A Fradi naptára, május 1. – A 8. bajnoki cím és a 12., 13. Magyar Kupa-győzelem

Közzétéve: 2024. május 1. szerda | Szerző: Szerkesztőség

Évfordulók:

24 éve született Csonka András
33 éve hunyt el Pósa Béla

Mérkőzéseink ezen a napon:

Összes díjmérkőzés: 26 mérkőzés, 17 győzelem, 3 döntetlen, 6 vereség, 90-39 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1901. Mertl Ferenc
1961. Gombkötő Dezső

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1920. Bihari Ferenc
1923. Kertész Géza
1961. Dálnoki József
1961. Dékány Ferenc dr.
1961. Seprűs Zoltán dr.
2021. Lovrencsics Gergő
2023. Kovacevic, Adnan
2023. Vécsei Bálint

Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1991. Limperger Zsolt

“A sok osztrák csapat szereplése után, mintegy frissességet lett volna hivatva kölcsönözni Svájc bajnokcsapatának szereplése. A rendező egyletek meg is tettek mindent arra, hogy a közönség körében kellő érdeklődést keltsenek fel a Joung Boys iránt…Érdektelen, amellett bizonyos tekintetekben teljesen a sportszerűtlenség jegyében lefolyó mérkőzés. A berniekről e napon sem mondhatunk semmit. A misztikus homály, mintha derengett volna, mintha a világosságnál azt láttuk volna, hogy a vendégek nem tudnak játszani. Érdemükül kell felemlítenünk, hogy ezen a napon gólt is lőttek!” (1909 – Young Boys)

“A F. T. C.-ban ismét játszott a fölmentett Bródi és Veinber, ellenben tartalék szerepelt Fritz, Rumbold, Gorszky, Koródy és Schlosser helyén…FTC 5:2 (félidő 2:1) arányban győz a Törekvés ellen. Népszigeti pálya. Mind a két csapat tartalékokkal játszott, FTC-ból Rumbold, Gorszky, Korody és Schlosser; Törekvésből Horváth és Takács hiányzott. A mezőnyben egyformák voltak az ellenfelek, a kapu előtt azonban a zöld-fehérek erősebbnek bizonyultak.” (1910 – Törekvés)

“A bajnokság állása. Az elsőosztályu bajnokság képe közeledik a teljes kialakulás felé. A győzelem kérdése véglegesen eldőlt, küzdelem most már csak a harmadik s negyedik, valamint az utolsóelőtti helyért folyik. (…) A múlt vasárnap lezajlott mérkőzések után a bajnokság táblázata igy fest: 1. F . T . K. (adott 76, kapott 13 gólt, pontszám 29). 2. M . T . K . (adott 36, kapott 14 gólt, pontszám 20). (…)” (1913 – MAC)

“Az FTC fantasztikus összeállításban állt fel, amennyiben Nikolsburger jobbhalfot játszott, a balbekk pedig Kertész volt. A csatársorban Polya játszott balösszekötőt. A mérkőzés közben megeredtd az eső, mely szüntelenül és egyre erősebben zuhogott. A pálya hamar sáros és csúszós lett és a közönségnek mulatságos jelenetekben volt része. Legnagyobb sikert Polya aratta, aki egyfolytában 10 métert csúszott a hasán. A Törekvés ritkán jutott szóhoz, majdnem állandóan az FTC volt frontban és nagyon arányú győzelmét csak a Horváth-Siegl bekkpár akadályozta meg. Az FTC-ben elsőrangú volt Blum, Szabó és Takács, azután nagyon jó volt Schwarz, aki lassanként a kapusok rémévé növi ki magát.” (1921 – Törekvés)

“Lanyha mérkőzést eredményezett ez a bajnoki találkozás. Igaz ugyan, hogy a Vasas csapat mai formájában nem késztette a zöld-fehéreket maximális teljesítmény produkálására, ezért mégis többet vártunk volna a bajnokcsapattól. Már az első negyedóra képe után úgy festett, hogy a Ferencváros nem veszi komolyan ellenfelét, amiben volt is némi igaza. Ha azonban csak átlagformát játszott volna ki a Fradi, legalább mégegyszer ennyi góllal kellett volna vernie a Vasasokat…Szigeti Imre, a Ferencváros alelnöke: — Jobban játszott volna a csapat, ha nem gondolt volna jövő vasárnapi Hungária meccsre, és nem takarékoskodott volna erejével. Az ellenfél nem kényszerítette a csapatot arra, hogy jobban belefeküdjék.” (1927 – Vasas)

