2024.II.25. Újpest – Ferencváros: 0-5

SOROZATBAN TIZENÖTÖDSZÖR VERTE MEG A FRADI AZ ÚJPESTET!

Varga Barnabás és Pesics is duplázott, sokkal-sokkal jobban futballozott az FTC ezen a derbin.

Az NB I 22. fordulójának záró mérkőzésén az Újpest 5–0-ra kikapott odahaza a Ferencvárostól.

Nyilatkozatok: 

Mészöly Géza: — A tudásbeli különbséget kompenzálni lehet hittel és akarattal, és az is mellettünk szól, hogy hazai pályán, telt ház előtt léphetünk pályára. Ennél nagyobb motivációt nem tudok elképzelni! Ezt kell meglovagolnunk, és senkitől sem akarom azt hallani, hogy nem győzhetjük le a Ferencvárost! Van sanszunk, és ha taktikusan, okosan futballozunk, akkor begyűjthetjük a három pontot.

Dejan Stankovic: — Van mit tanulnunk az elmúlt meccsekből. Nem kérdés, a fő célunk innentől a bajnokság megnyerése. Nem szeretnék semmit eldobni abból, amit eddig felépítettünk. Javulnunk kell, ebbe kell most komoly erőt fektetni. Erősebben kell kijönnünk ebből a helyzetből, ezt pedig már vasárnap bizonyíthatjuk az Újpest ellen. Ahogy mondtam, megkérdeztem a játékosokat, készen állnak-e a vasárnapi rangadóra. A válasz egyértelmű volt, igen! Ahogy eddig, most is bízunk a szurkolóink támogatásában, szeretnénk kárpótolni őket.

A mérkőzés:

Újpest — Ferencváros: 0-5 (0-2)
Szusza Ferenc Stadion, 17:30. 11.202 néző.
Vezette: Berke Balázs (asszisztensek: Georgiou, Becséri; Videóbíró: Oláh Gábor; VAR asszisztens: Medovarszki; VAR operátor: Zimmermann; tartalékjv.: Bogár)

Újpest: Banai — Doka, Kobouri, Antzoulas, Fehér Cs. (Simon K., 46.), Pauljevic — Mack (Tajti, 46.), Keita — Mörschel (Radosevic, 73.), Csoboth (Sasere, 46.) — Ganea (Kiss T., 57.)
kispad: Molnár Zs., Huszti A., Varga Gy., Geiger, Ambrose, Jevtoski, Ljujic
vezetőedző: Mészöly Géza

Ferencváros: Dibusz — Wingo, Botka (Makreckis, 63.), Cissé, Ramírez (Civic, 76.) — Maiga, Loncar — Zachariassen, Ben Romdhane (Abu Fani, 63.), Katona B. (Marquinhos, 63.) — Varga B. (Pesic, 67.)
kispad: Varga Á., S. Mmaee, Besic, Kodro, Abena, Tóth A., Sevikyan
vezetőedző: Dejan Stankovic

Gól: Varga B. (37., 45.), Loncar (65.), Pesic (75., 83.)
Sárga lap: — illetve Loncar (75.), Marquinhos (90+3.)
Kiállítva: Vincenzo Sasso (45.)

Futballvarázslat – akármi történhet a magyar futballban, ha az Újpest és a Ferencváros találkozik, a hangulat egészen különleges, semmihez sem fogható. Több mint egy órával a rangadó előtt már elfoglalták a ferencvárosiak a nekik kijelölt szektort, velük szemben zsúfolásig telt a hazai B-közép, miközben a VIP-szektorban hajdani futballisták ölelgették egymást, és latolgatták az esélyeket.

Aztán amikor nyilvánosságra hozták a két csapat összeállítását, volt némi értetlenkedés.

Mohammed Abu Fani, Mohamed Besic, Samy Mmaee, Cebrail Makreckis, Kenan Kodro – micsoda bombaerős ötöst alkotnak magyar szinten! És most mindannyian a kispadon kaptak helyet… Persze ez azt is jelentette, hogy Dejan Sztankovics, a Ferencváros vezetőedzője a Olympiakosz elleni csütörtöki Ekl-kiesést követően megkeverte a kártyákat (szaknyelven rotált), és a kezdő sípszó előtt az volt a téma, melyik az erősebb Fradi: az, amelyik a pályán van, vagy az, amelyik a kispadon?

