lalolib
Varga Zoli – Megállt egy Fradi szív
Még úton voltam, amikor este kilenc órakor jelzett a telefonon: új sms érkezett.
Mivel az autóban ültem és vezettem, egyből nem olvastam el a hírt, de azt láttam, hogy a Fraditól érkezett az üzenet. Nem tudom miért, de rossz érzésem támadt. Mentem még néhány kilométert és megálltam az első megállónál. Közben éreztem, hogy hevesen ver a szívem és kezem sem akart a mobilhoz közelíteni. Már nem is emlékszem arra, hogyan néztem meg az üzenetet, csak azt tudom, hogy nem akartam elhinni, amit olvasok.
Varga Zoli elment. Örökre itt hagyott minket. Bénán ültem az autóban, úgy szorítottam a mobilt, hogy már fájt tőle a kezem. Az üzenet végét már nem láttam jól, mert a könnycseppek befedték a szemem. Hirtelen összefolyt mindent, a könnyek találkoztak az emlékekkel. Képek villantak fel. Néhány hónappal ezelőtt, a 65. születésnapjára még videót készítettem neki és köszöntőt írtam. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Csak a győzelem számít 2.0 – Hit, remény, szeretet
Az idő múlásával a honlapunk is eljutott abba a stádiumba, hogy a következő bajnoki mérkőzésnek már nem csak a távoli múltban van előélete a muzeális lapszemléink jóvoltából, hanem az őszi fordulók előtti és utáni írásait is segítségül tudjuk hívni. Erre egy külön „boxot” is rendeltünk a honlapunkon, „Következő ellenfelünk” címmel, ahol el is lehet érni az őszi írásokat.
Következő ellenfelünk szombaton este, az MTK lesz, mely örökrangadónak számít a magyar labdarúgás történelmében. A 198. összecsapásra készülünk és mikor szembesültem az őszi írásom címével, „Csak a győzelem számít”, egyből úgy éreztem, a sors ismét komisz játékot űz velem. Tudom, hogy minden Fradi mérkőzésen „csak a győzelem” számít, de tudom azt is, hogy a „csak” szónak néha különleges jelentősége van. Mert lehet azt, a Fradi múltjából és a szurkolók elvárásából kiindulva értelmezni, de lehet úgy is, hogy ismét egy sorsfordító mérkőzés előtt állunk, ahol a győzelem nem csak három pontot jelenti, hanem annál sokkal többet. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Méltatlanul a zöld-fehér mezhez
Húsz percnek kellett eltelnie ahhoz, hogy felálljak a fotelból és gondosan összehajtogassam a Fradi sálamat és betegyem a szekrénybe. Egyrészt nem akartam, hogy a felújított és megjavított fotelem maradandó károsodást szenvedjen, másrészt úgy gondoltam, a szent ereklyeként dédelgetett sálamnak ezt a szenvedést nem szabad látnia. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Szomorú vasárnap
Régen fordult velem elő, hogy ennyire várjak egy mérkőzést. Talán a Zete elleni szezonnyitó előtt éreztem ezt a felfokozott várakozást, mint a mostani, kecskeméti vasas (továbbra is így, és továbbra is kisbetűvel) Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Lipcsei Peti – a legendák útján
A Ferencvárosi labdarúgás 110 éves történelme során szinte minden évtizednek megvoltak a meghatározó játékosai. Olyanok, akik a játékukkal, a góljaikkal, a Fradihoz fűződő viszonyukkal örökre beírták magukat a történelmünk lapjaira. A legtöbbjüket sajnos csak a videókon láthattuk játszani, vagy emléküket a megsárgult újságok hasábjain tudjuk ápolni, de mivel az emlékezet megőrizte őket a jövőnek, soha, de soha nem merülhetnek a feledés homályába.
Azt, hogy szerencsés korban születtünk-e, nehéz eldönteni, de ahogy az elején írtam, minden kornak megvoltak és megvannak a legendás alakjai, akik közül néhányan olyan helyet vívtak ki maguknak, mely ténylegesen örökké belé fog ivódni minden Ferencvárosi szurkoló szívébe. Lipcsei Péter ilyen helyet foglal el. Egy élő legenda, aki szinte egybeforr a Ferencvárossal. Peti pályafutása, góljai, kiállása a Fradiért a nehéz időkben, példát mutat a három E betű igazi értelmének. Erkölcs, Erő, Egyetértés.
