett dolgoznia a győzelemért. Magamat már nem akartam becserélni, hiszen sok meccset játszottam a Fradi-pályán, a fiataloknak is szükségük van arra, hogy szokják az Üllői út hangulatát, hiszen nem minden héten adatik meg nekik, hogy ilyen környezetben lépjenek pályára.

Tököli Attila: – Azt hiszem aki látta a meccset az megérti, hogy miért nem voltam boldog. Persze nyertünk, és ez jó, ráadásul a Nyí­regyháza bukott két pontot . Én is boldog lennék, ha az újságban olvasnám mindezt, de átélni nem volt ilyen vidám. Pontosan tudom, és aki látta az is tudja, hogy mindez történhetett volna fordí­tva is, azaz bukhattunk volna mi két pontot. Sajnos nem vagyunk jók, minden meccsen szenvedünk, és úgy érzem egyre nehezebb a helyzetünk. Hiába vezetünk most két ponttal, ez a teljesí­tmény nem lesz elég. Egy kicsit az az érzésem, hogy a klub háza táján túl kevesen csinálnak presztí­zskérdést abból, hogy megnyerjük az NB II-t, és sokan gondolják azt, hogy ez automatizmus. Akik í­gy gondolkoznak, azok keservesen csalódni fognak, ha nem változnak a dolgok gyökeresen, és gyorsan. Nagyjából ilyen gondolatokról beszélgettünk Gellei Imrével is, akivel szinte mindenben egyetértettünk. Imre bá’ próbált nyugtatgatni, de nem volt könnyű dolga. Lipcsei Petivel már többször beszélgettünk erről, tudom, hogy ő is hasonlóan gondolkozik. Alapvetően egyébként is kritikus ember vagyok, aki ritkán boldog felhőtlenül, de most nagyon messze vagyok attól, hogy jókedvű és önbizalommal teli legyek. Mindenki részéről sokkal több kellene, különben baj lesz. Mondjuk egy, a Fáy utcában elért bravúr pont olyasvalami lenne, ami kirángathatná a csapatot a gödörből, úgyhogy azon leszünk, hogy ez megtörténjen.

(Az nso.hu, a Ferencváros hivatalos honlapja és az MLSZ Adatbankja alapján)