A Fradi naptára, szeptember 11.

Évfordulók:

62 éve született Bánki József
12 éve hunyt el Csernai II. Tibor
59 éve született Deák Sándor
20 éve született Kaján Norbert
46 éve született Stankovic, Dejan
90 éve született Szabó László
18 éve hunyt el Sziffert Nándor

Mérkőzéseink ezen a napon:

1910. FTC – NSC 8:3, NB1
1921. III. ker. TVE – FTC 1-1, NB1
1927. Ferencváros – Bástya 5-0, NB1
1932. Attila – Ferencváros 0-1, NB1
1938. Ferencváros – Slavia Praha 0-2, KK Döntő
1949. Kispest – Ferencváros 2-0, NB1
1955. Csepeli Vasas – Bp. Kinizsi 1:0, NB1
1960. Pécsi Dózsa – Ferencváros 2:1, Edzőmérkőzés
1963. Galatasaray – Ferencváros 4:0, BEK
1966. Dunaújváros – Ferencváros 1:2, NB1
1968. Ferencváros – Leeds United 0:0, VVK Döntő
1969. Szeghalmi MEDOSZ – Ferencváros 0:10, Edzőmérkőzés
1971. Ferencváros – Tatabánya 2:1, NB1
1974. Haladás – Ferencváros 0:1, NB1
1976. Ferencváros – SZEOL 4-0, NB1
1985. Siófok – Ferencváros 2-0, NB1
1993. MTK – Ferencváros 1-1, NB1
1999. Ferencváros – MTK Hungária 1-0, NB1
2004. Kaposvári Rákóczi – Ferencváros 2-1, NB1
2010. Újpest – Ferencváros 6-0, NB1
2011. Ferencváros – ZTE 2-0, NB1
2013. Tatabánya – Ferencváros 1-4, Ligakupa
2020. Ferencváros – Paks 5-0, NB1
2021. Bp. Honvéd – Ferencváros 0-1, NB1
2022. Ferencváros – Kisvárda 3-0, NB1

Összes díjmérkőzés: 23 mérkőzés, 13 győzelem, 3 döntetlen, 7 vereség, 42-27 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1910. Pataky Mihály
2011. Gyenes Dávid
2011. Hakola, Juha

Ezen a napon ült először az FTC kispadján díjmérkőzésen:

1999. Poklepovic, Stanko
2011. Détári Lajos

Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1991. Lipcsei Péter

“A Nemzeti ily súlyos vereségét senki sem várta, sőt a II. félidő elején, a mikor 3:3-ra kiegyenlí­tettek, sokan már győzteseknek is gondolták, de ekkor Ftc a teljes tudásával megy a játékba és nagy fölénnyel gyors egymásutánban lövi a szebbnél-szebb gólokat és súlyos vereséget mér a tavaly szépen szereplő nemzetiekre. A Ferencvárosi Torna Klub csapatában új csillagként tűnt föl Pataki centercsatázó, a ki szép fair játékával, a kapu előtti helyzetek ügyes kihasználásával Koródy méltó helyettesének bizonyult…„Szegény Schlosser majdnem megijedt!” Ilyen kijelentés hangzott el múlt vasárnap a millenárison az egyik FTC ajkáról, mikor Schlosser Feldmann felrúgása után vigyorogva vonult le a pályáról.” (1910 – NSC)

“A Ferencváros csütörtöki játéka után kevesen várták azt a pompás futballt, amit tegnap a zöld-fehér együttes produkált. Ilyenformán azoknak lett igazuk, akik azt vallják, hogy csapataink mindenkor a bajnoki pontokért ví­vják legtöbb akarattal mérkőzéseiket s a bajnoki pontok értéke, a bajnokságra törés hozza ki a játékosokból tudásuk minden szépségét, erejét. Az adja a Ferencváros játékának legnagyobb értékét, hogy komoly ellenfél ellen komoly küzdelemben produkálta. Mert a Bástya hatalmas lelkesedéssel és nem kisebb felkészültséggel feküdt a küzdelembe…A mérkőzés végén Bukovit vállán vitte az öltözőbe a tömeg. Kitűnő érzékkel í­gy érzékeltette a mérkőzés közönsége a kritikáját, melyet teljes egészében el kell fogadnunk. A mai játék rengeteg szép akcióval volt ékes. Az akcióknak, a végig fejlődő támadásoknak nagyobb részét a Ferencváros vitte, végezte, s hogy ezt tehette, annak elsősorban a kitűnő halfsora volt az okozója. Ebben is a többiek fölé emelkedett Bukovi, akinek játékában a futballtechnika minden finomsága csillog, a taktika minden kí­vánalma kielégí­tést nyer s felvillan a futballzsenialitás olyan ritkán tapasztalható fénye.” (1927 – Bástya)

