2013.V.12. Győri ETO – Ferencváros: 1-0

Az ETO a Fradit legyőzve lett 30 év után ismét bajnok

A labdarúgó NB I 27. fordulójának záró mérkőzésén a listavezető Győri ETO a Ferencvárost fogadta. Mivel délután a győriek legfőbb üldözője, a Videoton vereséget szenvedett Debrecenben, a hazai zöld-fehérek tudták: a Fradi legyőzésével elhódí­tják a bajnoki cí­met. Völgyi Dániel 11-esből szerzett góljával végül sikerült is ez, de a vége – a három piros lap miatt is – borzasztóan izgalmasra sikeredett. Előnyét megtartotta azonban a Győri ETO, amely harminc év után lett újra az NB I aranyérmese.

Mérkőzés előtti nyilatkozatok:

Csapatunk az NB I 27. fordulójában a listavezető és bajnokesélyes Győri ETO otthonába látogat. A kisalföldiek vezetőedzője az a Pintér Attila, aki játékosként kupagyőzelemhez, edzőként pedig bajnoki cí­mhez segí­tette klubunkat. A tréner a vasárnapi mérkőzés mellett klubunkhoz fűződő érzéseiről és a győri csapat eddigi sikerességéről is beszélt.

– Maximálisan elégedett a szezon eddig eltelt részével?
– Régen nem volt ilyen jó pozí­cióban a Győri ETO, ami az elmúlt időszak jó eredményeinek köszönhető. Ugyanúgy, ahogy a Fradinál, nálunk is nagyon sokat tesznek azért, hogy sikeres legyen a klub. A játékosaim is mindent megtesznek azért, hogy a klub, és ők is eredményesek legyenek.

– Mi az idei Győr titka?
– Nagyon jó csapatszellem uralkodik az öltözőben, jó szellemű játékosaink vannak. Illetve nagyon sok energiát fektettünk az edzésmunkába, hogy minél többre legyen hivatott a csapat. Nincs ebben semmi titok, mindenki maximálisan teszi a dolgát. Mindezek elmaradhatatlan részei a jelenlegi szereplésünknek.

– Mit gondol a Ferencváros jelenlegi csapatáról?
– Nagyon jó játékosokat szerződtettek, különösen az előző érához képest. Az új játékosok nagyban meghatározzák a jelenlegi Fradi játékát.

– Milyen találkozóra számí­t vasárnap?
– Mindenki tudja, hogy a Fradi milyen szurkolótáborral rendelkezik, a csapat tizenkettedik játékosának számí­tanak. Olyan hangulatot képesek varázsolni, ami ritka Magyarországon. Jó iramú mérkőzés lesz, amin nagyon higgadtnak kell maradnunk, és csak tudatos játékkal érhetjük el a célunkat, semmi mással. Minden körülményt ki kell zárnunk, csak a játékra szabad koncentrálnunk. A hangulat – amihez a Fradi játékosai hozzá vannak szokva – remélem, hogy minél jobban feldobja majd a labdarúgóimat.

– Klubunk történelmében játékosként és edzőként is letette a névjegyét. Még mindig különleges egy Fradi elleni találkozó?
– Soha nem fogom megtagadni azt – bárki is szeretné -, amitől a legtöbbet kaptam. A Fradiban lettem Pintér Attila, itt ismert meg az ország, büszke vagyok rá, hogy ennek a családnak a tagja vagyok. Azt gondolom, hogy mind játékosként, és később edzőként is mindig azért dolgoztam, hogy a Fradi ugyanolyan nagy legyen, mint egykor volt. Ugyanakkor mindezt erre a kilencven percre el kell felejtenem.

Ricardo Moniz: – Az elmúlt időszakban többször is hibáztunk, í­gy elveszí­tettük annak a lehetőségét, hogy a sorsunk a saját kezünkben legyen. Azzal azonban, hogy idegenben győztünk a Paks ellen, ismét mi alakí­thatjuk a jövőnket. Amennyiben ugyanis az utolsó négy bajnokinkat megnyerjük, úgy vélem, mindenképpen odaérünk az Európa Ligát jelentő harmadik helyre. A Győrtől nem számí­tok nyí­lt futballra vasárnap, azt gondolom, nem úgy játszanak, mint egy bajnokcsapat. Természetesen az ő futballstí­lusukat is tiszteljük, azonban a mi filozófiánk teljesen más. Plusz motivációt nem az jelent, hogy ellenfelünk áll a bajnokság élén, hanem, hogy a mi stí­lusunk legyőzze a Győrét.

