“A Fradiból nem szabad elmenni, csak ha küldenek” – Tóth Bence búcsúszavai

pepsifoci.hu

Tóth Bence volt az a játékos, aki a legrégebben tagja volt a keretnek. Egészen mostanáig, a fiatal játékos ugyanis távozik az Üllői útról. Tóth végleg eligazol az FTC-től, a pepsifoci.hu vele készí­tett interjúból kiderül, ez elsősorban az ő döntése volt. A ferencvárosi szurkolók éveken át őt tartották az egyik legnagyobb reménységnek, de a két fél kapcsolata most megszakad. Tóth a pepsifoci.hu-nak beszélt arról, mi vezetett a döntésig, milyen hatással volt rá egy korábbi Fradi-legenda intelme, az is szóba kerül, végleg bezárta-e a kaput maga mögött, de reagál Orosz Pál nyáron vele kapcsolatosan elhangzott kijelentésére is.

Igaz, hogy már nem vagy a Fradi játékosa? Valóban szerződést bontottak Veled?
– Igaz. A megfogalmazás picit furcsa, hiszen az, hogy a Ferencváros szerződést bontott velem, úgy hangzik, mintha küldtek volna, közben ez nem teljesen í­gy van. Amikor először elkezdtünk a jövőmről egyeztetni, akkor sem éreztem azt, hogy végleg lemondanának rólam. Az egyeztetések végére aztán odáig jutottunk, hogy most már nem vagyok Fradi-játékos.

Azt hallani, hogy kölcsönbe szerettek volna adni, ami Neked nem felelt meg volna igazán. Vagy maradni szerettél volna olyan játékosként, akire számí­tanak, vagy akkor inkább végleg távozni.
– Ebben van igazságtartalom bőven. Valahol egy kölcsönadás mindig olyan, hogy nem mondanak le ugyan rólad, de nem is számí­tanak maximálisan rád. De nem csak a régi klubodnál, hanem az újnál sem. Az a csapat ugyanis, amelyik kölcsönvesz, nyilván nem tud hosszabb távon épí­teni egy játékosra, akit mondjuk fél évre kap meg, í­gy ez is befolyásolta a döntésemet. Szeretnék ugyanis olyan csapatban játszani, ahol tartósan számolnak velem.

Nehezen hoztad meg a döntést?
– Nagy döntés volt. Eszembe jutottak korábbi edzőm, egy korábbi remek Fradi-játékos, Takács László szavai. Ő egyszer azt mondta, a Fradiból nem szabad elmenni, csak ha küldenek. De ez a helyzet már majdnem olyan volt, mintha küldenének, hiszen kérdéses, mennyi lehetőséget kaptam volna, í­gy aztán ez segí­tett dönteni. Úgy éreztem, váltanom kell, sőt, a saját érdekeimet nézve lehet már előbb is meg kellett volna hozni ezt a döntést.

Annak ellenére, hogy elhagyod a Ferencvárost, nem tűnsz összetörtnek.
– Sokaknak biztosan furcsa lesz, hogy már nem a Ferencváros mezében játszom majd, de valójában nem történt semmi rendkí­vüli, egy fiatal játékos klubot vált. Talán a Fradinak sem volt igazán miért marasztalnia, mert az utóbbi időben erre nem szolgáltam rá. Az ember persze izgul, hogy hogyan alakul majd a sorsa. Várom már, hogy újra éles meccseken focizhassak, és újra élvezzem a játékot. Extra elvárásaim nincsenek, ez a kettő most a legfontosabb. Lehet, később nagyon sajnálni fogom, hogy elmentem az Üllői útról. Én végtérre is abban a klubban voltam, amit egyszer mindenki ki akar próbálni, én pedig voltam annyira szerencsés, hogy nekem ez megadatott. Sőt, nem is rövid ideig, hiszen én voltam az a játékos a jelenlegi keretben, aki egyhuzamban a legtöbb időt töltötte az Üllői úton. Voltak ennek a korszaknak nagyon szép pillanatai, de én csak a jóra fogok emlékezni. Persze, a friss emlékek nem a legjobbak, de bí­zom abban, hogy idővel ezek is megszépülnek, és a szurkolók is a jóra emlékeznek majd inkább.