“Szemkápráztató játék után gólözönnel győzött a Fradi Aradon” (1931 – AMTE, Gloria kombinált)

“A kies, dunántúli város nagyon felkészült a Ferencváros fogadására. A filléres gyorsok Budapestről öntötték az érdeklődőket és kirándulókat, a környék pedig megragadta az alkalmat, hogy a magyar bajnok játékában gyönyörködhessék…Gramofonzene bömböli a legújabb slágereket s türelmetlenül várja mindenki a Ferencváros érkezését…Nagy rivalgás fogadja a ferencvárosiakat, akiknek nyomában megjelenik a fekete-piros kaposvári csapat is. Fényképészek raja készít felvételt a játékosokról, akiken pompásan feszül a tavaszi napsütésben a trikó. A Somogy vezetősége üdvözli a bajnokcsapatot, felváltva hangzik az üdvözlő éljen s utána sorsos a két kapitány s felállnak a csapatok…A FTC leghíresebb hiányzója Sárosi Gyurka tegnap már játszott, igaz, hogy csak kézilabda mérkőzésen, de három gól közül ott is kettőt ő dobott. A legnagyobb kérdés, hogy vajon játszhat-e majd a magyar-olasz mérkőzésen: — Ez ugyebár nem tőlem függ. Egyesületemben, a Ferencvárosban úgy készítettek elő, hogyha szükség lesz rám és el fogom tudni vállalni a játékot, akkor játszom is…Sárosi doktor hiánya ellenére a Ferencváros győzelme pillanatra sem volt kétséges. Az első pillanattól olyan hatalmas iramot diktált, hogy annak nem csak a Somogy, de más csapat sem tudott volna ellenállni. Ez az iram hamar meghozta a győzelmet jelentő gólokat is és a Somogy szinte kába tehetetlenséggel futkosott a pályán.” (1932 – Somogy) | Tempó, Fradi!: Sárosi doktor hiányában minden idők egyik léggólképesebb játékosa, Takács II. József vállalta magára a góllövést. “Kis Taki” ezen a mérkőzésen 6 gólt szerzett, mely pályafutása csúcsa is (5 gólt 5 alkalommal ért el). A Ferencvárosi labdarúgás történetében rajta kívül még hatan értek el egy mérkőzésen 6 gólt.

“A Ferencváros – Hungária vegyes helyreállította Váradon a magyar futball tekintélyét” (1933 – NAC, Crisana kombinált)

“Az első félidőben a Ferencváros szél ellen is igen jól futballozott, szünet után az Újpest nagyobb ellenállást fejtett ki, ekkor rohamosan zuhant a játék nívója. Időnként túl kemény játék folyt, három remek gól, azután sok csapkodás. Az Újpest kilenc emberrel fefezte be a játékot, mert a bíró Avart és Kocsist tiszteletlenség miatt kiállította, a nagytribünön zúg fel az üteme a hülyekiáltásnak. — El kell viselni minden bírói atrocitást. – mondja az Újpest edzője — Lám, ha most elviseltétek volna, megnyertük volna a meccset…A másik oldalon a zöld-fehérek felháborodva tárgyalják meg egyesek erőszakoskodását. Az öltözőben már kellemes a hangulat. A győzelem, mégis csak Újpest feletti győzelem. Egy kis fájdalomcsillapító a bajnokság elvesztésére. Sárosit egész csomó szurkoló veszi körül s izgatottan magyarázza, hogy milyen keményen, sőt durván mentek rá az újpestiek. — Nem összefejelés volt, öklével belevágott a tarkómba. Ez azonban még nem is olyan súlyos, mert lehetett véletlen is, de többször belerúgott a gyomromba.” (1935 – Újpest)

“Változatos mérkőzés, a második félidőben kijött a nagyobb ferencvárosi tudás, a Fradi csak 2:2 után kapcsolt rá igazán. Úgy látszik, hogy a nagycsapatok gyenge formája átragad a Ferencvárosra is. A májusi meleg erősen rányomta a bélyegét a zöld-fehérek játékára és ebben a félidőben nagyon nyári formát mutattak, pedig már ekkor is látszott rajtuk, hogy erőnlétük kitűnő. A Ferencváros formája azért megnyugtató, sőt biztató a csapatra és az egész magyar futballra idén váró nagy próbák küszöbén (Tempó, Fradi!: 1938 júniusában rendezték meg labdarúgó világbajnokságot, ahol a zöld-fehér játékosok vezetésével ezüstérmet szerzett Magyarország)…Sárosi dr.: — Hallom, hogy a Nemzeti vezetői és játékosai kijelentették, hogy nekik nem fogok öt gólt rúgni. Hát igazuk van, csak hármat rúgtam…” (1938 – Nemzeti)