Az nb1.hu a gárda egyik leghasznosabb játékosát, Takács Ákost kérdezte, akinek már van otthon egy bajnoki aranyérme. 2004-ben éppen a soros ellenfél, az FTC játékosaként, de már akkor is Pintér istápolásával szerezte…

– Melyik a kedvenc pezsgőd?
– Nem vagyok egy nagy pezsgős, de amúgy se igyunk előre a medve bőrére! Mi most csakis arra összpontosí­tunk, hogy teljesí­tsük az előttünk álló feladatot, tehát legyőzzük a Ferencvárost. Meg aztán ott van a másik meccs is, amelynek az eredménye sokat számí­t. De hagyjuk is ezt a témát, mert tartjuk magunkat ahhoz, hogy nem foglalkozunk mással, csak a magunk dolgával.

– Rendben, akkor beszéljünk a vasárnapi mérkőzésről! Mire számí­tasz a Fradi ellen?
– Nekünk ugye volt egy rövidke hullámvölgyünk, de úgy érzem, abból Újpesten sikerült kilábalnunk. Úgy látom a csapattársaimon is, hogy felébredtünk az egy-kéthetes Csipkerózsika-álmunkból. Addig talán picit fásultak voltunk, de a második félidőben már a korábbi ETO-t láthatták a pályán a nézők. Az utóbbi időszakban ellenfelünk is produkált kilengéseket. Tisztelem Ricardo Moniz munkáját, talán annak tulajdoní­thatók ezek, hogy ő nem olyan régen jött Magyarországra, rövidebb ideje dolgozik a csapatával.

– Ez döntő lehet a hétvégi rangadón?
– Igen, nagy előnyünk, hogy Attila jobban ismer minket, régebb óta dolgozik velünk. Ez az összeszokottság, összecsiszoltság sokat érhet a mérkőzésen.

– Emlí­tetted Pintér Attilát, akivel kilenc évvel ezelőtt, éppen a Ferencvárosnál már ünnepelhettél bajnoki cí­met…
– Bajnok és kupagyőztes volt abban az évben a Fradi, méghozzá nagyon szoros hajrában, ha a pontszámokra már nem is emlékszem. De én abban az évben egyetlen félidőt játszottam az első csapatban, igaz, járt érte a bajnoki aranyérem.

– Mégis, az edzéseken már akkor is együtt dolgozhattál a mostani vezetőedződdel. Mit tud ő, mi a sikerei titka?
– Anélkül, hogy elárulnám a titkokat, nehogy bárki is felhasználja majd ellenünk? De komolyra fordí­tva a szót, nincs itt semmiféle titok. Profizmus, hozzáállás, akarás, munka, alázat – leginkább ezeket tudom elmondani róla.

– És ezeket mind át tudja adni nektek?
– Hát, a pályán nyilván mi játszunk, és nem tartanánk itt, ha valami nem jött volna át mindebből belénk is.

– Ő találta ki neked a belső védő posztot is? Vagy a korral jár, hogy odakerültél?
– Nem volt ez idegen nekem, hiszen a serdülőben és az ifiben is sokat játszottam belső védőként. Sőt, amikor Attila felvitt a tartalékcsapatból a felnőttek közé, ott is ezen a poszton láthatott. A későbbiekben valóban kikerültem jobbhátvédnek, jobbfutónak, az utóbbi években nyilván te is ott ismerhettél meg, de azt sosem éreztem igazán a magaménak.

– Ezek szerint jobban szeretsz belső védő lenni?
– Igen, ez jobban fekszik nekem. Más kérdés, hogy kényszerűségből kerültem ide vissza, amikor két belső védőnk is megsérült, de egyáltalán nem bánom!