“A Ferencváros győzelme igen keservesen született meg. Nem lehet kétségbe vonni, hogy a csapat rászolgált erre a győzelemre, amelyet igen nehezen tudott kiharcolni. Annyi azonban bizonyos, hogy ennek a győzelemnek keserű emléke nem abban maradt meg a csapat és a vezetői szí­vében, hogy csak egyetlen gól jelzi, hanem elsősorban annak tudatában, hogy a zöld-fehérek ezúttal olyan gyengén játszottak, ahogyan magyar pályán már nagyon régen szerepeltek. A Turay-Lázár csere tökéletesen megbukott, és nem Turayn! Toldi nem tudott irányí­tani, nem tudta ezt a sort összefogni. Takács éppen olyan kevésbé avatkozott a játékba, mint a mostanában látott többi mérkőzésen, a két szélső pedig ilyenformán nem is volt eleget foglalkoztatva.” (1932 – Attila)

“Gyengén játszott a Ferencváros, de a balszerencse is üldözte” (1938 – Slavia Praha)

“A mérkőzés nem tükrözte a két csapat közti tudáskülönbséget. Elsősorban azért nem, mert a dunaújvárosiak nagy becsvággyal küzdöttek, s a mérkőzés nagy részében tudásuk legjavát adták, a Ferencváros pedig csak egyes időszakokban játszott jól s teljes erőbedobással. A hazaiak az első negyedórában és az utolsó 20 percben tettek ki leginkább magukért, ekkor nemcsak ügyesen védekeztek, hanem gyors támadásokat is vezettek. A zöld-fehérek az első félidő utolsó félórájában irányí­tották a játékot, de helyzeteiket nem tudták megfelelően kihasználni. Szünet után egy negyed óráig még a vendégek játszottak támadóbb szellemben, de aztán a dunaújvárosiak fellelkesültek, alaposan ráijesztettek a Ferencvárosra. Egy gyors Mátrai gól azonban végleg megpecsételte a dunaújvárosiak sorsát. A Ferencváros győzelme nehezen született meg, de megérdemelt.” (1966 – Dunaújváros)