Az Újpest összeállítása kevesebb meglepetést tartogatott, a középcsatár pozíciójában Peter Ambrose és Franklin Sasere „közül” George Ganeát választotta a mérkőzés napján 57. születésnapján felköszöntött Mészöly Géza, így a román futballista kapott lehetőséget.

Amint véget ért a bemelegítés, tényleg szinte teljesen megtelt a Szusza Ferenc Stadion, és talán egész Újpesten hallani lehetett, amikor a csapatok a pályára vonultak. Micsoda hangulat volt! Itt most valóban futballmérkőzésen érezhették magukat az emberek, nagyszerű atmoszférát teremtettek mindkét csapat szurkolói. Koreográfiák, zászlóerdő, és annyi füstbomba, görögtűz, hogy néhány percet csúszott a kezdés a tervezetthez képest – a füsttől nem lehetett látni a pályát. Ám amikor eloszlott a köd, kiderült, hogy az Újpest a megszokott hadrendben állt fel, míg a vendégeknél Henry Wingo lett a belső védő, és az idén kevesebb szerepet kapó Botka Endre meg a jobbhátvéd. Talán az összeszokottság hiánya okozta a következő ritkán látható zavart: egy hosszan előrevágott labdát Cristian Ramírez próbált visszabombázni a mezőnybe, de a mellé érkező csapattársát, a francia-szenegáli Ibrahim Cissét találta állon – a labda nem sokkal ment el a ferencvárosi kapu mellett (atyaég, milyen öngól lett volna!), s hosszas ápolás is következett. Az első tíz percben két szögletet végezhettek el az újpestiek, és csaknem veszélyt teremtettek. Előbb Heinz Mörschel, majd Jorgosz Andzulasz fejelhetett, és nem sok hiányzott a lila-fehérek vezető góljához. Lábbal először Branko Pauljevics próbálkozott, aki ezúttal az újpesti védelem bal oldalán kezdte a játékot, és befelé cselezve került lövőhelyzetbe, Dibusz Dénesnek kellett nagyot védenie, hogy megóvja kapuját a góltól. Aktívabban kezdett tehát az Újpest, a Ferencváros kereste önmagát a találkozó első szakaszában.

Varga Barnabás a 13. percben fejelhetett először, de a védőtől nem fért úgy a labdához, ahogy szeretett volna, így Banai Dávid védeni tudott. Kiegyenlítetté vált a játék, sokáig egyik kapu előtt sem rögzíthettünk helyzeteket, a pálya középső zónájában folyt a küzdelem. Fél óra elteltével világossá vált, hogy a vendégek a labdabirtoklásra épülő támadásvezetés helyett a hosszú indításokban bíznak, sokszor ötven-hatvan méteres labdákat küldtek előre a védővonalból, főleg Varga Barnabás felé, és amikor már azt gondoltuk, ez a felfogás ötlettelenséget sugall, némileg váratlanul gólt eredményezett. Természetesen ezúttal is a gólkirály csúsztatta tovább az előrevágott labdát, az újpesti védők nem tudtak menteni, a labda visszakerült a válogatott támadóhoz, aki remek csel után higgadtan a kapuba passzolt.

Azt talán a hazaiak is jól tudták, mennyivel erősebb, értékesebb a ferencvárosiak kerete, de nem a csapatjátékban tapasztalható különbségnek köszönhette a vezető gólt a zöld-fehér együttes, hanem leginkább Varga Barnabás zsenialitásának. A lelátón helyet foglaló Marco Rossi szövetségi kapitány is elégedetten nyugtázhatta, hogy a center megnyerte a fejpárbajt, remek cselt csinált, és okosan fejezte be az akciót. Három egymást követő nagyszerű villanás volt.

A gól érezhetően sokkolta az újpestieket, mert alighanem ők is úgy érezték, ezúttal kiegyenlített a küzdelem, egyenrangú ellenfelei a bajnoknak – egyetlen kihagyás elég volt, hogy hátrányba kerüljenek. Az Újpest nem tudta kihúzni a félidőig, hogy a szünetben rendezze a sorokat: természetesen megint a magyar mezőny legjobbja villant, ezúttal klasszis centerekhez méltóan robbant a kapu elé Katona Bálint beadása után, és mintaszerűen perdített a jobb alsó sarokba, Banai Dávidnak esélye sem volt a hárításra.