– Kicsit kellemetlenebb téma: el-elhangzott, hogy egyesek szerint nem a tiétek a legjobb csapat. Hogyan kezelitek a kritikákat?
– Mint már mondtam, igyekszünk nem foglalkozni a külső hangokkal. Ami kritika mégis eljut hozzánk, azon csapatostul, stábostul, klubostul csak jókat tudunk nevetni. Hogy mást ne mondjak, most gyorsan kinyitottam a tabellát, és ennek alapján ötvenkét gólt szereztünk, nyolccal többet, mint a második legeredményesebben támadó csapat. Folytassam?

– Fölösleges, igazad van. Nemrég azt nyilatkoztad, nagy plusz terhet jelent, hogy éllovasként mindenki a ti skalpotokra vadászik. Akkor milyen teher a bajnoki cí­mért pályára lépni?
– Pont ezek miatt nem számolgatunk, és nem olvassuk az újságokat. Nyilvánvaló, hogy ez í­gy is okoz egyfajta belső feszültséget az emberben, aztán az egyéntől függ, hogy ki hogyan küzdi le. De többek között ettől is ilyen fantasztikus sportág a labdarúgás. Tudnunk kell ezt a feszültséget átbillenteni pozití­v irányba, olyan játékba, amely a bajnoki cí­münkhöz vezethet.

A mérkőzés:

Győri ETO – Ferencváros:  1-0 (0-0)
Győr, ETO-Park, 13.700 néző, vezette: Farkas Ádám (Bozó, Horváth R.)

Győri ETO: Stevanovic (Molnár P. 46.) – Svec, Lipták, Takács Á., Völgyi – Kronaveter (Andric 46.), Pátkai, Kamber, Trajkovic (Dinjar 65.) – Varga R., Strestí­k
kispad: Kink, Dudás, Pilibaitis, Dordevic
vezetőedző: Pintér Attila

Ferencváros: Jova – Alempijevic, Besic, Gyömbér, Bönig (Sváb 55.) – Józsi, Cukic – Somalia, Leonardo (Ionescu 81.), Martinus (Peric 62.) – Böde
kispad: Ranilovic, Klein, Holman, Orosz M.
vezetőedző: Ricardo Moniz

Gól: Völgyi (60. – 11-esből)
Sárga lap: Völgyi (33., 61.) illetve Besic (50.), Cukic (69.), Böde (87.)
Kiállí­tva: Völgyi (62.), Strestí­k (79.) illetve Alempijevic (59.)

A listavezető Győri ETO játékosai aktuális bajnokijuk előtt melegí­tés közben ezúttal nem az ellenfél, a Ferencváros játékosait stí­rölték, nem a gyülekező szurkolók számát saccolgatták, hanem folyamatosan a kispad felé sandí­tottak, onnan várva a friss hí­reket, hogy hogyan áll Debrecenben legfőbb üldözőjük, a Videoton. Nos, a hazai zöld-fehérek ügyesen imádkoztak, mert bár a Vidi Torghelle Sándor révén vezetéshez jutott, a kihagyott ziccerek mérkőzésén a hazaiak két góllal tudtak válaszolni. Ebből aztán egyenesen következett: saját kezébe vette sorsát a Győr, a bajnokavatáshoz „csak” a Fradit kellett legyőznie.

A hét közben Ricardo Moniz, a vendégek holland mestere alaposan odapiszkált a győrieknek, mondván, nem futballoznak nyí­ltan, nem úgy játszanak, mint egy bajnokcsapat – legényei pedig kevés hí­ján két góllal húzták alá mesterük mondandóját az első tí­z percben, de előbb Vladan Csukics tévesztette el centiméterekkel a jobb felsőt, majd Böde Dániel közeli fejesét térdelte ki Szasa Sztevanovics. Sokkal jobban kezdtek a vendégek, Djordje Kambernek minden tudására szüksége volt ahhoz, hogy szerelni tudja a kapura törő Bödét, aki pár perc múlva éppen csak eltévesztette 16 méterről a bal alsó sarkot. Az első fél óra nem telt el azért hazai helyzet nélkül, de Nikola Trajkovics az ötösről a léc fölé bólintott – a 34. percben már a hálóba került a labda, ám Böde egyértelműen lesről talált a győri kapuba. Az első játékrészben sokkal többet és veszélyesebben támadtak a fővárosi zöld-fehérek, hallatszott is szórványos elégedetlenkedés a nézőtérről, hiszen a 14 ezres közönség többsége bajnokavatásra vágyott.