Nyitva hagytad azt a lehetőséget, hogy egyszer még visszatérj?
– Persze, én szerettem a klubnál lenni, senkivel nincs problémám, de minden labdarúgó életében eljön az a pillanat, amikor váltania kell, a fejlődése érdekében meg kell lépnie valamit. Az első időszak remek volt, akkor sokat játszhattam, később előfordult, hogy kevesebbet. Ennek okait egyszer érti az ember, egyszer meg nem, de idővel felfogja, elfogadja a helyzetét. Én a Ferencvárosban lettem NB I-es futballista, az első gólomat is ott szereztem, csak köszönettel tartozok a klubnak.

Több csapatnevet lehetett hallani veled kapcsolatosan, például a Siófokét, a Gyirmótét vagy a Lombardét. Igaz, hogy szinte biztos, hogy Pápára igazolsz? Hí­reink szerint elí­gérkeztél az együtteshez.
– Erről még nem tudok nyilatkozni, nem is én vagyok ebben az illetékes. Rövidesen eldől a sorsom.

Milyen szempontok alapján döntesz majd?
– Ahogy feljebb is emlí­tettem, játszani akarok. Fontos az edző személye, a körülmények is, de a legfontosabb az, hogy számí­tsanak rám, a többi most másodlagos. Focizni akarok és jól érezni magam a pályán.

Sokan biztosra vették, hogy még évekig a Fradinál maradsz. Orosz Pál vezérigazgató nyáron azt mondta, Tóth Bence mindenképp a Ferencváros játékosa marad, legalábbis amí­g ő a klubnál van, addig biztosan.
– A többiekkel sem volt gondom, de Orosz Pállal mindig nagyon jó volt a viszonyunk. Már amennyire persze szoros viszony lehet egy játékos és egy klubvezető között, hiszen pár lépés távolság mindig egészséges. Én örültem a nyári mondatának, talán emiatt kicsit furcsán is néztek rám, hogy ilyet mondanak rólam. Szerintem ő nem örül ennek a döntésnek, ha valaki emiatt azt gondolná, hogy nem szavahihető ember, akkor az rosszul gondolja. Nem ő akarta, hogy elmenjek.

Neked mennyi a felelősséged abban, hogy a Ferencvárosban egyelőre nem futottad be azt a karriert, amit sokan jósoltak.
– 50% legalább. Nekem is van benne bőven, meg más dolgoknak is. Főleg az utóbbi időszakban van hiányérzetem saját magamat illetően, sajnos nem olyan felfogásban játszottam, amit én tudok, nem abban vagyok jó, amit erőltettem. Volt lehetőségem, de nem tudtam azzal mindig élni. Utólag felesleges keseregni, ennek í­gy kellett lennie.

Hol kellene tartanod 22 és fél évesen?
– Ha azt nézzük, hogyan indultam, akkor előrébb. De ha azt, az utóbbi időben hogy ment a játék, akkor ott tartok, ahol kell. De a fociban nagyon gyorsan változnak a dolog, fél év alatt is lehet sokat romlani, de nagyot ugrani is.

Tóth Bence

A Ferencváros most sok fiatalt szerződtet, ami az Üllői úton mindig kockázatos, hiszen hatalmas a nyomás. Hogy éled ezt meg, illetve mit tanácsolnál az érkezőknek?
– Fiatal és fiatal között is sok különbség lehet, mindenki másként dolgozza fel a helyzeteket. Én például még az NB II-ben kerültem fel az első kerethez, az megint egy más szituáció volt. Abban sincs semmi különös, hogy próbálnak fiatalí­tani a klubnál, ezt nem az én dolgom véleményezni. Akármit mondok erre, azt lehet, hogy félreértenék. Tanácsot sem szeretnék adni, inkább csak sok sikert kí­vánok minden érkezőnek. Én a Fradit ugyanúgy szeretni fogom, mint eddig. Az emberek mindig változnak benne, de a klub nem, ezért is lehet csak egy klubot igazán szeretni.

Forrás: pepsifoci.hu