Sokszor leírtuk már, de ez ügyben nem árt ismételni, elképesztő, hogy ezt a futballistát huszonnyolc éves koráig ignorálta a magyar futball, és majdnem eltűnt a süllyesztőben.

Nem volt meglepő, hogy Mészöly Géza változtatott a szünetben, majd a második félidő első igazán szép momentuma a házigazdákhoz fűződött: Heinz Mörschel távolról célozta meg a ferencvárosi kaput, de Dibusz, hiába nem volt dolga szinte az egész mérkőzésen, éber és friss volt, remek vetődéssel menteni tudott. Próbálkozott a hazai együttes, de a vendégek előnye „megnyomta” a hangulatot. Előkerültek ismét a görögtüzek, zászlók lobogtak, de már a szív, a győzelembe vetett hit hiányzott a nézőtérről is, mintha a szurkolók is tudomásul vették volna, hogy ez a mérkőzés eldőlt.

S ami csütörtökön este az Olympiakosz ellen bántóan kevésnek tűnt, az az OTP Bank Ligában bőség és gazdagság. Csereként beszállt a játékba Abu Fani, Marquinhos, és ettől nem lett gyengébb a Fradi, sőt a változás gyorsan meg is hozta eredményét, a brazil támadó vezette rá a labdát az egyre jobban kinyíló, így fellazuló újpesti védelemre, mintaszerűen tálalt Stefan Loncar elé. Látványos, okos gól volt, és ezzel már 3–0-ra vezetett a vendégcsapat.

Húsz perccel a vége előtt elcsendesedett a stadion újpesti része, csak a vendégszektorból hallatszott hangos énekszó, a zöld-fehérek ünnepelték az újabb nagy különbségű győzelmet ősi riválisuk felett. Azt lehetett tudni, hogy a két csapat közül melyik az erősebb, a lila-fehérek egy ideig bíztak abban, hogy szervezett játékkal, akaratos futballal csökkenteni tudják a minőségi különbséget. Végül erre esélyük sem volt, mert az FTC érvényre juttatta a két fél közötti jelentős differenciát, amit az is jelzett, hogy a cserepadról beszálló Alekszandar Pesics duplájával kiütéses vendégsiker lett ebből a mérkőzésből is, és ahogy a zöld-fehérek támadói, úgy a szurkolói sem hagyták ki a ziccert. Gonosz, de szellemes volt, amikor a vendégek hívei a születésnapos Mészöly Gézát froclizták az ismert dal refrénjével: „Boldog születésnapot, kívánjuk, hogy legyen még sok ilyen szép napod!”

Nos, ennél rosszabb napja aligha lehet, de nemcsak neki, hanem mindenkinek másnak is, aki a lila-fehérek feltétlen híve. 0–5

További képek: Farkas Zsolt, fradi.hu, nso.hu, Sportfotók

Nyilatkozatok:

Dejan Sztankovics, a Ferencváros mestere így értékelt az 5–0-s siker után.

„Nagyon élveztem ezt a mai találkozót, lenyűgöző volt a hangulat, igazi derbi volt, átérzem a két csapat közti konkurenciát. Szeretnék gratulálni a játékosaimnak, hiszen a nemzetközi kupából való búcsú fizikálisan és mentálisan is sokat kivett belőlünk, így kénytelenek voltunk rotálni. Az első tíz percben elég nagy volt a kavarodás a pályán, de utána kontrolláltuk a meccset, azt játszottunk, amit elterveztünk. Valóban hosszú labdákkal játszottuk meg Varga Barnabást, miután a védelem nyomást helyezett ránk, tízból nyolcszor ez sikerült, és az első gól is egy ilyen szituációból született. Szeretném még kiemelni Wingót és Cissét, mindketten lenyűgöző teljesítményt nyújtottak. Illetve, megemlíteném Botkát, Katonát és Ben Romdhanét is, mindhárman keveset játszottak az elmúlt időben, és Pesic játékának is örülök – neki nem könnyű a helyzete, hiszen három-négy minőségi csatárom van, akiket viszont így megfelelően tudok rotálni. Sikerült felállni az előző mérkőzésből, az Olympiakosz ellen talán nem nyújtottunk Ferencvároshoz méltó játékot.” 