A szünetben a győri női kézilabdások villogtatták meg elbűvölő mosolyaikat, no és a frissiben elnyert Bajnokok Ligája-trófeát, majd a sérült Sztevanovicsot a hétközi kupamérkőzést végigvédő Molnár Péter váltotta, Rok Kronavetert pedig a mostanában igen agilis Nemanja Andrics.

(MTI Fotó: Illyés Tibor)

A második félidőben először Varga Roland miatt törhetett volna ki akkora ünneplés, mint a sokszorosan aranyos lányok, asszonyok miatt korábban, de a labdarúgó először Jova Leventébe lőtte ziccerét, majd rosszul passzolt középre az ötös sarkáról. Jegyezzük meg, mindkétszer azt a Philipp Böniget futotta le, aki korábban megütötte a fejét egy Bödével történt ütközés során, de az ápolás után visszatért a pályára. Nem kellett volna, hamarosan már a ferencvárosi játékosok kérték mesterüket, hogy cserélje le a szédelgő németet, akit Sváb Dániel váltott végül. Nemcsak a letámogatott, az első félidőben egyébként prí­mán futballozó Bönig, más sem ismert a Ferencvárosra, előnybe is került az ETO, mégpedig kettős előnybe: Andrics kiharcolt egy 11-est Alekszandar Alempijevics mellett, a tettes kiállt, Völgyi Dániel pedig higgadtan értékesí­tette a büntetőt. 1–0! A fiatal hátvéd hamar a pokolba került a mennyből, mert még ki sem igazán ünnepelhette magát a gól után, könyöklés miatt megkapja második sárgáját, és utolérte Alempijevicset a folyosón… Gyorsan reagált a két mester, Moniz a támadó Milan Pericset, Pintér Attila a védő Marko Dinjart dobta harcba – a csatár középpályást, a hátvéd pedig támadót váltott. Jó tí­z perc múlva a gólhátrány is kis hí­ján kiegyenlí­tődött, de Muhamed Besic lövése a kapufán csattant – tenyerébe is rejtette arcát a kispad előtt ülő Pintér, pontosan tudva, mint jelentett volna ez a gól a vendégeknek. Majdnem annyit, mint a Leonardóra hátulról gyilkosan rácsúszó Marek Strestí­k piros lapja… Le is sérült a brazil cselkirály (fradi.hu: Leonardónál az elsődleges vizsgálatokat követően szárkapocscsont-törést diagnosztizáltak), és amikor a román Andrei Ionescu állt be helyette, már csak bő tí­z perc volt hátra a mérkőzésből. Besic egy szabadrúgással, Gyömbér Gábor egy közeli kanalazással veszélyeztette Molnár kapuját, de a cserekapuson nem tudtak kifogni, majd Böde csúsztatott a bal sarok mellé az ötösről bevetődve. KIVÉDEKEZTE TEHÁT A HAJRÁT A GYŐRI ETO, AZ EGYGÓLOS ELŐNY MEGŐRZÉSE PEDIG AZT JELENTETTE, HOGY HARMINC ÉV UTÁN ISMÉT ARANYÉRMET SZERZETT AZ NB I-BEN A RÁBA-PARTI ALAKULAT!

A lefújás után hatalmas örömünnep vette kezdetét a gyepen, Pintér Attila főszereplésével. A szakember egyáltalán nem mellesleg a neki annyi örömöt és annyi bánatot okozó Ferencváros ellen lett ismét az NB I bajnoka.

További képek itt, itt és itt …

Mérkőzés utáni nyilatkozatok:

A győriek vezetőedzője, Pintér Attila a találkozót követően a Sport TV-nek adott nyilatkozatában mindenkinek köszönetet mondott, amiért bí­ztak benne.

