A Fradi naptára, június 12. – A 12. (100%-os!) és a 26. bajnoki cí­m

Évfordulók:

36 éve született Pintér Ádám
30 éve született Pintér Dominik
28 éve született Silye Erik
121 éve született Szabó Pál
40 éve született Szalai Tamás
51 éve született Takács Szilárd

Mérkőzéseink ezen a napon:

1910. MTK – FTC 4:0, MK
1921. Rapid – FTC 1-3, nemzetközi barátságos
1924. Dresdner Brandenburg SC – FTC 1-2, nemzetközi barátságos
1927. Soroksár, Pesterzsébet, Kossuth kombinált – Ferencváros, Budai 33 kombinált 3:8, Edző
1932. Ferencváros – Budai 11 3-1, NB1
1933. Universitatea Cluj – Ferencváros 2-4, nemzetközi barátságos
1938. Temesvári Kinizsi – Ferencváros 3-1, nemzetközi barátságos
1957. EMTK – Ferencváros 1:4, Edzőmérkőzés
1960. Ferencváros – Haladás 2:0, NB1
1963. Gyöngyösi Spartacus – Ferencváros 0:11, Edzőmérkőzés
1966. Ferencváros – Bp. Honvéd 3:1, NB1
1968. Eger – Ferencváros 0:1, MK
1991. Paksi Atom – Ferencváros 2-1, MK
1996. BVSC – Ferencváros 0-1, NB1
1999. Vasas – Ferencváros 2-1, NB1
2022. Ferencváros – KF Shkendija 1-1, nemzetközi barátságos

Összes díjmérkőzés: 13 mérkőzés, 8 győzelem, 1 döntetlen, 4 vereség, 23-18 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

2022. Mercier, Xavier

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1910. Kucsera István
1991. Dukon Béla
1999. Vámosi Csaba
2022. Csontos Dominik

Ezen a napon ült először az FTC kispadján díjmérkőzésen:

1938. Hlavay György

Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

2021. Mmaee, Samy

“A kitűnő zöld-fehérek hatalmas sikeréről számolhatunk be. Az FTC helyreállí­totta a magyar footballsport Bécs által ismételten megtépázott becsületét és a csehekkel is döntetlenül játszott, osztrák bajnokcsapat lelkes játékkal saját pályáján reálisan legyőzte. Első félidőben még a Rapd volt többet frontban, helycsere után azonban döntő fölénybe jutott az FTC és egy pillanatra sem volt kétes a győzelme. Kitűnően állotta meg helyét a Takács-Hungler II. hátvédpár. A meccset a Szabó-Obitz-Blum fedezetsor által nagyszerűen támogatott Nikolsburger-Pataki-Tóth belső csatársor agilitása és ötletessége döntötte el.” (1921 – Rapid)

“A közvetlen védelem hibátlanul látta el feladatát; Amsel néhány labdát nagyszerű stí­lusban védett. A fedezetsor csak az első félidőben bí­rta teljes tüdővel; a csatársor legjobbjai Eisenhoffer és Kohut voltak. Előbbi különösen lövéseivel excellált.” (1924 – Dresdner “Brandenburg” SC)

