2008.VII.14. Ferencváros – Sheffield United: 2-3
A narancssárga zöld-fehérek kikaptak angol testvéreiktől
Kora délután komoly bejelentéseket tettek az NB II Keleti csoportjában szereplő Ferencvárosi TC vezetői, ezzel is mintegy megágyazva a ma kora este rendezett FTC–Sheffield United edzőmeccsnek. Az örömteli bejelentéseket azonban nem követte hasonló játék – a Fradiként pályára küldött csapat végül kikapott a Unitedtől.
Ferencváros – Sheffield United: 2-3 (1-2)
Albert stadion, 4.000 néző, vezette: Szabó
Ferencváros:
I. félidő: Williams – Fülöp, Souare, Csiszár, Szkukalek – Fitos, Ashmore, Moussa, Abdi – Diaz, Shaw
II. félidő: Holczer – Wolfe, Dragóner, Baranyai, Nagy J. (Kulcsár 81.) – Bartha, Lipcsei, Lamine, Tóth B. – Downing, Bartholomew
Sheffield United: Kenny – Geary, Naysmith, Tonge, Morgan – Ehiogu, Gillespie, Speed, Stead – Webber, Hendrie
Gól: Csiszár (29.), Lamine (80.) illetve Tonge (1.), Webber (10.), Sharp (79.)
Egy piros-fehér csíkos és egy narancssárga felsőben, zöld nadrágban pompázó csapat feszült egymásnak az Üllői úti egykori oroszlánbarlangban – és a vendég Sheffield hamar felavatta a Fradinak tulajdonképpen kölcsönadott kapusát, Jan Michel Williamst.
Ő amúgy Trinidad és Tobago válogatottjának volna a kapusa, 20 alkalommal szerepelt hazája nemzeti csapatában, ám bizonyítani nem igazán tudott: már az első percben kapitulált egy védelmi hiba után.
A trinidadi kapus mellett még egy sor külföldi játékos is szerepelt a magyar együttesben, a csapatkapitányi karszalagot az angol Paul Shaw viselte a kezdőcsapat tagjai közül, akik között egyébként három magyar játékost fedeztünk fel: Fülöp Noel, Csiszár Zoltán és Fitos László kapott bizalmat Bobby Davison vezetőedzőtől.
A klub hivatalos honlapjának tájékoztatása szerint 4000 néző láthatta tehát, ahogy a hazai pályán, de az idén debütáló vendégmezben szereplő zöld-fehérek az első percben hátrányba kerülnek, majd annak is szemtanúi lehettek, amint a 10. percben egy újabb védelmi hiba után Webber megduplázza a vendégek előnyét.
A félidő közepére aztán összekapta magát a Ferencváros, olykor az angolok kapujáig is eljutott, és végül Csiszár góljával sikerült is a szépítés. A félidő végére már egyértelmű fölénybe került a hazai csapat, de ez nemhogy egyenlítésben, még helyzetekben sem öltött testet.
A második félidő elején aztán teljes sorcserét hajtott végre a Ferencvárosi TC, így többek között Lipcsei Péter és Dragóner Attila is magára húzta a narancsszínű mezt – az Üllői úton már sokat megélt két játékos vélhetően álmában sem gondolt arra, hogy egyszer nem zöld-fehérben fut majd ki az Albert stadion gyepére…
A második játékrész elején már valóban „harapósabb” FTC-t láthatott a publikum, a lendület azonban úgy negyedóra után abba maradt, brusztolós, harcos labdarúgás folyt a pályán, kevés közönségszórakoztató elemmel.
Szűk negyedórával a vége előtt aztán Sharp belőtte csapata harmadik gólját is, ami már csak azért is kellemetlenül érinthette a ferencvárosiakat, mert Lamine szinte a középkezdés után hatalmas bombájával visszaállította az egygólos különbséget.
Az eredmény az utolsó percekben már nem változott, holott az utolsó tíz percben három ziccer is adódott a ferencvárosiak előtt, így nem sokon múlott a döntetlen.
Ugyan ez csak felkészülési mérkőzés volt, annyit azért a lelátó népe is megállapíthatott: az első húsz percben mutatott futballnál még a csapat új öltözéke is jobb volt, utána és főleg a második játékrészben viszont már a valódi zöld-fehérekhez hasonlított a csapat produkciója.
Nyilatkozatok:
Bobby Davison (az FTC vezetőedzője): – Ma ismét léptünk egyet előre a felkészülésben, amelyben ez a mérkőzés egy újabb állomás volt. Az első meccsen 30 percet kaptak a játékosok, ma a legtöbben 45-öt, legközelebb már nagyobb terhelést kapnak. Jó mérkőzés volt, elégedett vagyok a látottakkal, hiszen nem szabad elfelejteni, komoly terhelést kaptak az utóbbi időben labdarúgóink. Sok játékos van a keretben, de ezután a meccs után sem mondhatom azt, hogy eldőlt volna, kik azok, akikkel komolyabban számíthatok, hiszen szerencsére mindannyian jó teljesítményt nyújtottak. Az új kapus, Williams ügyében egyeztetek a Sheffielddel és a vezetőkkel, azt követően dől el a sorsa.
