A Fradi naptára, szeptember 22.

Közzétéve: 2024. szeptember 22. vasárnap | Szerző: Szerkesztőség

Évfordulók:

55 éve hunyt el Deák Ferenc
72 éve született Ebedli Ferenc
31 éve hunyt el Táncos Mihály

Mérkőzéseink ezen a napon:

1907. MTK – FTC 4:2, NB1
1912. FTC – 33 FC 6:3, MK
1918. Vasas – FTC 0-2, NB1
1929. Ferencváros – III. ker. FC 8-0, NB1
1937. Ferencváros – Budafok 5-2, NB1
1940. WMFC – Ferencváros 2-6, NB1
1946. DVSC – Ferencváros 0-2, NB1
1965. Ferencváros – Gamma 7:0, Edzőmérkőzés
1966. Balassagyarmati MÁV – Ferencváros 1:7, Edzőmérkőzés
1968. Nyírbátori Spartacus – Ferencváros 1:12, Edzőmérkőzés
1971. Elektromos – Ferencváros 2:8, Edzőmérkőzés
1973. Ferencváros – SZEOL 1:2, NB1
1979. Ferencváros – Újpesti Dózsa 7-1, NB1
1987. Atomerőmű SE – Ferencváros 1-2, Edzőmérkőzés
1993. Tatabánya – Ferencváros 0-1, MK
2001. Ferencváros – Győri ETO 3-1, NB1
2007. Ferencváros – Makó 1-1, NB2
2008. Vác – Ferencváros 0-4, NB2
2010. Újbuda – Ferencváros 1-8, MK
2011. Felsőpakony – Ferencváros 1-4, Edzőmérkőzés
2013. Ferencváros – Újpest 3-1, NB1
2018. Szegedi VSE – Ferencváros 0-2, MK
2019. ZTE – Ferencváros 1-2, NB1
2021. MOL Fehérvár – Ferencváros 0-1, NB1

Összes díjmérkőzés: 18 mérkőzés, 15 győzelem, 1 döntetlen, 2 vereség, 64-19 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1937. Sziffert Nándor
2010. Miljkovic, Emil
2010. Morales, Hector Gabriel

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

2007. Medgyesi József
2013. Adams, Akeem Elijah

Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1935. Kiss Gyula
1963. Novák Dezső

“Kapusok. A footballjátékosok között mostanában a gólkeperek forognak legkivált közszájon. Az elmúlt vasárnapon ugyanis az igazán legjobb magyar kapuvédő Domonkos annyira megsérült, hogy alkalmasint hosszabb időt fog gyógyulása igénybe venni és igy a válogatott csapat kapusának posztja is nagy gondot fog okozni az illetékeseknek. A reprezentatív jelölt Fritz és Zsák kölcsönösen oly hihetetlenül ügyefogyott védéseket produkáltak, hogy komolyan számba sem vehetők. (…)” (1912 – 33 FC)

“Túlságosan hangos közönség jelenlétében játszotta le a két csapat a bajnokság helyezésére fontos bajnoki mérkőzését, amelyben az FTC-nek sikerült revansot venni a múlt őszi legyőzetéséért. Az eredmény hű kifejezője a két csapat képessége közötti differenciának. Míg a játék első felében két egyenlő erejű ellenfél küzdelmét láttuk, a második félidőben azonban a Vasasok visszaestek és az FTC mindinkább kidomborodó fölénye két gólban jutott kifejezésre.” (1918 – Vasas)

“Az ősz hiába komiszkodott, kacérkodott széllel, esővel hűvösséggel, a Ferencváros első budapesti mérkőzésére nagyon nagy sereg volt kíváncsi. A program nemvolt valóban elsőrangú, mégis a nagy futballnapok képe elevenedett meg a az Üllői-úton. A hangulat is ünnepi volt, amikor a pompás trikóban megjelenő óbudaiak nyomán feltűnt a Fradi együttese. Üdvözlő rivalgás dörgött körös-körül, amit a csapat azzal viszonzott, hogy a nézőtér négy oldalát éljenezve, felemelt kézzel köszöntötte. A B) tribün előtti hatalmas sereg, a zöld-fehér zászlót lengető “Közép”, az FTC indulóját énekli s átharsog az öreg tribünre: Csak összetartás, harc és jókedély, Legyen a jelszó és a cél!…Amit a Ferencváros művelt a pályán, az volt a futball a maga tökéletességében. A Ferencváros az elmúlt évek folyamán már nem egy alkalommal bizonyította be, hogy a legmagasabb fokra emelkedett együttesének játéka. A hazai és külföldi csapatok ellen elért remek győzelmei, a sok alkalommal mutatott kitűnő játék azonban egyetlen egyszer sem adott olyan nagyszerű képet a csapatról, mint amilyent a mai játéka alapján kell rajzolnunk.” (1929 – III. ker. FC)

“A Ferencváros túlságosan könnyen vette ezt a mérkőzést. Sárosi, Korányi és Polgár hiánya inkább arra kellett volna, hogy késztesse a zöld-fehéreket, hogy nagyon akarással és erőbedobással küzdjenek. Ehelyett azonban inkább az látszott, mintha a csapat az ellenfél lebecsülésére következett volna a tartalékos összeállításból. Pedig a Budafok még jelenlegi – nem is teljesen kialakult – összeállításában is egészen komoly ellenfél volt. Az erősen barátságos jellegűnek induló mérkőzés ott vált komollyá, amikor a második félidő első negyedórájában öt percen belül sikerült a Budafoknak egyenlítenie. Ekkor azonban a Ferencváros is látta, hogy komolyra fordult a dolog. Erősített az iramon s akkor már simán nyerte is a mérkőzést.” (1937 – Budafok)