“Az Üllői-út ünnepet ült tegnap. Az Üllői-út, amely a zöld-fehérek tanyáját jelenti, amely jelenti azonban az egész Ferencvárost, sőt a zöld-fehéreknek az egész országban, az ország határain túl élő rajongóit is. A félidő szünete után megnyitották a kapukat, hogy mindenki ott lehessen a nagy ünnepen, a nagy család örömének megnyilatkozásán. S amikor a bí­ró a játék végét jelezte, a két csapat a pálya széléhez sorakozott, az ünnepély résztvevői pedig körbefogták a mikrofont. Ott lobogott a koszorú fölött a Közép zászlaja, amely minden mérkőzésen ott leng, ott zöldel az állóhelyoldalon. Usetty Béla dr. országgyűlési képviselő lépett elsőnek a mikrofon elé s üdvözölte a diadalmas csapatot: — Mély büszkeséggel tölt el bennünket a tudat, hogy elsők vagytok az első között. Büszkék vagyunk, hogy a szebb magyar jövendő előfutárjaiként meghordoztátok a zászlót a világ minden táján s kérjük, hogy hordozzátok tovább is a dicsőséget…A játékosok nevében Angyal mond köszönetet: — Önök valamennyien aktiv részesei a mi sikerünknek, győzelemsorozatunknak. Hiszen lelkesedésükkel, szeretetükkel átölelve éreztük magunkat minden küzdelmünkben…Mailinger Béla elnök szavai zárták az ünnepséget: — Tudatában vagyunk annak, hogy a siker nem egyedül a mi érdemünk. A csapat kvalitásai mellett a rajongók szeretete és segí­tése volt ebben a legfontosabb tényező. S a rajongók kí­vánságának továbbra is eleget kí­ván tenni a harcos sereg. De figyelmeztet, hogy nem mindig derült az ég, éppen azért kérjük az önzetlen támogatást, a szeretetet továbbra is, hogy ismét sikerek születhessenek a Ferencváros működése nyomán…A 1931/32-s bajnoki szezon utolsó, 22. fordulójában a Budai 11-et kellett legyőzni a Ferencvárosnak ahhoz, hogy pontveszteség nélkül, 100 %-s teljesí­tménnyel nyerje meg a bajnokságot. A budai csapat kitűnő játéka élvezetessé tette a játékot s ugyancsak megnehezí­tette a Ferencváros utolsó bajnoki győzelmét, mely szép és élvezetes játékban született meg. Hogy ez í­gy történt, annak elsősorban a Budai 11 az okda, amely a vártnál lényegesen jobb és szebb futball játszott.” (1932 – Budai 11) | Tempó, Fradi!: Labdarúgásunk története számos felejthetetlen bajnoki cí­met, kupagyőzelmet, nemzetközi elismerést szerzett, legendás játékosok léptek az Üllői út megszentelt gyepére, mégis egy olyan bajnoki szezon van az egész magyar profi labdarúgás történetében, amikor egy csapat 22 fordulót hoz le pontveszteség nélkül 105 lőtt és 18 kapott góllal! A majdnem 5 lőtt gólos meccsenkénti átlag nem csak a zseniális és legendás “T” betűs csatársor (Táncos, Takács II., Turay, Toldi, Kohut) érdeme, hanem az őket kiszolgáló Lyka-Sárosi-Lázár fedezetsornak, mely minden idők egyik legjobb középpályás hármasa. Hátul meg a Takács I., Korányi védőkettős biztosí­totta a Amsel kapuját. Rajtuk kí­vül kiváló kiegészí­tő játékosok (Angyal, Bukovi, Berkessy, Papp, Szedlacsek) is hozzájárultak ehhez a felülmúlhatatlan teljesí­tményhez. Az edzői kispadon az a Blum Zoltán ült, aki játékosként is maradandót alkotott. Edzői karrierje is sikeresen alakult: hét éven át vezette a Ferencvárost. Ez a mai napig a leghosszabb edzői tevékenykedés a Ferencváros történetében! 1930-1937 között összesen 361 mérkőzésen volt a ferencvárosi “aranylábúak” trénere: közben bajnokságokat, KK és Magyar Kupa sikereket értek el. Más magyar edző ilyennel mindmáig nem büszkélkedhet.

1932, Képünk a mikrofon körüli csoportot ábrázolja. Fent pedig a játékosok, akik a bajnoki cí­met kiví­vták. Felül: Amsel és Háda. Középső sorban: Takács I., Lyka II., Sárosi, Lázár, Korányi. Alsó sorban: Táncos, Takács II., Turay, Toldi, Kohut. Oldalt fent: Szedlacsik Bukovi, lent pedig Papp és Berkessy.

“A Ferencváros nehéz küzdelemben, de biztosan győzte le az Universitateát” (1933 – Universitatea)

“Eléggé álmos iramú, alacsony szí­nvonalú mérkőzést ví­vott a két csapat. A Ferencváros játékosai továbbra is meglehetősen közepes formában vannak, de a féltűnősen erőtlenül és szétesősen játszó szombathelyi csapat ellen ezúttal ez a elégnek bizonyult a győzelemhez. A Ferencváros különösen a II. félidőben volt fölényben. Ekkor több nagy gólhelyzetet is teremtettek. Ezeket azonban csatárai sorra kihasználatlanul hagyták. A szombathelyiek egy félidőn át lelkesen küzdöttek. Szünet után azonban már néha úgy tűnt, mintha feladták volna a reményt és csak arra vigyáztak, hogy ne szenvedjenek súlyos vereséget. Végeredményben a többet támadó és sokkal több gólhelyzetet teremtő Ferencváros megérdemelte a győzelmet.” (1960 – Szombathely)

