A Fradi naptára, június 3. – A 25. bajnoki cím
Évfordulók:
5 éve hunyt el Forgács Ernő
50 éve született Rebrov, Szerhij
75 éve született Selenka Tamás
Mérkőzéseink ezen a napon:
1906. FTC – UTE 3:0, Ezüstlabda
1915. FTC – Temesvári Kinizsi 3:0, Edzőmérkőzés
1923. III. ker. TVE – FTC 2-3, NB1
1926. vegyes FTC, MTK, UTE – Viktoria Ziskov 1-4, nemzetközi barátságos
1928. Ferencváros – Vienna 3-1, nemzetközi barátságos
1934. Elfsborg – vegyes Ferencváros, Hungária 3-2, nemzetközi barátságos
1945. Ganz – Ferencváros 0-3, NB1
1951. Bp. Kinizsi – Szegedi Petőfi 2:1, NB1
1956. Bp. Vasas – Bp. Kinizsi 3:2, Edzőmérkőzés
1959. Autótaxi – Ferencváros 1:5, Edzőmérkőzés
1962. Ferencváros – Dinamo Zagreb 1:5, KK
1964. Győri ETO – Ferencváros 2:2, NB1
1965. SZEAC – Ferencváros 0:1, NB1
1973. Csepel – Ferencváros 0:1, NB1
1979. FC Raiding – Ferencváros 1-23, nemzetközi barátságos
1981. Tiszafüredi VSZSE – Ferencváros ?-?, Edzőmérkőzés
1984. Videoton – Ferencváros 1-0, NB1
1989. K. Sörgyár – Ferencváros ?-?, Edzőmérkőzés
1995. Ferencváros – DVSC 3-3, NB1
2015. DVSC – Ferencváros 1-2, Ligakupa Döntő
Összes díjmérkőzés: 15 mérkőzés, 9 győzelem, 2 döntetlen, 4 vereség, 50-24 gólkülönbség
Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:
1984. Dukon Béla
2015. Nyéki Márk
Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:
1928. Acht Jenő
1984. Murai Sándor
2015. Bönig, Philipp
2015. Kovács Krisztián
2015. Nagy Dániel
Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:
“Mint előre látható volt, a FTC. biztosan győzött, habár győzelme erős küzdelmébe került. A mérkőzés igen erős tempóban folyt s nem volt a legfairebb. Változatosan indul a játék s mindkét kapu előtt vannak veszélyes helyzetek. Braun I. vezeti a FTC. támadásait s az ő szép centerezése szerzi meg az első gólt is a 20-ik percben. Molnár II. vezet néhány veszélyes támadást a FTC. ellen is, de a védelem jól ment, mig Pákay a FTC. második gólját lövi. Félidő 2:0. A második félidőben nem lankad az iram, de csak a zöldfehér csatársor bir egy gólt lőni Braun II. révén.” (1906 – UTE)
“Az FTC mindenképpen megérdemelte a győzelmet, mert taktikailag és technikailag is különbet nyujtott ellenfelénél. A csapat az MTK elleni összeállításban szerepelt, játékuk azonban sokkal frissebb és elevenebb volt. Most látszott meg, hogy a csapat a kupaelődöntőben nagyon megérezte az UTE elleni meccs fáradalmait, mert tegnap kipihenve, ismét a régi erővel és energiával dolgozott a csapat. Az FTC csapatában Amselnak gyakran kellett ragyogtatnia a tudását. Legnagyobb védése a második félidőben történt, amikor egy-két méterről a kapura fejelt labdát félkézzel kornerre mentette. A fedezetsorban Blum mindvégig fáradhatatlanul küzdött, nagy elismerést keltett. Csodálatra méltó, hogy ez a játékos minden meccsen friss és lelkes. Sokat, nagyon sokat tanulhatnának tőle a fiatalok.” (1923 – III. ker. TVE)