Kevin Blackwell (a Sheffield United menedzsere): – Nem leányálom egy ilyen meccsel megkezdeni a felkészülési találkozók sorozatát, hiszen egy erős csapattal találkoztunk. Egyértelműen látszik a Ferencváros fejlődése a márciusi meccsünkhöz képest, elsősorban fizikálisan lépett előre Bobby Davison csapata. Nyugodtan mondhatom, az angol bajnokságban megszokott iramot diktálta a két csapat, úgy gondolom, remekül szolgálta mindkét együttes felkészülését a találkozó. Számunkra ez egy kedves kötelesség, hogy immáron másodszor mérkőzhettünk meg a Ferencvárossal, hiszen hasznosak ezek az összecsapások a csapatok számára.
(Az nso.hu és a Ferencváros hivatalos honlapja alapján)
ftc.hu: Csapatunk 3-2-es vereséget szenvedett edzőmeccsen a Sheffield United ellen az Albert-stadionban. Rendkívül rosszul kezdtünk, hiszen tíz perc után 0-2 volt az állás, ám azután egyértelműen feljavultunk, voltak tetszetős akcióink, akár döntetlen is lehetett volna a meccs vége. Góljainkat Csiszár és Lamine szerezték.
Ferencváros – Sheffield United: 2-3 (1-2)
Albert stadion, 4.000 néző, vezette: Szabó
Ferencváros:
I. félidő: Williams – Fülöp, Souare, Csiszár, Szkukalek – Fitos, Ashmore, Moussa, Abdi – Diaz, Shaw
II. félidő: Holczer – Wolfe, Dragóner, Baranyai, Nagy J. (Kulcsár 81.) – Bartha, Lipcsei, Lamine, Tóth B. – Downing, Bartholomew
Sheffield United: Kenny – Geary, Naysmith, Tonge, Morgan – Ehiogu, Gillespie, Speed, Stead – Webber, Hendrie
Gól: Csiszár (29.), Lamine (80.) illetve Tonge (1.), Webber (10.), Sharp (79.)
Nagyon rosszul kezdtük a mérkőzést, a vendégek már az első percben vezettek: Tonge használta ki azt, hogy a védelem és a csapatunkban debütáló Williams nem értette meg egymást. Alig tíz perccel később Souare hibája után Webber bombázott a hálóba, a Sheffield így gyorsan elhúzott 2-0-ra. Kellett pár perc, amíg magunkra találtunk, ez a játékrész második felében következett be. Egyre többet próbálkoztunk, sőt szépítettünk is: a 29. percben Szkukalek remek beadását a berobbanó Csiszár fejelte a hálóba. Ezután több veszélyes lövéssel jeleztük, hogy szeretnénk mielőbb kiegyenlíteni, a legközelebb ehhez Shaw állt, akinek 12 méteres lövését bravúrral védte Kenny a bal alsó sarok elől.
2-1-el fordultak tehát a csapatok, fordulás után a Holczer – Wolfe, Dragóner, Baranyai, Nagy J. – Bartha, Lipcsei, Lamine, Tóth B. – Downing, Bartholomew összetételű csapat folytatta. Nem is rosszul, hiszen teljesen kiegyenlített volt már a folytatásban is a találkozó, sőt inkább mi kezdeményeztünk. Stead ugyan növelhette volna a vendégek előnyét, ám hibázott, csakúgy, mint a túloldalon Bartholomew, aki alig emelt a léc fölé. Ezután picit visszaesett a meccs irama, kevesebbet forogtak veszélyben a kapuk, majd negyedórával a vége előtt Sharp veszélyeztetett fejjel. A 79. percben aztán Sharp révén növelték előnyüket az angolok, aki Holczer bravúros védése után helyezett az üres kapuba, egy perccel később viszont Lamine óriási gólt ragasztott a Sheffield kapujának bal felső sarkába. Nem sokkal később kétszer is egyenlíthettünk volna: előbb Downing lövését védte bravúrral az angol hálóőr, majd a szöglet után a gólvonalról tisztáztak a vendégek. Sajnos újabb gól már nem esett, így a vendégek 3-2-re nyertek, ám csapatunk játéka az utolsó 70 percben – a rém gyenge kezdés után – mindenképpen dicsérhető.
A mérkőzés után mindkét szakvezető elégedett volt a látottakkal.