“Az első félidő kielégítő irama után a mérkőzés álmos, nagyon közepes színvonalú játékot hozott. A Ferencváros végig nagy fölényben játszott és csak a csatárainak gólképtelensége miatt kellett megelégednie a kisarányú győzelemmel. Egyénileg Csikós több ízben is jól lépett közbe, a gólban azonban erősen hibás. Rudas remekül játszott, kár, hogy nem tud leszokni könnyelműsködéséről. Onódy gyakran jött zavarba, Kéri lelkes, pontos játéka értéke. A két fedezet közül Lakat tetszett jobban, de Sárosi III. teljesítménye is kitűnő. A csatársorban Sipos jó kezdés után ellanyhult, Kubala a kapu előtt sehogysem találta fel magát, Sárosi dr. ragyogóan játszott. Labdaosztogatása, fejesei, lövései a legjobb Sárosit juttatták eszünkbe.” (1946 – Szolnoki MÁV)

“A mérkőzésnek hajrájában is az FTC volt jobb, méltán kapott szép játékáért dicséretet az esti lapoktól.” (1958 – Hamburg válogatott)

1961

“A Népstadionban a magyar kupa döntője nem hozott ilyen emlékezetes csatát, de valószínűleg nem ez volt az oka, hogy csak 6.000 néző foglalt helyet, ami az akkori nézőszámokat ismerve elég gyér érdeklődést takart, de úgy látszik azokban az években az ingyen virsli lehetősége csábítóbb volt a focimérkőzésnél. Mert kétlem, hogy a szokásos május 1-jei jelszavak jobban lelkesítették a szurkolókat, mint a Fradi induló, és az akkori csapat sem volt rossz, hiszen olyan nevekkel futottunk ki a pályára, mint Géczi – Vépi, Bálint, Eipel, Megyesi – Juhász, Kű – Kelemen, Branikovits, Máté, Mucha. Ettől függetlenül kevesen voltak, de akik a virsli és a sör helyett a focit választották, nem csalódtak, mert egy izgalmas és jó mérkőzésen láthattak. A döntő nagy esélyese a Ferencváros volt. A Népstadion villanyújságján azonban a 70. percben még 1:0-s komlói vezetést lehetett olvasni…„Aztán Mucha a hálóba talált, s az egyenlítés feltüzelte a fővárosi együttest. Mintha varázsütésre történt volna, egyszeriben más csapatot láthatott a közönség. Hirtelen mozgásba jött az egész gépezet. Juhász gőzmozdonyként tört előre, Mucha befutotta az egész pályát, Dárdai pedig nem győzött Branikovits után loholni. Ebben az időszakban jegyezte meg a lelátón Gyetvai László, a Ferencváros egykori kiváló balszélsője: Ez igen, ez a Fradi szív! De miért nem lehetett ilyen iramot diktálni az első félidőben is? Ha a vége jó, minden jó — tartja a mondás. A fradisták pedig a mérkőzés végén elégedetten állhattak fel helyeikről: a kedvencek megnyerték az MNK-t! A klub történetében ekkor 12. alkalommal.” (1974 – Komló)

“Még el sem kezdődött az MNK-döntő, amikor a Ferencváros lelkes közönségének egy része harsányan, ütemesen kiabálta: – Kupagyőztes!…Ez, s a későbbi biztatás mit sem zavarta az MTK-VM-et. Nyugodtan játszottak, úgy, ahogyan a mérkőzés előtt taktikai értekezleten Keszthelyi Mihály kérte tőlük. A pályán nagy volt a taktikai küzdelem. A Ferencváros láthatóan minden erejét a támadójáték kibontakoztatására fordította. Nyilasi is egészen elől helyezkedett, lényegében véve csatárt játszott…Szabó Ferenc az első félidő közepén megszerezte a vezetést, de utána számos alkalommal kellett Hajdúnak bravúrt bemutatnia, sőt a mérkőzés utolsó perceiben volt egy vitatott Rab kezezés a tizenhatosan belül, amit végül a bíró szerencsénkre nem adott meg. így az ünnepélyes átadón, Bálint László, a Fradi csapatkapitánya emelhette magasba a trófeát, mely a Ferencváros történelmének tizenharmadik magyar kupa sikerét hozta.” (1976 – MTK-VM)