“A csepeli rangadó egyelőre nem bizonyult igazi rangadónak, így is van ez rendjén. Az NBB-ből felkerült derék csepeli csapatnak sokat kell javulnia és sokat kell tanulnia, hogy a magyar bajnok egyenlő ellenfele lehessen. A Ferencváros nagy formában van, s azt a játékot mutatta, amely őt nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi viszonylatban is az átlagcsapatok fölé emeli. Csupa nagytudású játékos, jól begyakorolt korszerű játékmód, hibátlan erőnlét: mindez a bajnoki mezőny fölé emeli a zöld-fehér együttest. Győzelme a csepeli talajon sem volt vitás egy pillanatra sem.” (1940 – WMFC)

“A Ferencváros az első félidőben nagyszerűen játszott. A második félidőben feljött a DVSC, kiegyenlítetté vált a játék, de ekkor a jól játszó ferencvárosi védelem – Rudassal az élén – minden támadást visszavert. A Ferencvárosban Csikósnak nem volt sok dolga. Néhány védésével azonban bebizonyította, hogy jó formában van. A hátvédek közül kiemelkedett Rudas, de Onódy is jól játszott. A fedezetsorban Csanádi nagyszerűen játszott. Ezúttal a passzai mind emberhez mentek. Nem játszott rosszul Kéri és Hernádi sem. A támadósorban Sárosi dr. főleg a támadások felépítésében jeleskedett, néhány átadása nagyszerű helyzetbe hozta a társait. Mike mozgékony volt és pompásan lőtt. Lakat is főleg előkészítette a támadásokat.. Sinka néhány ügyes támadást vezetett, Gyulai is megfelelt ezúttal.” (1946 – DVSC)

“Népstadion, 40 ezer néző, 5 csillagos mérkőzés! Presztízs mérkőzéshez illő eltökéltséggel kezdett a két csapat, és nem az edzői tervek, a taktikai elképzelések rovására írható, hogy hosszú percekig nem bírtak egymással. Jobbára csak távoli lövésekkel veszélyeztettek. A szoros emberfogás mindkét félnél okozott nehézségeket. Nyilasi ügyelt Tóth Andrásra, s emiatt lényegében középpályás feladatkör ellátásra kényszerült. Vépit, az FTC állandó balhátvédjét Fazekas bevitte középre, beállósnak. Nagy László Ebedlit követte árnyékszerűen, de emiatt gyakran került játékon kívülre, mert a válogatott középpályás kihúzódott az oldalvonal mellé, s szabadon hagyott helyén Jancsika meg Vépi tört rendre előre! Az ilyen kicentizett játékban döntő lehet minden egyes játékos fegyelmezettsége, s az hogy – képes-e egyáltalán kikapcsolni a játékból az emberét. Az Újpesti Dózsából ilyen szempontból többet is könnyűnek találtattak! Először Ebedli kezdett üresben futballozni, s nyomban élt is a lehetőséggel: jobbnál jobb labdákkal indította Pogányékat. Aztán Nyilasi nézhetett nem is egyszer senkitől sem zavartatva szembe Rothermellel. Rendkívül aktív volt Mészöly is, Pogány is, és a jobb szélen ügyesen kamatoztatta átlagon felüli sebességét Pusztai. Az állandó váltási kényszer kapkodást szült a lila-fehér védelemben. Felbomlott a hátsó sorok szerkezeti egysége, kezdetleges hibákat követtek el és ez együtt eredményezte, hogy egy félidő alatt több gólt kaptak, mint tavaly egy-egy hónapban. Nem sokat változott a játék képe a szünete után sem. A zöld-fehérek tetszés szerint szőtték akcióikat és amikor megérezték, hogy a lilák küzdőkedve is megcsappant és elvesztették az uralmat idegeik felett – amit a sárga lapok száma is bizonyít – megsemmisítő vereséget mértek ellenfelükre. A hajrában klasszis különbség volt a két csapat között: az FTC ilyen arányban is megérdemelt nyert!” (1979 – Újpesti Dózsa)

1993

“A Ferencváros az első félidőben szinte tetszés szerint érte el góljait, de szünet után jobbára csak Szűcs L. bravúrjainak köszönhette, hogy győztesen jöhetett le a pályáról…5. perc: Szabó T. szerzett labdát a győri térfél közepén, egyből Gera elé tálalt, aki gólhelyzetbe került, majd lecsúszott lövésébe Horváth P. belelépett, s róla a kapuba perdült a labda…7. perc: Szabó T. indította a felezővonalról Jovicot, aki betört a győriek 16-osára, ahol Böjte buktatta. A büntetőt Horváth P. a kapu jobb sarkába helyezte…5. perc: előbb Lipcsei lövése, majd Jovic fejese landolt a kapufán, és a győriek csak nézték, hogy ezt követően Lipcsei 5 m-ről, ballal, kapásból a bal sarokba továbbította a labdát.” (2001 – Győr)