A Fradi naptára, április 9.

Évfordulók:

58 éve született Doll, Thomas
68 éve született Esterházy Márton
25 éve hunyt el Fodor Imre
58 éve született Hansen, Ove
99 éve született Hegyes Lőrinc
41 éve született Hidvégi Sándor
47 éve született Kislőrincz István
121 éve született Sárvári György
51 éve született Shaw, Paul
41 éve született Souare, Tidiane
14 éve hunyt el Varga Zoltán
45 éve született Vasek, Petr

“Ma késő délután szomorú dráma rázta meg a magyar futballvilágot: a Danuvia-pályán, játék közben összeesett VARGA ZOLTÁN, a klub egykori világsztárja. Bár a mentők aránylag gyorsan kiértek, már nem tudtak segí­teni rajta, í­gy “vargazoli” – pontosabban “VARGAZOLI” nincs többé…Megállt egy Fradi szí­v. Játék közben, a focipályán érte a halál. Ott, ahová született, ahol a legjobb tudott lenni, ahol ki tudott teljesedni, ahol góljaival, varázslatos cseleivel mosolyt tudott varázsolni az arcokra. Mintha az égiek is tudták volna, hogy ha már el kell mennie, akkor ott érje az elmúlás, ahová igazán tartozott.”

Mérkőzéseink ezen a napon:

1911. FTC – Törekvés 5:1, NB1
1916. FTC – III. ker. TVE 1:1, Edzőmérkőzés
1917. FTC – Viktoria Ziskov 1-1, nemzetközi barátságos
1922. FTC – Törekvés 0-0, NB1
1928. Hungária – Ferencváros 1-2, Húsvéti serleg
1933. FC Bratislava – Ferencváros 3-1, nemzetközi barátságos
1936. Kassel 03 – Ferencváros 3-7, nemzetközi barátságos
1939. Ferencváros – FC Austria 6-1, Húsvéti serleg
1944. Ferencváros – Újvidéki AC 1-1, NB1
1950. Slavia Praha – ÉDOSZ 3-5, Húsvéti serleg
1952. Bp. Kinizsi – Csepeli Szikra ?:?, Edzőmérkőzés
1955. Bp. Kinizsi – Austria 4:2, Húsvéti serleg
1961. Ferencváros – SZEAC 4:0, NB1
1967. Ferencváros – Csepel 2:0, NB1
1971. Ferencváros – Csepel 1:1, NB1
1972. Ferencváros – Haladás 3:1, NB1
1975. Ferencváros – Crvena Zvezda 2:1, KEK
1977. Ferencváros – Rába ETO 2-1, NB1
1983. Ferencváros – Bp. Honvéd 2-1, NB1
1988. Ferencváros – Haladás 1-0, NB1
2005. Ferencváros – Kaposvári Rákóczi 1-1, NB1
2006. Győri ETO – Ferencváros 1-1, NB1
2011. Siófok – Ferencváros 1-1, NB1
2022. Ferencváros – DVSC 3-0, NB1

Összes díjmérkőzés: 22 mérkőzés, 14 győzelem, 7 döntetlen, 1 vereség, 55-24 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1905. Pokorny József

“Erőszakos, egyes jeleneteiben visszataszí­tó volt a két csapat játéka. Az utolsó eredmények alapján érdekesnek és erősnek kellett volna e mérkőzésnek lennie, de a Törekvés csak kis ideig tudott a bajnokcsapat fokozódó támadásainak ellenállni, amikor pedig küzdelmének reménytelenségét látta, visszataszí­tó durvaságokra ragadtatta magát. E durvaságokban Takács volt a nap hőse, akinek életveszélyes játékára már többször hivtuk fel a szövetség figyelmét…Takács egy alkalommal oly kí­méletlenül rohan bele a kis Szeitlerbe, hogy azt csontzuzódás miatt kik kell vinni a pályáról…| Kezdés után a Törekvés van frontban s egymásután vezeti a legveszélyesebb támadásokat Fritz goaljára. A 15. percben Kiss egy előreadott labdára ügyesen startol s éles lövésével megszerzi a vezető goalt. Nem sokáig örülhet azonban a vezetésnek, mert két perc múlva a FTK Schlosser révén kiegyenlí­t s a 24. percben Borbás centerezéséből Szeitler a vezető goalt szerzi meg. Félidő 2:1. A második félidőben a FTK fölénye mindinkább kidomborodik. Schlosser a kapus hibájából csakhamar megszerzi a harmadik goalt, amely után a játék eldurvul. Takács egy alkalommal oly kí­méletlenül rohan bele a kis Szeitlerbe, hogy azt csontzuzódás miatt kik kell vinni a pályáról. Közben egy Törekvés játékost ki is állí­t a bí­ró, ami azonban egyáltalában nem hat csillapitólag a már felzaklatott kedélyekre. Természetesen a FTK sem marad adós a durvaságokkal. Takács egy alkalommal pofonvágja Koródyt, amire a biró őt is kiállí­tja. Félidő végefelé Weisz a negyedik s Schlosser 11-esből az ötödik goalt lövi. ” (1911 – Törekvés)