Erkölcs – tudjuk, amióta a Fradiba került, más magyar klubban nem szerepelt. Tudjuk, hogy mikor súlyos sérülése miatt megszakadni látszott ígéretes külföldi pályafutása, a Fradiba jött vissza „gyógyulni”. Tudta, itt a játék mellett megkapja azt a plusz szeretetett mely minden gyógyulás alapja. Egy szezon után megpróbálta újra, de mikor 2000-ben ismét hazatért, már mindenki tudta, Lipcsei Peti a Fradiban befejezi be a pályafutását.
Erő – sokan nem hittek már benne, sokan kételkedtek abban, hogy ilyen sérülés után még vissza lehet kapaszkodni és újra el lehet jutni a csúcsra. Két bajnoki cím és két kupagyőzelem bizonyítja, ha van bennünk erő és kitartás, ha hiszünk a céljainkban és tudjuk, hogy szükség van még ránk, az erő meg tudja sokszorozni a cselekedeteinket.
Egyetértés – Anatole France-t idézve „bölcsességre vall egyetértésben élni olyanokkal, akiket nem tudunk elhagyni”, minden Fradista tudja, hogy mire is gondolok. Mert mikor sorsunk rosszra fordult, amikor egyik napról a másikra összeomlani látszott több százezer ember hite, reménye és álma, volt egy ember, aki szinte egymaga rántotta vissza a Ferencvárost a szakadék széléről. Ha akkor nincs Lipcsei Peti, lehet, hogy Fradi sincs többé. Tudom, ezek nagy szavak, tudom, hogy talán nem is szabadna mindent Petire testálni, hiszen egyszer éppen ő mondta, hogy „nem csináltam semmi különlegeset, csak tettem a dolgom a Fradiért”.
Ezért is szeretjük Lipcsei Petit. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Leszereltük az atomot!
A sportban van egy alaptézis, mely szerint a győzelmet nem kell magyarázni. Amivel lehet ugyan vitatkozni, de teljesen fölösleges. Ez akkor még inkább igaz, ha szeretet csapatunkról, a Fradiról van szó. Egy kicsit azért morfondíroztam, mielőtt hozzáláttam az aktuális fotelem megírásához, hiszen ahhoz, hogy összehozzam az „előírt” betű és sorszámot, nem biztos, hogy csak a szépre tudok emlékezni a Paks elleni mérkőzésből.
Amit megnyertünk 2:1-re, így a tavaszi szezonban továbbra is veretlenek vagyunk, és ha a Zete ellen a bíró nem gondolja úgy, hogy elfütyül tőlünk 2 pontot, már a hatodik helyen vagyunk az MTK-val együtt. A múlt heti pontvesztéseket nem említem, mert ott nem is érdemeltünk többet, de azért halkan megjegyzem, ha ott is hozzuk a „kötelezőt”, akkor már tisztán a hatodikok vagyunk, és nagyon közelinek látszana az élmezőny. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1848-49-es forradalom és szabadságharc
Feljegyzések a fotelból – Tehetetlenségből jeles
Amikor két hete „hivatalosan” is szurkolóvá váltam, már akkor tudtam, hogy a hazai mérkőzéseinken az otthoni fotel kényelmét felváltom a Szentély semmivel sem pótolható hangulatával. Még akkor is, ha hideg van és előtte való napon esett a hó. De nem vagyok Micimackó (bár őszintén néha irigylem), és a mézet is csak a teámban szoktam rakni, de úgy gondoltam tavasszal a lehető legtöbb mérkőzésen a csapat mellett a helyem. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Gyalázat! Kilencen tizenkettő ellen
Már lassan eltelt egy óra. Talán lenyugodtam annyira, hogy moderálni tudom magam. Nehéz lesz. Egy olyan mérkőzésen vesztettünk két pontot, amit ha a játék „vezetője” nem befolyásol, akkor simán nyerünk. De ma volt egy ember, aki úgy gondolta, unalmas és a média számára érdektelen, ha a Fradi simán győz. Annak nincs feelingje, akkor nem kerül a holnapi bulvárlapok címlapjára. Megirigyelte a celebek népszerűségét és átvette a játék irányítását. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Három pont és más semmi
Ha most nótás kedvemben lennék, folytathatnám Eisemann Mihály örökzöld slágerét, de a vágyam ennél sokkal többet remélt a tavaszi szezon első mérkőzésétől és kedvem nincs az operett világába kalauzolni a kedves olvasót. Bár a mérkőzés elég „operettesre” sikeredett, de a szakmai stáb előzetes beharangozója sem vetítette elő a mutatott gyenge produkciót. Minden híradás arról szólt, hogy a csapat felkészült. Egy kattintás ide a folytatáshoz....