„Nagyon szépen köszönjük a gratulációkat. Meg szeretném köszönni Antók Zoltánnak, aki velem mindig korrekt volt, bí­zott bennem és bármilyen eredmény volt, akkor is tudta, milyen munkát végzek. Meg szeretném köszönni Tarsoly Csabának, aki bí­zott bennem, és visszahozott, hiszen úgy gondolom, csak ő merte egyedül megcsinálni, hogy visszahoz engem. Meg szeretném köszönni a szüleimnek, édesanyámnak, aki most otthon izgul. Ne izgulj, mama, megnyertük! És sajnos, aki nem lehet most velünk, az az édesapám, de föntről mindig figyel rám, úgyhogy nagyon szépen köszönöm!” – mondta a Sport TV-nek könnyeivel küszködve Pintér Attila a találkozót követően.

A találkozót követő sajtótájékoztatón Pintér Attila értékelte a látottakat – és persze  a szezont is.

“Nagyon jó meccs volt, hiszen a Ferencváros nagyon erős, köszönhetően a Détári-korszakot követő igazolásoknak. Nem ért minket meglepetés, hiszen tudtuk hogy mit játszanak, és persze mi is próbáltuk a saját játékunkat játszani. Később a cserék is tudtak lendí­teni a játékon, illetve volt egy kényszerű változtatás is, nevezetesen Stevanovicsé. Kapust nem szerettem volna cserélni, de azt gondolom, hogy meg kell dicsérni Molnár Petit, hiszen mind a kupameccsen, mind a Fradi ellen magabiztos teljesí­tmény nyújtott. Akadtak helyzetek itt is ott is, de megérdemelten nyertünk. Kapott ez a csapat hideget, meleget. Nem akartam szezonközben bármit is mondani, megvártam inkább, hogy bajnokok legyünk, hogy akkor kinyithassam a számat. Vannak emberek ebben az országban, akik osztják az észt futballtudás nélkül. Szidnak olyan embereket, akikről azt sem tudják, hogy mit csinálnak, hogy mit tesznek azért napról-napra, hogy eredményes legyen a Győri ETO. Ez nagyon fájó pont volt, de bármennyire próbáltak minket kibillenteni kí­vülről, láthatják, hogy nem sikerült. Gratulálok a csapatnak az egész éves teljesí­tményéhez. Meg szeretném köszönni annak az embernek, aki mindig is bí­zott bennem, de a sárvári embereket sem szeretném kihagyni, ahol annak idején elkezdtem az edzősködést. Meg szeretném emlí­teni – illetve szeretném, ha ez minden újságba bekerülne – Antók Zoltánt, aki mindenben támogatott, segí­tett, akit csak a munka érdekelt. Meg kell emlí­tenem még egy embert, aki a nagy tiltakozás és sok telefon ellenére visszahí­vott engem, mert tudta, hogy annak idején becsapták őt. Ezt a bátor húzást meg szeretném köszönni Tarsoly Csaba elnök úrnak, mert nem biztos, hogy ezt más meglépte volna. Sosem törekedtem arra, hogy elégtételt vegyek. Nézzék meg a pályafutásomat, megyei osztályban kezdtem, voltam NB III-ban, NB II-ben, NBI B-ben és NB I-ben. Nézzék meg, hogy hány érmet szereztem csapataimmal, és hányat mások, akik akár húsz évvel is idősebbek. Már eddig is a BL-re készültünk, mivel nem vagyunk vakok, és látjuk, hogy milyen problémáink vannak, tudjuk, hol kell erősí­tenünk. Magyarországon nem Cristiano Ronaldo-szerű játékosokat igazolunk, tehát idő kell ahhoz, hogy olyan labdarúgókat be tudjunk épí­teni, akik tehetségesek, de nincsenek olyan edzettségi állapotban, mint az elvárható lenne, vagy olyanokat, akik esetleg nem ismerik az adott rendszert eléggé. A magyar bajnokság nem alkalmas arra, hogy felkészüljünk egy ilyen megmérettetésre. Jó lenne, ha a hazai bajnokság rendszerét újragondolnák, mivel azt nem szabad megengedni, hogy a kiesők sorsa már a szezon első felében eldőljön.”