“Nehezen gyülekezik a közönség a Kőbányai-úton. A Ganz már félórával a kezdés előtt teljes mezbe öltözik, a Ferencváros lassan készülődik. Kellemes csalódást okozott a mérkőzés, mert az elmúlt forduló után senki sem várt jó játékot a két csapattól. Mindkét csapatnál határozott javulást láttunk. Különösen a zöld-fehérek védelme működött jól. Csatársorul még mindig sántít. Egyénileg: Csikós kifutásaival remekelt, a hátvédek csak a mérkőzés végefelé könnyelműsködött. A két fedezet közül Sárosi III. játéka tetszett jobban, de Lakat sem volt rossz. A csatársorban Mike még nem talált magára, Sárosi dr. remek….Szabó Pál a Ferencváros edzője: — Még akad javítani való!” (1945 – Ganz)
“A Szegedi Petőfi váratlanul nehéz ellenfélnek bizonyult a Kinizsi számára. Szinte érthetetlennek tűnt fel a közönség előtt is, hogy a szegedi csapat a bajnoki táblázat utolsó helyén tanyázik. A szegedi csatársor gyors, rövid húzásokból álló támadásokat vezetett. Az első félidőben felülmúlta a Kinizsi hasonló csapatrészét. A második félidőben is végig kiegyenlített volt a játék. A Bp. Kinizsi főleg lelkes játékának köszönheti győzelmét…Urbancsik Gábor a Kinizsi mestere: — Játékosaink kissé könnyelműen játszottak.” (1951 – Szegedi Petőfi)
“A nagyszámú közönség csak a II. félidőben láthatott jó játékot. Az első 45 percben a ferencvárosi csatárok mérsékelt teljesítményt nyújtottak és alig jelentettek veszélyt a szegediek kapujára. Szünet után megélénkült a játék, de a csatárok ekkor is csak keveset lőttek kapura. A Ferencváros lényegesen kevesebb helyzete volt mint a szegedieknek, de kevés helyzetéből egyet mégis ki tudott használni. A szegediek fölényét a sok szöglet is bizonyítja. Csatársorul szívvel-lélekkel játszott, de nem tudták benni a jó védő Géczi kapuját.” (1965 – SZEAC)
“Alig telt el néhány perc, s kiderült: ezen a délutánon nagy különbség van a két együttes között. Az FTC szebbnél szebb és gyakran kiismerhetetlen támadásokat vezetett, és ezek ellen a hazaiak tehetetlenek voltak. A Csepel az első félidőben csak rikán juott át a felező vonalon, s miután a nyomást egyre nehezebben tudta hárítani, a védelem, a középpályások szabálytalan, néha durva szerelésekkel próbálták szétdarabolni a játékot. Sajnos a játékvezető későn nyúlt a fegyelmezés eszközéhez a sárga laphoz és a szép számú közönség az igazán jó játék helyett néha gladiátorszerű összecsapásokat láthatott. Az érthetetlenül paprikás Csepel ellen az FTC az utolsó pillanatig csak a játékkal törődött és ez el is döntötte a két pont sorsát.” (1973 – Csepel)
“A tervezett bajnokavatás ide vagy oda, a Debrecen bizony nagy elszántsággal érkezett az Üllői útra, legalábbis a mérkőzés előtt még a félelem nélküliségről szóltak a DVSC edzőjének szavai. A hozzáállás ezen a mérkőzésen azért lehetett érdekes, mert tudott volt: a Fradinak már a döntetlen is a bajnoki aranyérmet jelenti. A DVSC a következőket tervezte: nagy odafigyeléssel elhárítani az első félóra várhatóan viharos ferencvárosi rohamait, illetve kontrákkal veszélyt teremteni Szeiler kapuja előtt. Egyébként pedig…A vendégek azért észrevehetően az abszolút biztonságos futballt játszották, nagy hangsúlyt fektetve a középpályára. A szépen eltervezett, megkomponált debreceni taktika végül is akkor omlott össze, amikor a 26. percben Czéh László feltörte az addig jól működő vendég védelmet. Persze, Lipcseiéknek nem volt könnyű rést találniuk a debreceni középpályán felállított élő falon. De aztán eltelt az a bizonyos fél óra, és mintha a ferencvárosi