A Fradi naptára, március 20.

Évfordulók:

44 éve született Bönig, Philipp
83 éve született Gombkötő Dezső
5 éve hunyt el Hódi Zoltán
34 éve született Nyilasi Bálint
71 éve hunyt el Obitz Gábor
70 éve született Pásztor József
25 éve hunyt el Preiner Kálmán
45 éve született Trakys, Valdas

Mérkőzéseink ezen a napon:

1904. Wiener AC – FTC 2:1, nemzetközi barátságos
1910. I. Vienna FC – FTC 2:6, nemzetközi barátságos
1921. FTC – BTC 0-1, NB1
1927. Ferencváros – Újpest 2-1, NB1
1949. Ferencváros – SZAC 2-1, NB1
1955. Bp. Kinizsi – Diósgyőri Vasas 2:0, NB1
1960. Tatabánya – Ferencváros 2:4, NB1
1963. Ferencváros – Láng Gépgyár 6:0, Edzőmérkőzés
1966. Ferencváros – Dunaújváros 2:0, NB1
1968. Április 4. Gépgyár – Ferencváros ?:?, Edzőmérkőzés
1974. MOM – Ferencváros 0:5, Edzőmérkőzés
1976. Kaposvári Rákóczi – Ferencváros 1:1, NB1
1982. Tatabánya – Ferencváros 1-4, NB1
1985. Ferencváros – Bag 2-1, Edzőmérkőzés
1991. Ferencváros – PMSC 2-0, MK
1993. Ferencváros – Kispest-Honvéd 1-0, NB1
1996. Újpesti TE – Ferencváros 1-1, NB1
1999. Ferencváros – Gázszer 2-0, NB1
2001. Ferencváros – Gomel 3-0, nemzetközi barátságos
2004. PMFC – Ferencváros 0-1, NB1
2010. Paks – Ferencváros 1-2, NB1
2013. Eger – Ferencváros 1-3, Ligakupa

Összes díjmérkőzés: 18 mérkőzés, 14 győzelem, 2 döntetlen, 2 vereség, 39-14 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

2001. Varga Zoltán

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1949. Villányi Tibor

“A ferencvárosiak a Hohe Wartén olyan játékot produkáltak, a minőt a bécsiek állí­tása szerint is, csak elsőrangú angol csapattól láttak. Mesés, gyors összejátszás, szédületes lefutások, rettenetes lövések valósággal félelmetessé tették a magyar csapatot, A Vienna képtelen volt a F. T. C. csatázósorát megállí­tani, vagy akciójában föltartóztatni. Borbás a balszélen, Szeitler a jobboldalon lefutásaikkal, Schlosser és Veisz pokolian éles lövéseivel, Koródy villámgyors kitöréseivel ragadta bámulatra a nagy közönséget. A Vienna legjobb embere a hihetetlen szerencsével védő gólkipper volt. Nagy munkát teljesí­tett Lincsefszky középsőfödözet és a két hátvédő. A csatázósor abszolút gyöngén működött.” (1910 – I. Vienna FC)

“Ragyogó koratavaszi délután, 35 ezer főnyi rekordközönség a hatalmas arénában, túlfűtött hangulat, amelynek fékentartására ott állt teljes készültséggel az Üllői úti sporttelep rendezősége és a rendőrség – ez volt a külső kerete a joggal bajnoki döntőnek nevezhető mérkőzésnek: Ferencváros győzelem, Újpest fölény, négy kiállí­tás a profibajnokság döntő mérkőzésén…Botrányos durvaságok egész sorozata csúfí­totta el a a klasszikusnak indult mérkőzést! – Takács indí­totta meg a lavinát, de a bí­ró az első félidő elején Lutz II. kiállí­tásával elfojtotta a küzdelem elfajulását…A második félidő utolsó negyedórájában visszataszí­tó faultokért a bí­ró egymásután állí­totta ki Takácsot, Fogl III-at és Dánt…” (1927 – Újpest) – Tempó, Fradi!: a klasszikus derbi ezekben is években már magán hordozta azokat a jellemző vonásokat, melyek kisebb-nagyobb megszakí­tásokkal a mai napig jellemzik a két ősi rivális találkozóját.

1927

“Az első félidőben a Ferencváros balszárnyát kivéve, jól játszott. Sokkal többet támadott ellenfelénél, megérdemelten érte el a két gólt. A második félidőben a zöld-fehérek visszaestek, csatársoruk sehogyan sem boldogult a keményen játszó lőrinci védelemmel.” (1949 – SZAC)

“Változatos, küzdelmes, de elég alacsony szí­nvonalú mérkőzést láthatott a két csapat találkozóján a hatalmas közönség. A Bp. Kinizsi ezúttal lényegesen gyengébben játszott, mint az elmúlt hetekben. Főleg a jó szárnytámagásokból láthattunk keveset. Néhány játékos, elsősorban Szabó, Ombódi és Orosz fölényeskedve játszott, az egyszerű megoldások helett többnyire túlságosan körülményesen, erőltetetten, meglepetésszerűen akarták a helyzeteket megoldani.” (1955 – Diósgyőri Vasas)

“A forduló mérkőzése a Ferencváros biztos győzelmét hozta, a mérkőzést tulajdonképpen már az első félidő utolsó negyedórájában megnyerték. A II. félidőben egyre jobban érvényre jutott a Ferencváros csapatának, de különösképpen a támadósorának helyes játékfelfogása. Nem erőltették a mezőnyfölényt, hanem inkább a gyakori helycseréknek, pontos adogatásra fektették a hangsúlyt. Ezt annál inkább is megtehették, mivel a játékosok kitűnően tagozódtak mélységben és sokat játszottak labda nélkül. A Tatabánya és Ferencváros támadósora közötti nagy különbség volt az eredményre és a játékra döntő befolyással.” (1960 – Tatabánya)

“A mérkőzés előtt a legvérmesebb Kohász-szurkoló is kiegyezett volna a kétgólos vereségben, a látottak alapján azonban szorosabb eredmény is születhetett volna. A Kohász jól megszervezett védelme viszonylag jól védte az első húsz percet, amikor Aczélnak szinte félpercenként akadt dolga. Később a Ferencváros kissé lazí­tott a szorí­táson, s ekkor már kapura is veszélyesek voltak a dunaújvárosiak, bár az általában előltartózkodó két-három csatár csupán védelmi hibákból került gólhelyzetbe. Egyénileg a Ferencvárosból Novák, Juhász, Varga és helyenként Fenyvesi dr. játéka tetszett, valamint Albert helyzetfelismerése.” (1966 – Dunaújváros)

“Nagy várakozás előzte meg a tavalyi bajnok Ferencváros és az ezüstérmes Tatabánya összecsapását. A játék méltó volt az elvárásokhoz. Végig izgalmas, kemény küzdelmet, férfias viadalt hozott a találkozó…Döntő volt, hogy a fővárosiak kulcsemberei az ellenlábasaik fölé nőttek. Szabó nem tudta semlegesí­teni Nyilasit, Pölöskeivel sem bí­rt Deákvári és nehéz dolga volt középen Szokolaival a védőknek. Ebedlit hagyták szabadon épí­teni, mí­g Pogány hatékonyan gátolta Csapót, a tatabányai csapatjáték formálásában…Novák Dezső: — Nagyon fontos mérkőzésen jutottunk túl. Újabb lépést tettünk terveink megvalósí­tása felé…Dr. Lakat Károly: — A futballt lábbal űzik, de fejjel játsszák. Sajnos, mi ezúttal egyiket sem tettük…” (1982 – Tatabánya)

1991

1993

1999

2004

2010

2013

1932

1938

1963

1990