2012.IX.23. Siófok – Ferencváros: 0-0

A labdarúgó NB I 8. fordulójának záró mérkőzésén a rengeteg sérülttel rendelkező Siófok a feljövőben lévő Ferencvárost fogadta. A nem túl szí­nvonalas mérkőzés gól nélküli döntetlenre végződött, bravúrt hajtott végre tehát a sereghajtó.

* * *

Mérkőzés előtti nyilatkozatok:

Horváth Károly, a Siófok vezetőedzője: – Nagyon rossz helyzetben vagyunk, nyolc játékosunk sérült. A héten dőlt ki Fülöp és Kiss, mindkettőjüket keresztszalaggal operálták. Ilyenkor csak abban bí­zhatunk, hogy megfordul a kocka és eredményesek tudunk lenni. Jelen helyzetünkben azonban az 1 pontnak is örülnünk kellene.

Ricardo Moniz, a Ferencváros vezetőedzője: – A Siófok egy nagyon egységes csapat. A Haladás ellen nagyon értékes három pontot szereztünk, ugyanakkor több olyan hibát is elkövettünk, ami például az Eger ellen is előfordult. Ezek elsősorban a figyelmetlenségekre vezethetőek vissza. Úgy érzem, hogy a Haladás elleni találkozó a szezon egyik legfontosabb mérkőzése volt, mert feljebb tudtunk zárkózni, lépni tudtunk egy szintet. Ezt kell folytatnunk. Biztos vagyok benne, hogy a Siófok elleni bajnoki kétszer nehezebb lesz, mint a Haladás elleni volt.

A mérkőzés:

Siófok – Ferencváros: 0-0
Siófok, 1.500 néző, vezette: Takács János (Farkas B., L. Tóth)

Siófok: Kurucz – Fodor M., Mogyorósi, Deák, Fejes – Pál Sz., Horváth B. (Sluka 65.), Kecskés (Egerszegi 84.), Kiss M. (Melczer 90+1.), Gál – Zamostny
kispad: Heinrich, Pécseli, Cokic, Molnár M.
vezetőedző: Horváth Károly

Ferencváros: Jova – Jovanovic, Otten, Gyömbér, Sváb – Cukic, Józsi (Besic 86.) – Somalia, Böde, Orosz M. (Jenner 65.) – Peric (Ionescu 80.)
kispad: Ranilovic, Máté, Busai, Klein
vezetőedző: Ricardo Moniz

Sárga lap: Zamostny (22.), Kecskés (64.), Pál Sz. (77.) illetve Ranilovic (71.), Besic (88.)

Hol vannak már azok az idők, amikor augusztusban menetrend szerint indult el egy kétnapos, vad siófoki túrára több ezernyi Ferencváros-drukker, és a kiruccanás csúcspontja mégiscsak a helyiekkel ví­vott bajnoki volt? Azok az idők is tovaszálltak, amikor olyan játékosok igazolásai cseréltek gazdát a két klub között, mint Gregor József, Fodor Imre vagy Fischer Pál – a legutóbbi időkre már csak Berki Krisztián vagy Alekszandar Bajevszki maradtak erre a kategóriára.

No és olyan félidő, mint az első 45 perc volt, amelyet egyetlen szóval is össze tudnánk foglalni, de inkább nem tesszük. Pontatlanul, kiszámí­thatóan passzolgatott a Ferencváros, lelkesen sarabolt a hét-nyolc sérültjét sirató Siófok, és bizony a hazaiak voltak veszélyesebbek, de lövéseik elkerülték Jova Levente kapuját.

A fordulás után magasabb fordulatszámra kapcsoltak a vendégek, de a távoli próbálkozásokat magabiztosan hárí­totta Kurucz Péter, sőt, az első órában a legközelebb Gál András állt a gólszerzéshez, egy látványos, lefelé csapódó 18 méteres lövéssel. A csereként beállt Julian Jenner második labdaérintéséből kis hí­ján bevette a siófoki kaput, a szurkolóktól a legnagyobb tetszésnyilvání­tást mégis a játékvezető, Takács János aratta, aki térden csúszva vitte a megérdemelt sárga lapot Kecskés Tamásnak – no, nem hódolata jeléül, egyszerűen elcsúszott sprint közben. Takács (és segí­tői) figyelmét csak ez az egy göröngy kerülte el, még a melegí­tő cserekapus, Marko Ranilovic is kapott egy sárgát, mert csúnya szavakkal illette a sí­pmester működését. Az utolsó negyedórára fordulva állandósult a Fradi-mezőnyfölény, de egy-két veszélyes lövéssel jelezték a siófokiak, hogy a várttal ellentétben egyáltalán nem fáradtak el a hajrára. Amelyre eltűnt a vendégfölény, és továbbra is hiányoztak a lendületes vagy kreatí­v támadások mindkét oldalról. Maradt még a végére egy veszélyes, de Kurucz által a bal alsóból kipaskolt Böde Dániel-bomba, de az eredmény már nem változott: továbbra is jeles Ferencváros-mumus a Siófok.

A zöld-fehérek ebben a pontvadászatban még nem nyertek idegenben.

További képek itt, itt és itt …

Mérkőzés utáni nyilatkozatok:

Ricardo Moniz (FTC): – Tudtuk, hogy egy nehéz mérkőzés vár ránk, azt is, hogy nehezebb lesz, mint a Haladás elleni volt. A Paks ellen is láthattuk, hogy a Siófok 70 percig állta a sarat, masszí­van tartotta magát. Az első félidőben túl kevés kí­sérletünk volt, ez mindent elmond arról, hogy mennyire hiányzott a kreativitás a játékunkból. Ez a siófoki csapat érdeme is volt, amely végig rendkí­vül szervezetten játszott. Cserékkel próbáltunk több kreativitást vinni a játékba. Ez később is kulcskérdés lesz, mivel aligha ma találkoztunk utoljára szervezetten védekező ellenféllel. A mérkőzés pozití­vuma, hogy nem kaptunk gólt.

Horváth Károly (Siófok): – Nagyon örülök, hogy hosszú idő után végre sikerült pontot szereznünk. Jelen helyzetünkben kihoztuk magunkból a maximumot. Külön kiemelném, hogy az összes játékosom jeleskedett labdaszerzésben, valamint, hogy végre nem követtünk el súlyos egyéni hibákat. A Ferencváros végig uralta a játékot, erre számí­tottunk, de elégedett vagyok a megszerzett egy ponttal.

(Az nso.hu, a Ferencváros és a Siófok hivatalos honlapja, valamint az MLSZ adatbankja alapján)