“Egy döntőt csak megnyerni, vagy elveszteni lehet, közbenső állomás nincs, és ahogy az 1968-as VVK döntő első mérkőzése kapcsán í­rtuk, “sí­rni csak a győztesnek szabad”, igenis a második hely az mindig is csalódást jelentett. Lakat Károly dr. csapata sokak szerint minden idők egyik legjobb Fradija volt, és ha a 68-as események miatt, indulhattak volna a BEK-ben, ott is esélyesek lettek volna a végső győzelemre. A Ferencváros sok gólhelyzetet kihagyott, lelkes küzdeni akarása kevés volt, a Leeds beton védekezéssel megtartotta az előnyét, s megnyerte a kupát. A Ferencvárosnak azonban nincs szégyenkezni valója. Hallatlan izgalmas küzdelemben szinte mindent megtett azért, hogy behozza 0:1 arányú hátrányát. Már az első félidőben is a Ferencváros támadott többet, helyzetek is adódtak, de az angolok önfeláldozó védekezése sikerrel járt. Az utolsó félórában nyomasztóvá vált a zöld-fehér fölény. A 60. percben Karába jól í­velte be a labdát, s az a meglepett Lorimer kezén irányt változtatott. A játékvezető sí­pja néma maradt! Néhány perc múlva sí­polt, mintegy 18 m-ről í­télt szabadrúgást a Ferencváros javára. Novák futott a labdának. Óriási erővel küldött lövése elszállt a sorfal mellett, Sprake azonban ragyogó vetődéssel hárí­totta a biztos gólnak látszó lövést. Egy perc múlva Juhász előreadása nyomán Albert előtt nyí­lt jó helyzet, a középcsatár azonban lövés helyett újra cselezett. Akárcsak Rákosi, aki a 71. percben Varga—Karába akció végén mintegy 10 méternyire a Leeds kapujától egy pillanatra kivárt és az egyik angol védő hárí­tott. Az utolsó 20 percre megjött a közönség hangja, nagy erővel rohamozott a Ferencváros. Teljesen beszorult a Leeds. A nagy fölény ellenére eredménytelen ferencvárosi támadásokkal teltek az utolsó percek. Az FTC szinte végigtámadta az egész mérkőzést, de a legnagyobb helyzetekből sem sikerült gólt szereznie. — Sajnálom, hogy nem sikerült – mondta Albert Flórián. — Ez az első olyan hazai VVK-mérkőzésünk, amelyen nem lőttünk gólt. És éppen ez volt a döntő…A kupavesztés után sem volt azonban szégyenkezésre ok, hiszen nagyszerű sorozatot teljesí­tett sikerrel a csapat…Don Revie, az angolok menedzsere is egyértelműen dicsérte a Fradit: — A Ferencváros kiváló csapat. Egyike a legjobbaknak, amit valaha is láttam. A mérkőzés egyes pillanataiban már én magam is feladtam a reményt, de kibí­rtuk az óriási nyomást...Sir Stanley Rous, a FIFA elnöke: — Ilyen mérkőzést még nem láttam életemben, hogy az egyik csapat ilyen hihetetlen erejű támadásokkal rohamozzon 90 percen át, de ne tudja megtörni a másik ellenállását…Ez í­gy szépen is hangzik, de ha ma már előveszi valaki az évkönyvet, csak azt látja, hogy a VVK 1967—68. évi győztese a Leeds United volt. A nevekből, számokból nem derül ki, hogy az ezüstérmes Ferencváros milyen nagyszerű fegyvertényt hajtott végre a döntőig. A döntőben pedig kapujához szegezte — a kupagyőztest…” (1968 – Leeds United)

1971

1974

“A tartalékos SZEOL ellen elég kényelmesen kezdett a Ferencváros. Az első 20 percben hiányzott a szokásos lendület, a gyors támadásindí­tások és viharos befejezések a bajnokcsapat játékából. Mindez megkönnyí­tette a vendégek dolgát, akik szemlátomást elsősorban arra koncentráltak, hogy minél kevesebb góllal ússzák meg a játékot. A vezető gól aztán lendületbe hozta a hazaiakat, a következő pedig letörte a szegediek kezdeti lelkesedését. Az első félidőben még í­gy is csak ritkán volt igazán ellenállhatatlan a zöld-fehérek támadójátéka. Szünet után viszont volt egy időszak egymást érték a gyors, lendületes akciók, a veszélyes rohamok. Ezekben a percekben a SZEOL el a kaputól a labdát jelszóval védekezett, de í­gy sem tudta szorossá tenni a végeredményt.” (1976 – SZEOL)

“A rendkí­vül küzdelmes 90 perc során mindkét együttes nagy akarással küzdött. A második félidőre némileg elfáradt hazaiak ellen több helyzetet is kialakí­tott az MTK, ám gólt mégis a hazaiak szereztek az utolsó percben. Az összességében a győzelmet jobban akaró Ferencváros, ha némi szerencsével is, de megérdemelten szerezte meg a győzelmet…90. perc: Szűcs L. kirúgása után Tóth M. erőszakosan megszerezte a labdát Komlósitól, kapura tört, majd 12 m-ről kilőtte a jobb alsó sarkot.” (1999 – MTK)

1999

2011

“Ulysse Diallo: – Ez az ollózós góltí­pus a kedvencem, korábban, amikor még Libanonban futballoztam, sokszor alkalmaztam ezt a technikát, a ligában négy-öt ilyen gólt is lőttem. Nagyon jól érzem itt magam, remélem a továbbiakban is ilyen remek találatokkal segí­thetem az együttesemet.” (2013 – Tatabánya)

2020

2021

2022

2018