Mészöly Géza, az Újpest vezetőedzője a következőket mondta a nagyarányú vereséget követően.

„Az első harminc percben olyan játékot produkáltunk, amivel felnőttünk a feladathoz, odaértünk a Ferencváros kapuja elé, ők ettől idegessé váltak. Még össze is futottak, amiből majdnem lett egy öngól, ez lökést adott volna a csapatomnak, nagyon kellett volna. Aztán védekezésben hibáztunk,  hiszen Varga Barnabás a jobbik lábával tudott kapura lőni, a második pedig egy tanári módon végrehajtott centergól volt – nagyon rosszkor jött épp a szünet előtt. Így a félidőben a hitüket próbáltuk fenntartani, változtattunk is, de megint jött egy hiba, aztán már teljesen fellazultunk, és ahogy jöttek egymás utána  gólok, hitehagyottá is váltunk. Nem volt egy olyan vezér  a pályán, aki rendet tett volna abból a szempontból, hogy zártabbá tegyük a védekezésünket. El kell ismerni, hogy a Ferencváros jobb minőséget képvisel, nekünk a következő mérkőzéseken kell azt hoznunk, amiken az elmúlt két hétben dolgoztunk, mert meggyőződésem, hogy ez jó irány. Látjuk a távolságot, de azt is, hogy egy-két éven belül aligha lesz olyan erős az Újpest, mint most a Ferencváros. De ha aprólékosan és szisztematikusan folytatjuk a munkát, akkor lehet előrelépni.”

„Jól alakult az este – mosolygott a busz mellett álldogálva Varga Barnabás, aki a vasárnapi derbin előbb a 36., majd a 45. percben lőtt gólt. – A jelek szerint megfelelően reagáltunk a csütörtöki, Olympiakosz elleni kiesésre, és ha azt nem mondanám, hogy így álmodtam meg ezt az estét, örülök, hogy ilyen jól sikerült életem első derbije. A találkozó elején döcögött a játékunk, idegesnek, feszültnek tűntünk, ám amint megszereztük a vezetést, nyomban átvettük a játék irányítását. Onnantól nem volt kérdés, ki nyeri a mostani derbit. A második találatom azért szebb volt… Az elsőnél a lövésem még meg is pattant a védő lábán, a második viszont tényleg szép mozdulat volt, érzésből nyúltam a labda útjába. Eddig csak hallottam a derbi hangulatáról, a pályáról egyszer sem élhettem át, ám most már mondhatom én is, ez a meccs tényleg más, mint a többi. Belülről is érezhető volt a felfokozott hangulat, a két szurkolótábor alaposan odatette magát. Jó volt így játszani! A lefújást követően a kapu mögött ünneplő drukkereink egyikének ki is dobtam a mezemet, nem vagyok gyűjtögető típus, neki viszont alighanem nagy élmény, hogy az övé lett az a mez, melyben kettőt rúgtam az Újpestnek.”

„Eddig tényleg elég jó a mérlegem – mosolygott lapunk felvetésére Alekszandar Pesics. – Az első gólom kísértetiesen hasonlított arra, amit a hosszú vállsérülésem után visszatérve a Zalgiris Vilnius otthonában lőttem, figyeltem a kapus mozgását, majd jobb külsővel váratlan ütemben lőttem el mellette. A második pimaszabb találat volt… Stjepan Loncar türelmes volt, megvárta míg mögöttes futással megkerülöm, majd remek ütemben passzolt elém, a kapujából kifutó kapus fölött pöccintettem át a labdát. Nagyszerű este volt, a hangulat egészen elképesztő volt. Első magyarországi derbimen a Groupama Arénában három nullára győztünk, ott is a kapuba találtam, ezúttal kicsit több mint húsz perc alatt dupláztam. Két derbi, három gól – talán nem olyan rossz mérleg.”

Katona Bálint:

Tabella:

Góllövőlista:

(A Nemzeti Sport, az nso.hu, a Ferencváros és az Újpest hivatalos honlapja, valamint az MLSZ Adatbankja alapján)