A MLSz. VI. r. közgyűlése

— Kárpáti Béla a MLSz. elnöke. —

Február 5-én tartotta VI. r. közgyűlését a Magyar Labdarugók Szövetsége a Röser-féle tanintézet dí­sztermében. Ezt a közgyűlést különösen ünnepélyessé avatta a MLSz. azáltal, hogy ezen ünnepelte a magyar labdarugó-sport tizedik évét. Ünnepi cselekedetnek méltán szánta a szövetség a hat éven üt vállalt erkölcsi kötelezettségének lerovását a bajnokcsapatokkal szemben a bajnoki érmek kiosztása által. Sajnos, a közbejött vis major megzavarta a szép tervet. Az érem acélformája munkaközben megrepedt s igy az érmek nem készülhettek el. így csak azokat ünnepelte a szövetség, akik ezelőtt 10—12 évvel a labdarúgás csiráját elültették hazánkban. A BTC.-ot, Stobbe Ferencet, Rag Ferencet, Iszer Károlyt s az első egyleteket: a Műegyetemi FC.-ot, a MUE.-t, MAC.-ot stb. így is komoly és ünnepélyes lefolyású volt a közgyűlés: olyan, amilyen eddig kevés volt.

Legfontosabb eseménye a közgyűlésnek a megüresedett elnöki szék betöltése volt. Banovits Kajetán min. tanácsos, a szövetségnek éveken át hatalmas sikereket elért elnöke, kinek oroszlánrésze van abban, hogy a szövetség annyi viszontagság után végre megszilárdult, végleg nyugalomba vonult most s hivatala után letette ezt a tisztségét is. A veszteség súlyos. Mert Banovits nemcsak előkelő társadalmi állást és nagy egyéni súlyt, hanem páratlan ügyszeretetét és nagy szakértelmet is képviselt. Igen nehéz feladatnak látszott az elnöki szék méltó betöltése: pedig í­me Kolumbus tojása volt. A MLSz. előtt álló munka irányí­tására, az épí­tésre, a terjeszkedésre jobb vezetőt, mint Kárpáti Bélát valóban alig találhatott volna a magyar szövetség. Ott volt. a szövetség alapitói, sőt az eszme fölvetői között és az első lépéstől a mai pillanatig a szövetség minden munkájából kivette az oroszlánrészt. Az ő személyével igazán a munka jutott az elnöki székbe, melynek komoly munkaszeretetével, lelkesedésével, mindenek fölött pedig nagy szakértelmével dí­szére fog válni. Kárpáti Béla ezzel egy nagy fontosságú hely betöltésére lett hivatott sportéletünkben és mi tudjuk, hogy be is fogja tölteni. (…)

*

Kárpáti Béla. A MLSz. új elnöküt kapott: Kárpáti Béla személyében. A választás sportkörökben osztatlan rokonszenvei találkozott, mert Kárpáti Béla rokonszenves egyéniségével és nagy sporttevékenységével azok közé a ritka sportemberek közé tartozik, akiknek nincsenek ellenségeik. Nem kell őt fölfedezni a magyar sportközönség előtt: mégis közöljük életrajzát, mely a legtanulságosabbak egyike.

Kárpáti Béla, felső kereskedelmi iskolai tanár, tart. honvédfőhadnagy sz. k. v., székesfőv. törvényhatósági bizottsági tag, 1861-ben született Temesváron. Tanulmányait Budapesten a paedagógiumban és az egyetemen végezte, hol tanár oklevelet nyert. 1882 óta áll a székesfőváros szolgálatában és jelenleg a IX. kerületi felső kereskedelmi iskolában mint rendes tanár működik.

Sportbéli működését már kora ifjúságában kezdette s a testgyakorlás iránti szeretetből, a tornázásből is főgimnáziumi tornatanári oklevelet nyert. 1882 óta áll a székesfőváros szolgálatában működött a főváros egyik leánynevelő intézetében. A tornászat és sport minden ágát kultiválta. Egyike volt a főváros legelső kerékpározóinak, részt vett több kerékpáregylet megalapí­tásában, sikereket ért el mint versenyző is és hazánk egyik legjelesebb kerékpározója, Philipovics Emil társaságában nagyobb kerékpáros túrákat is tett. Több éven át lelkes elnöke volt a Budapesti Kerékpár Egylet 1882-nek is és eben a minőségében érdemeket szerzett magának a Kerékpáros Szövetség megalapí­tása körül is. Az evező sportot is művelte, tagja volt annak idején a Hunnia Evezős Egyletnek is és mint ilyen az akkor rendezett evezős versenyekben is tevékeny részt vett. A ví­vósportot is szép sikerrel űzte, mint Halász Zsiga ví­vómester egyik szorgalmas taní­tványa. A FTC.-nak alapí­tása óta tagja, majd alelnöke és a football-osztály fáradhatlan vezetője. Mint a football sport lelkes hive, egyike volt a MLSz.-nek legbuzgóbb megalapí­tóinak; ez utóbbinak kezdettől fogva igazgatósági tagja, 4 éven át alelnöke, jelenleg elnöke. A sportirodalomban is tevékeny részt vett. Egyik napilapnak több éven át a sportrovat vezetője volt, a „Herkules” cimü sportlapnak jelenleg is nagytekintélyű dolgozótársa. Önálló munkája „Az ifjusági játékokról” cí­mmel, külön kiadásban is megjelent 1805-ben.

(Nemzeti Sport, 1907. február 10.)