lendület is veszendőben lett volna. A második félidő elején aztán óriási indulatok szabadultak el a Fradi-pályán, a bíró a Debrecen javára 11-est ítélt. Sokan ekkor azt jósolták, a játékvezető ezt a meccset képtelen lesz kézben tartani. Beállt a közönség által is követelt Lisztes, de az igazi sokk a 73. percben érkezett, amikor is Sándor T. növelte a vendégelőnyt…És innentől már új fedezete íródhat ennek a mérkőzésnek. Ugyanis a sokat emlegetett legendás Fradi-szív, lelkesedés alig öt perc alatt kiegyenlítette a veszni látszó mérkőzést. Minden más kommentár és szakmai boncolgatás helyett álljon itt egyetlen összefoglaló mondatocska: a 73. perctől olyan nyomás nehezedett Horváth Béla kapujára, amit semmilyen elszántság és mindenáron való védekezés nem háríthatott. Kiegyenlített a Ferencváros, és ez azt jelentette, hogy a kerítésen már a 88. percben átmászó és a pályára beugró szurkolók bajnokcsapatot ünnepelhettek az Üllői úton. A Ferencváros 25. bajnoki aranyát!…A bajnokcsapat mestere, Novák Dezső így értékelte csapata teljesítményét: – Úgy érzem, hogy a mai ünnep méltó volt a csapat egész éves játékához, eredményességéhez. Ma is voltak kritikus pillanatok, de ezek után tudtunk fordítani. Szerintem nem véletlen, hogy ez a csapat lett a bajnok, hiszen hosszútávon mi hoztuk a legjobb formát. Szeretnék gratulálni a csapatnak, elégedett vagyok a teljesítményével. A Ferencváros ennél többet ebben a bajnokságban nem produkálhatott volna. Remélem, hogy jövőre ismételni tudunk. Azt hiszen, erre meg is van az esélyünk, s ez a csapat megérdemli a bizalmat. A BEK még odébb van, de ott is szeretnénk egy pár fordulót menni. Ez persze attól is függ, hogy milyen erősségű ellenfelekkel kell szembenéznünk.” (1995 – DVSC) | Tempó, Fradi!: A folytatást mindenki ismeri: BL csoportkör, címvédés a következő bajnoki szezonban, Magyar Kupa diadal 1995-ben. A kispadon Novák Dezső, aki 1980/81 után újra bajnoki címekhez vezette a Ferencvárost és aki könnyeivel küszködve, elérzékenyülten fogadta a szurkolók szeretetét.
“XII-ik háborus válogatott mérkőzés” (1917 – Ausztria)
1995. jőnius 3.
A 25.. bajnoki cím !!!
Még annyi jutott eszembe az 1979-es 23-1 arányú győzelmünkkel végződött FC Raiding elleni összecsapásról, hogy a találkozót az egykori eszterházi hercegség területének csapata ellen játszottuk. Eszterházy Márton aki akkoriban nálunk szerepelt, ősei földjén 5 gólt lőtt. Nyilasi Tibi pedig hatot… Igaz ezeket a tényeket édesapám egykori kollégájától, a nemrég elhunyt legendás krónikásunktól Nagy Bélától tudom! Béla bá’ sosem feledünk, NYUGODJ BÉKÉBEN!
Az 1979. június 3-i 23-1-es Fradi győzelem az FC Raiding nevű osztrák kiscsapat ellen abban az időben csúcsjavítás volt, vagyis a legnagyobb arányú sikerünk hivatalos (bajnoki, nemzetközi, hazai díjmérkőzés) találkozón. Ez dőlt meg később a Gutenbrun elleni 30-1-gyel…
Az 1995. június 3-i Debrecen elleni derbi már jóval nagyobb tétre ment. Az a bizonyos nehéz csatában kivívott hazai iksz a bajnoki címet jelentette Lipcseiék számára. Ősszel aztán már Peti nélkül jöhetett az Anderlecht kiverésével a Bajnokok Ligája csoportkör, benne a felejthetetlen Grasshoppers, Ajax és Real elleni szupercsaták…