2015.V.12. LK, Ferencváros – Bp. Honvéd: 3-0
Thomas Dollék nagy lépést tettek egy újabb kupadöntő felé
Ligakupa-elődöntő: három góllal nyert az első meccsen a Ferencváros a Honvéd ellen, Rossi kifakadt.
A labdarúgó Ligakupa elődöntőjének első felvonásán a Ferencváros odahaza háromgólos előnyre tett szert a Budapest Honvéddal szemben.
Mérkőzés előtti nyilatkozatok:
Marco Rossi: – A Kecskemét ellen jobban akartuk a győzelmet, mint ellenfelünk, ezért kedvezőbb helyzetből várhatjuk a hátralévő három fordulót. Mivel nekünk a bajnokság a legfontosabb, a Ligakupában nem a legerősebb csapattal állunk ki, hiszen a Ferencváros otthonában még az állandó kezdővel is nehéz lenne érvényesülni. Mindent megteszünk azért, hogy bravúrt hajtsunk végre, de kár lenne mellébeszélni: a két klub nincs azonos súlycsoportban. A Ferencváros a tavasszal a Videoton szintjére került, még kigondolni is nehéz lenne azt a taktikát, amivel legyőzhetnénk, nemhogy megvalósítani.
A mérkőzés:
Ferencváros – Bp. Honvéd: 3-0 (1-0)
Groupama Aréna, ~150 néző, vezette: Solymosi Péter (Buzás, Horváth R.)
Ferencváros: Jova – Havojic (Kárász 62.), Batik, Cukic, Bönig – Nagy Á., Haris (Zsivoczky P. 84.) – Nagy Do. (Korozmán 79.), Kukuruzovic, Ugrai (Kovács K. 90+2.) – Lauth (Lakatos 79.)
kispad: Tarczy, Valencsik
vezetőedző: Thomas Doll
Bp. Honvéd: Kemenes – Baráth, Marku, Kosnic (Ihrig-Farkas 46.), Vidovic (Projic 46.) – Ikenne-King, Hidi (Csábi 56.), Gazdag – Meza, Koné (Koszta 76.), Prosser (Punosevac 60.)
kispad: Czuczi, Erdős
vezetőedző: Marco Rossi
Gól: Nagy Do. (26., 50.), Ugrai (88.)
Sárga lap: – illetve Hidi (14.), Marku (65., 84.)
Kiállítva: Marku (84.)
A Fradi–Honvéd kupaelődöntő összeállításait elnézve rájöttünk, hogy tulajdonképpen újra feltalálták a tartalékbajnokságot: relatíve nagy tét ide vagy oda, mindkét vezetőedző a bajnokságra tartogatja legjobbjait. A vendégek mestere, Marco Rossi ráadásul nem köntörfalazott, őszintén megmondta (két hét múlva a pontvadászatban is összecsapnak a felek), hogy a két klub nincs azonos súlycsoportban – még cseresorok szintjén sem. Ugyanis hamar kétgólos vezetésre tehetett volna szert a „bébi-Fradi”, ám Ugrai Roland előbb nagy helyzetben az ötös előtt belebotlott a labdába, majd kissé távolabbról hatalmas lyukat rúgott Nagy Dominik remek beadása után. A jó kezdés után visszavettek a tempóból a zöld-fehérek, és az agilis Hidi Patrik, Francis Koné kettős kidolgozott egy helyzetet Prosser Dánielnek, de Jova Levente szépen mozdult ki az emelésre. A kispesti bekk, Marko Vidovics viszont gólpasszt adott: saját 16-osán belül Nagy Dominkhoz passzolt, ő meg szépen emelt a jobb felsőbe, 1–0! Nem élénkült meg a kapott gól után sem a Honvéd, sőt Haris Attila majdnem megduplázta csapata előnyét, ám elrontotta ziccerét.
Kettőt cserélt a szünetben Rossi, de nem lett stabilabb csapata védelme, sőt, Nagy Ádám és Nagy Dominik szépen vitt végig egy kontrát (2–0), majd Tomislav Havojic került ajtó-ablak helyzetbe a vendégvédőknek köszönhetően, ám nem tudott büntetni a horvát légiós. Hiába cserélt „előre” is párat Rossi, nem ébredt fel csapata, bár pontrúgások után pár veszélyes fejest legalább fel tudtak mutatni a honvédosok, majd Thomas Doll szép sorban újabb fiataloknak szavazott bizalmat – akik közül a 16 éves Lakatos István passza után Ugrai Roland sokadik helyzetét már értékesítette, 3–0!