“A közönség hosszú időn keresztül csalódottan szemlélte a játékot. Ebben az időszakban mindkét együttes meglehetősen biztonsági játékra törekedett. Akkor vett fordulatot a játék képe, amikor a Honvéd kiegyenlí­tett. Ettől kezdve lényegesen nagyobb lett az iram, sokkal gyorsabb mozgásosabbá vált a küzdelem. A Ferencváros 2:1 után nagyszerűen hajrázott, s lendületes, folyamatos csapatjátékával ekkor ellenfele fölé kerekedett.” (1966 – Bp. Honvéd)

“…A hajrában nagy erővel támadott a Ferencváros, és a 80. percben megszerezte a továbbjutást jelentő gólt: Karába húsz méterről leadott szabadrúgása nyomán a labda a sorfal fölött talált utat a hálóba. 1:0. Az egri csapat váratlanul kemény diónak bizonyult a Ferencváros számlára. és kis szerencsével akár tovább is juthatott volna.” (1968 – Eger)

“Szerdán zöld-fehérbe öltözött a Népstadion: 45 ezren látogattak ki a legnagyobb hazai sportlétesí­tménybe, hogy önfeledten szurkoljanak a ferencvárosiaknak, a bajnoki cí­m első számú várományosainak. A történeti hűség kedvéért nem árt megjegyezni: a vasutasok voltak a házigazdák, őket azonban legfeljebb néhány százan biztatták…Amikor Juhos játékvezető háromszor fújt, és ezzel végérvényessé vált, hogy a bajnoki cí­m büszke birtokosa ismét a Ferencváros, szóval akkor újra elszabadult a pokol a nézőtéren. A két csapat tagjai a találkozó lefújása után az öltözőbe sprinteltek, a szurkolók pedig a játékterek szerették volna elfoglalni. Most is ünnepelni akart a zöld-fehér tábor, befutva a pályára, ünnepelni ott szép csendben a kedvencet (ahogy az mindig szokás volt), csakhogy azt nem lehetett. A rohamoszlopos rendőrök áthatolhatatlan kordont vontak a pálya köré. Furcsa, picit hátborzongató látvány volt, amint a mintegy negyvenezer néző mozdulatlanul a helyén állva kiabál, üvölt, tombol (örömében és egyben dühében is, mert nem engedik be), s közben ott áll vele szemben a sok-sok rendőr…De végül is nem erről, nem a háborúról szólt a Fradi-ünnep. Sokkal inkább az örömmámorról, a minden elsöprő diadalérzésről, amely együtt járt a kedvencek újabb bajnoki cí­mével…Eközben Simon Tibor “parancsa adta”, hogy sipirc kifelé, hiszen odakint vár – mozdulatlanul – a Fradi tábor. S a fiúk nekiindultak. Alsónadrágban, zokniban vagy éppen mezí­tláb sprinteltek vissza a tett szí­nhelyére, hogy megkezdjék tiszteletkörüket. A közönség felállva tombolt, tapsolt, csókolta egymást boldog-boldogtalan. Zúgott a “Szép volt, fiúk!”, és a Simon vezette, lecsupaszí­tott játékosok körbekocogták a pályát. Megálltak itt, megálltak ott, meghajoltak, tapsoltak, fürödtek az izzadtságban és a boldogságban. Amikor odaértek a zászlót lobogtató hatalmas éneklő tábor elé, megálltak és ekkor hátborzongató, emlékezetes pillanat következett. A több ezer szurkoló a bajnok tiszteletére elénekeltek a Himnuszt… (1996 – BVSC) | Tempó, Fradi!: Közelmúltunk egyik legemlékezetesebb bajnoki cí­me a 26. trófea. Nem csak a bajnoki cí­mvédés és a sikeres BL szereplés miatt. De erről inkább a csapat mesterét, Novák Dezsőt idézzük a vele készí­tett interjúból: — Mosolygósabb a 26. bajnoki cí­m. Igazából ilyenkor érzi az ember, mekkora feszültséget jelent egy tétmérkőzés. A Fradi edzőjeként ez a harmadik bajnoki aranyérmem, mely a legkedvesebb…úgy, mint az első, a második…Ehhez a kellemes, ringató boldogsághoz nem lehet hozzászokni. – A mester nem csak játékosként a pályán, edzőként a kispadon alkotott örökké maradandót, hanem a “konyhában” is jeleskedett. Másnap, csütörtök estén a bajnokcsapat részére rendezett “garden partin” közel 80 fő részére főzött pacalpörköltet, mely épp olyan sikert és elismerést aratott, mint a Ferencváros 26. bajnoki cí­me.

1999

2004

1927

1938

1949

1958

1976

A 100 %-os BAJNOKSÁG TÖRTÉNETE

A verhetetlen armada – 1. rész

A verhetetlen armada – 2. rész