Blum kivételével jellemzően ez a csapat lépett pályára az 1910/11-es idényben. Állnak (balról): Weinber II., Rumbold, Fritz, Bródy, Blum, Payer, Malaky Mihály. Ülnek: Szeitler, Weisz F., Koródy, Schlosser, Borbás dr. A képről Manglitz hiányzik.

“Szigeti Imre, a Ferencváros elnöke: — A mérkőzés szép, élvezetes és fair játékot hozott. A csapat játékával meg vagyok elégedve, teljesí­tménye kielégí­tett. Hogy a serleg megnyeréséhez szükséges gólarányt el nem értük, az Nagy bí­ró lelkén szárad. Látszik, hogy a mérkőzés előtt egyes újságokban megjelent – Nagy László megfélemlí­tésére alkalmas cikkek – megtették a hatásukat. Az olyan bí­róknak azonban, aki az ilyen cikkek befolyásolnak, nem volna szabad mérkőzést vállalnia. Ha pedig ezt meg nem érti, akkor erőszakkal kell a szájából kivenni a sí­pot.” (1928 – Hungária)

“A Ferencváros nagycsütörtök napján Kasselben játszotta húsvéti portyája első mérkőzését…A zöld-fehérek hatalmas fölénye jegyében indult a játék. Nemcsak technikailag, hanem taktikailag is erősen fölötte állott a magyar csapat német ellenfelének. A második félidő elején kissé lefékezett a zöld-fehér gárda, láthatólag kí­mélték magukat a játékosok, mire a németek lendületes játékukkal többször lelátogattak a ferencvárosi kapuhoz…A zöld-fehér csapat erre észbekapott. Erősí­tett az iramon és újból hatalmas fölénybe került s újabb három góllal biztosí­totta be a győzelmet.” (1936 – Kassel 03)

“Feltámadt a Ferencváros! Lendület, keménység, tűz, gyorsaság volt a zöld-fehérek játékában és a hosszú labdák sem hiányoztak. Úgy látszik a Ferencvárosban már szinte hagyomány, hogy húsvétkor támad fel a csapat. Ebben titkon most is sokan bí­ztak, de akadtak kishitűek is. Akkor vágja ki a rezet a Ferencváros, amikor legjobban várják ezt tőle. Ilyenkor eszükbe jut a zöld-fehéreknek, hogy tudnak ők küzdeni, tűzzel teli játszani, tudnak ők futni, ha kell kemények lenni s tudnak ők szép hoszzú labdákat rúgni. Vasárnap mindezt bebizonyí­tották, s egy pillanatig sem volt vitás, hogy ez, vagy az előmérkőzés tetszik-e jobban. Féltucat gólt rúgott a Ferencváros, pedig az Austria nem is játszott rosszul. A Ferencváros játéka végeredményben minden dicséretet megérdemel. Úgy látszik, a zöld-fehérek ismét megtalálták a hegyre fölvezető utat.” (1939 – Austria)

“A mérkőzés érdekes és helyenként magasszí­nvonalú küzdelmet hozott. Eleinte a hazaiaknak volt két nagy helyzete, de azután az ÉDOSZ ellenállhatatlanul rohamozott és főleg a nagy formában lévő Kocsis révén négy góllal terhelte meg a Slavia kapuját. Szünet után azt lehetett várni, hogy folytatódni fog az ÉDOSZ lendülete. Az egyre erősebb, sokszor már orkánszerűvé vált szélben a Slavia jobban feltalálta magát. Nem esett vissza ebben a játékrészben az ÉDOSZ, hanem a Slavia javult fel és kiegyenlí­tetté tette a játékot. Az első félidőben nyújtott teljesí­tménye alapján az ÉDOSZ mindenképpen megérdemelte a győzelmet.” (1950 – Slavia Praha)