Kristi Marku hajrábeli kiállítása megpecsételte a Honvéd sorsát, és mint Rossi a lefújás után elmondta, több játékosa sem érdemli meg a Honvéd-mezt, hiszen egy NB I-es játékostól elvárható lenne azért, hogy pár méterre el tudjon passzolni. Egyet tudunk érteni az olasz szakemberrel.
Doll már sokkal vidámabban nyilatkozott, hiszen a Magyar Kupa döntője mellett egy újabb kupa fináléjába kerülhetnek be a zöld-fehérek – és meglehet, történelmi Ligakupa-győzelmet aratnak. Az utolsót.
További képek: fradi.hu
Mérkőzés utáni nyilatkozatok:
Thomas Doll: – Nagyon nehéz olyankor jól játszani, amikor a játékosok kevésbé ismerik egymást. Nem tudják, hogy a másik hova adja a labdát, ki hova érkezik, mi jár a fejében. Ettől függetlenül nagyon stabilan játszottunk, kompakt volt a csapat. Büszke lehetek a fiatal játékosok teljesítményére, mert mindannyian jól dolgoztak. A Honvéd nagyjából az első keretével lépett pályára, ezért külön kiemelendő, hogy ilyen magabiztos győzelmet arattunk. A fiúk nagyon szépen oldották meg a feladatot, és a végén még egy 16 éves játékost is pályára küldhettünk, aki aztán előkészítette a harmadik gólunkat. A visszavágó előtt még a következő bajnokinkra és a Magyar Kupa-döntőre koncentrálunk, de nyilván szeretnénk a fináléba jutni a Ligakupában is.
Marco Rossi: – Igen nagy a hátrányunk és az különösen nagy probléma, hogy NB I-es játékosok ilyen hibákat elkövetnek. Sajnos ma láthattuk, hogy vannak olyan játékosaink, akik nem húzhatják fel a Honvéd mezét, olyan ki nem kényszerített hibákat követtünk el, amik pedig csak egyszerű technikai megoldásokat kívántak volna. Egy élvonalbeli játékosnak meg kellene tudni oldani az ilyen helyzeteket.
Nagy Dominik: – Nagyon örülök, hogy sikerült háromgólos előnyt kialakítanunk. Mindkét találatom különleges volt, hiszen az első és a második gólt is egy fontos labdaszerzés előzte meg. A másodiknál ráadásul Nagy Ádámmal sikerült szépen összejátszanunk, majd utána rúgtam a kapuba. Az edzéseken rengeteget gyakoroljuk a letámadást, a presszinget. Szeretnénk, ha ezt a fajta játékot láthatnák minél többször a szurkolók. Nagyon örülök, hogy a sok gyakorlás kifizetődött, és ennek is volt köszönhető a győzelmünk. Tudom, hogy most nagyon nehéz bekerülni a csapatba, de remélem, hogy a szezon hajrájában is minél több meccsen a pályán lehetek.
(Az nso.hu, a Ferencváros és a Bp. Honvéd hivatalos honlapja valamint az MLSZ adatbankja alapján)
Egyetértek, Imre bácsi, még úgy is, hogy én keveset láttam belőle, de amennyit láttam, meg a visszhangok alapján is: jó érzés tud lenni, amikor visszajön a jövőbe vetett hit (vagy valami ilyesmi). Nem kiemelésként, de Kárász Krisztián személyében ugyebár Gyetvai Laci bácsi, múlhatatlan legendánk dédunokájától láthattuk eme fickándozást, és e folytonosság megélése, cirka háromnegyed évszázad után, nagyon felemelő és szívet melengető érzés.
Kispufi, tényleg? A legnagyobb legendáink egyikének dédunokája? Ez számomra újdonság, de nagyon örülök neki! Gondolom, remélem, hogy akkor a srácban a LEGFONTOSABB készség otthonról jött: Az ALÁZAT!!! A labda, az edzés, a klub, a csapattársak, a játékvezető, az ellenfél iránt! Ezek nélkül sosem lesz valaki jó futballista, bármilyen géneket is örökölt! Bár, az “alázat” szónál talán a “tisztelet” még jobb kifejezés … HAJRÁ FRADI!!!
Az ellenfélnél Ihrig-Farkas (Fradi-nevelés) pedig Horváth György unokája.
Most néztem meg az ismétlést. Öröm volt nézni az unokáimmal (19 és 16 évesek) nagyjából egyidős fiatalok fickándozását a változatlanul (vagy újra?) a “Farkas Mihály felvirágozott rézágyúja” bűvöletében élő honvédesek ellen. Jó kis meccs volt.