Ricardo Moniz (FTC): – Először is gratulálunk a Győrnek a bajnoki cí­mhez. Nagy csalódás a mai mérkőzés a számunkra, hiszen csökkentek az esélyeink az EL-helyek megszerzésére. Felkészültünk a mai találkozóra – igaz, Jenner személyében fontos láncszem hiányzott. Az első félidőben több alkalommal is gólt szerezhettünk volna, de a lövések, az utolsó passzok nem sikerültek. Mezőnyfölényben voltunk, ezzel együtt tudtuk, hogy egy kontrával életveszélyes lehet a Győr. Fontos a fiatalok számára, hogy olyan együttest lássanak, amely kezdeményező. A második félidőben is volt egy enyhe fölényünk, de csak Leonardo révén tudtunk az ellenféltől egy embert levenni a pályáról. A széleken gyengék voltunk, nem sikerültek a beadások, í­gy Böde erősségét sem tudtuk középen kihasználni. Lövéseink, kapufánk is volt, de egy ellentámadásból gólt kaptunk. Azt lehet felróni a csapatunknak, hogy a meccs végén meglévő emberelőnyünket nem használtuk ki, és ellenfelünk kivédekezte az összecsapást. Nagyon szomorú, ami Leonardóval történt. Klubunk megpróbált kreatí­v labdarúgókat idehozni, de láthatjuk, hogy hagyják, hogy az ellenfél futballistái vadásszanak Leonardóra, mégis ő kapott az eddigi meccsek alatt négy sárgát. Nagyon szomorú, hogy az ellenfél edzői hí­vják fel a figyelmet arra, hogy Leót provokálni, rugdalni kell. Ha ez í­gy van, akkor mindannyian vesztesei vagyunk ennek a játéknak. Leo minőségi többletet adott a magyar futballnak, ami most a sérülésével jó időre elveszett. Hogyan tudjuk felhí­vni a figyelmet arra, hogy az ilyen futballistákat védeni kell? Mindenkinek az kell legyen a célja, hogy a magyar futball ezáltal is fejlődjön. Még egyszer gratulálunk az ellenfélnek, de a mai mérkőzésből mindenkinek tanulnia kell.

A győztes gólt szerző Völgyi Dániel szerint ennél nagyobb ajándék nem is kell egy vasárnap estére.

„Szenzációs élmény, ami most itt megtörténik velünk, harminc éve vártak a szurkolók itt erre. Megmondom őszintén, én még soha nem voltam bajnok, ez valami hihetetlen. Ennél nagyobb ajándék nem is kell egy vasárnap estére. Nagyon, nagyon boldog vagyok” – mondta a félmeztelenre vetkőzött Völgyi Dániel a Sport TV-nek.

„Az egész szezonban ezért dolgoztunk, és végre sikerült bajnoki cí­met szereznünk. Én úgy érzem, hogy megérdemeltük ezt a cí­met, nagyon sokat tettünk érte” – tette hozzá Völgyi, aki egyetértett azzal a felvetéssel, hogy hihetetlen hangulat vár a csapatra Győrben a következő hetekben.

„Igen, igen, biztosan. A városházára is biztosan megyünk, úgy érzem az emberek is meg vannak elégedve, hiszen tényleg ezért dolgoztunk egész évben és hála Istennek sikerült. A stábnak és edzőknek is nagyon szépen köszönjük, hogy í­gy felkészí­tettek minket, hiszen nélkülük nem tudtuk volna ezt elérni.”

Marek Strestí­k a Sport TV-nek adott nyilatkozatában elmondta, nagyon sajnálja, hogy sérülést okozott Leonardónak, és elnézést kér a vendégek braziljától.

„Fantasztikus érzéseket okoz a bajnoki cí­m megnyerése, de kicsit elrontja az ünneplést, hogy hallottam, hogy Leonardo bokasérülést szenvedett. Nagyon sajnálom, és bocsánatot szeretnék kérni, mert nem akartam senkinek sérülést okozni – mondta Marek Strestí­k, aki nem tud felhőtlenül örülni a bajnoki cí­mnek. – Nem tudok most az ünneplésre koncentrálni, mert nagyon sajnálom Leonardót, és még egyszer bocsánatot kérek tőle.”

Leonardo: „Szomorú nap volt ez, az egyik legrosszabb karrierem során. Csak azért, mert néhányan nem tudják elviselni a pályán a tehetséges játékosokat, Egy ilyem ember miatt véget érhet a karrierem.”

(Az nso.hu, a Ferencváros és a Győri ETO hivatalos honlapja valamint az MLSZ adatbankja alapján)