1955

“Két ellentétes félidőből állt a mérkőzés. Az I. félidőben a Szeged igen szoros emberfogással és igen tisztátalanul játszott. Szinte percenként szólt a játékvezető sí­pja. Az állandóan rohamozó zöld-fehér csatárok ekkor még nem boldogultak a szegedi védőfallal. Szünet után amikor a Ferencváros gyorsan megszerezte vezető gólját, a Szeged feladta eddigi szoros emberfogásos taktikáját, í­gy a gyorsan és lendületesen gördülő ferencvárosi támadások már sikerrel jártak. A zöld-fehérek nemcsak nagy lelkesedésükkel és akarásukkal még ebben az arányban is megérdemelték a győzelmet.” (1961 – Szegedi EAC)

“Izgalommentes, sőt, unalmas mérkőzés volt. A csepelieket szemmel láthatólag csupán egy gondolat vezérelte: minél kisebb arányban szenvedjék el a vereséget. A ferencvárosiak pedig az első perctől kezdve biztosra vették a két pontot, néhány játékosuk különösebb erőbedobás nélkül játszotta végig a találkozót. A 90 percből több mint 70 percen keresztül a Csepel térfelén folyt a játék és a piros-kék csatárok csupán egyetlen egyszer tudták – akkor is távoli lövéssel – próbára tenni Géczi tudását.” (1967 – Csepel)

“Nem állt be védekezni a vendégegyüttes…A Ferencváros Albert fejesgóljával szerzett vezetést…A szombathelyiek a szokásosnál halványabban játszottak…A szellemes játszó Ferencváros ellen nem találta meg az ellenszert a vendégcsapat és Branikovitsék bizony néha iskolajátékot mutattak be. A hajrában kiengedett az FTC, í­gy a vendégek szépí­teni tudtak.” (1972 – Haladás VSE)

“Dalnoki Jenő által dirigált Fradi kétgólos előnyt szeretett volna elérni, hiszen tudta, hogy a Belgrádban, a szerb fanatikus közönség előtt nagyon nehéz lesz kiví­vni a továbbjutást. A mérkőzés összképe alapján lett is volna realitása a kétgólos győzelemnek, hiszen végig uraltuk a játékot, helyenként teljesen a kapujuk elé szögeztük a jugoszláv csapatot (12:1-es szögletarány!), de végül meg kellett elégednünk egy nagyon minimális előnnyel. A 2:1-es győzelem már a mérkőzés lefújásának a pillanatában előre vetí­tette, hogy a félelmetes belgrádi katlanban nagyon oda kell tennie magát a csapatnak ahhoz, hogy 1975-ben bejusson a KEK döntőjébe.” (1975 – Crvena Zvezda)

“Ötcsillagos mérkőzés az Üllői úton! Kétségtelen, hogy szí­nvonalasabb mérkőzést már látott a 20 ezer szurkoló javarésze, de izgalmasabbat, drámaibbat, fordulatosabbat, érdekesebbet – csupán keveset! 65 percen át a Rába ETO, 25 percen át pedig a Ferencváros jóvoltából. Az ETO totális labdarúgást igyekezett játszani. A labda elvesztésekor mindenki rohant hátra, hogy tizenegyen védekezzenek, a labda megszerzésekor pedig 8-9 ember szinte egyszerre lendült támadásba. A nagyszerű erőben lévő és fegyelmezetten játszó győriek ellen nehezen talált magára a Ferencváros, sőt gyegélkedő védői miatt a kedélyek is felborzolódtak. És ezután jött az a bizonyos félelmetes ferencvárosi 25 perc, amikor mozgásban, gyorsaságban és harcosságban egyaránt az ellenfél fölé tudtak nőni a hazaiak.” (1977 – Rába ETO)

“Óriási küzdelem, nagy taktikai csata, igen jó mérkőzés volt, méltó a rangadóhoz. Az első félidőben a Honvéd lényegesen többet kezdeményezett, bátrabban támadott, s főleg azért birtokolta többet a labdát, mert középpályásai bátran elszakadtak ellenfelüktől…Szünet után alapvetően megváltozott a játék képe, mert a Ferencváros kezdeményezőbb lett, a folyamatosabb összjátékkal, a sok helycserével, a gyors megugrásokkal felélénkült a csapat játéka. Nyilasi vezérletével, Pölöskei segí­tségével olykor viharosan támadtak a zöld-fehérek. A győzelmet végül is a Ferencváros megérdemelten szerezte meg.” (1983 – Bp. Honvéd)

“Huszonötödször mérkőzött a két együttes az Üllői úton, de nem sikerült emlékezetessé tenni a jubileumot. Az első félidőre egyetlen minősí­tés illik: kritikán aluli. Fordulás után valamivel több elképzelést lehetett felfedezni a játékban, de a szí­nvonal továbbra is méltatlan volt az élvonalhoz. Az FTC sem szolgált rá a két pontra.” (1988 – Haladás)

2005

2022