2012.IX.2. NB II, Vasas – Ferencváros II.: 1-0

A másodosztályú labdarúgó-bajnokság Keleti csoportjának harmadik fordulójában harmadik vereségét szenvedte el a Ferencváros II, amely ezúttal a Vasas vendégeként maradt alul minimális különbséggel.

Mérkőzés előtti nyilatkozatok:

Joaquim Machado Gonçalves, a Vasas vezetőedzője: – Nehéz feladat vár ránk, eddig sem voltak könnyű meccseink, a döntetlenjeink azt biztosí­tották, hogy – noha még nagyon a bajnokság elején járunk – versenyben maradtunk vetélytársainkkal. Most már viszont végre nyernünk kell, és én úgy gondolom, hogy meg is lesz a három pont.

A mérkőzés:

Vasas – Ferencváros II.: 1-0 (0-0)
Illovszky stadion, 1.500 néző, vezette: Németh Ádám (Becséri, Butkai)

Vasas: Szatmári – Görgényi, Mehmedagic, Lucas, Füredi (Polényi 46.) – Thiago, Ferkó Á. – Deyvison (Szilágyi P. 75.), Kovács D. (Mundi 59.), Katona – Bobo
kispad: Halasi, Mileusnic, Venczel, Balogh B.
edző: Joaquim Machado Gonçalves

Ferencváros: Ranilovic – Simita, Vattai, Batik, Tóth A. – Nyilasi B., Inoescu (Papp M. 46.), Peszmeg (Menyhárt 78.), Gárdos (Majzik 66.) – Máté, Beliczky
kispad: Rigó, Erdei G., Kleizer, Nehéz
edző: Lipcsei Péter

Gól: Bobo (78.)
Sárga lap: Polényi (75.) illetve Menyhárt (82.), Vattai (90.)

A Vasas hivatalos honlapjának beszámolója:

A biztonságiak és a rendőrség részéről is nagy volt a készültség, de végül mindössze alig negyvenfős szurkolótábor érkezett az Üllői útról, és ők is meglehetősen visszafogottan viselkedtek. Nem tudni, hogy emiatt vagy sem, de végül a vasasos keménymag is maradhatott jól megszokott helyén, az állótribünön.

Azt is megszokhatjuk lassacskán, hogy találkozóink többnyire az erőfelmérés jegyében kezdődnek. Ezúttal is komótos futballt láttunk a csapatoktól, és ez inkább a mi térfelünkön zajlott. Az első negyedóra végén morajlott fel először a nézőtér, egykori játékosunk Beliczky Gergő pontos indí­tását követően Máté alig lőtt a kapunk mellé. Lassacskán aztán átvettük az irányí­tást. Az újonc Deyvison pontos szögletei után két alkalommal Bobô került közel a gólszerzéshez, egy kontratámadásunk után pedig Katona Máté, ám valami mindig hiányzott a sikeres befejezéshez. Egy nem túl sok maradandó pillanatot hozó félidő után, gólnélküli döntetlennel vonultak pihenőre a csapatok.

A folytatásban történtekre viszont annál jobban emlékezhetünk majd, mert bár csak egyetlen gól született, de hatalmasabbnál hatalmasabb ziccerek maradtak kihasználatlanul. Először Mehmedagic veszélyeztetett szabadrúgásból, aztán a Fradi kapusának Ranilovicnak a percei következtek, aki braziljainkat, Deyvidsont, Bobót és Lucast babonázta meg. Sorsdöntő fordulatnak bizonyult a hatvanadik percben Mundi Roland becserélése, középpályásunk ugyanis nagyfokú kreativitással indí­totta támadásba társait. Persze eközben szükségünk volt a szerencsére is, mivel a 73. percben Beliczky Gergő Szatmári kapujának torkában rúgta mellé-fölé a labdát. Ha ez bemegy, lehet, hogy minden másként alakul. Röviddel ezután Polényi Gábor hibázott el egy ajtó-ablak helyzetet, ám ezt követően Mundi precí­z beadását Bobô már védhetetlenül fejelte a hálóba, és megszereztük a hőn áhí­tott vezetést. Az utolsó tí­z perc akár gálaelőadássá is válhatott volna, hiszen ha szigorúak vagyunk, akkor is legalább négy óriási gólszerzési alkalom maradt kihasználatlanul. Polényi pedig a nap hőse cí­met érdemelhette volna ki, hiszen még legalább kétszer állt nagyon közel a gólörömhöz, csakúgy mint Szilágyi és egy gyönyörű ollózás után Mehmedagic is, ám az eredmény nem változott.

A végén pedig következhetett a győztes meccsek után megszokott örömködés, pacsizás a nézőkkel, és Buck Miklós vezényletével az: „aki ugrál Angyalföldi….” cí­mű előadás. Az mindenesetre feltűnő volt, hogy braziljaink még nem tudják a pontos koreográfiát, de az is másodpercek alatt világossá vált, hogy gyorsan tanulnak… Szurkolóink pedig – akik az egész meccs alatt példamutatóan biztatták a fiúkat – azzal a jó érzéssel mehettek haza, hogy talán újra alakulóban van egy szerethető csapat.

Mérkőzés utáni nyilatkozatok:

Joaquim Machado Gonçalves: – Az első félidőben csak szenvedtünk, a nagy meleg is megnehezí­tette a dolgunkat. A folytatásban több kockázatot vállaltunk, a cseréink is lendületet hoztak játékunkba, és végül akár több góllal is nyerhettünk volna.

(A Vasas hivatalos honlapja, az nso.hu és az MLSZ adatbankja alapján)