Szerkesztőség
Adventi naptár, “ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK” – egy kézzel írt történet : dec. 4.
Még 20-at kell aludni
Édesapámnak, id. Hélisz József (1905-1958) emlékének, megköszönve Mindent Neki és Édesanyámnak, szül. Petzl Ilonának (1914-2000).
Könyvem ajánlom mindazoknak, akik hisznek a tiszta magyar sportban, és harcolnak is érte.
Lakat T. Károly: Kell ott fenn egy Császár – 24.
Nincs mese, a Fradinak kell egy középcsatár
Az a tény, miszerint az 1969-ben még mindig messze az első számú magyar futballistának számító Albert Flórián nincs a pályán, nincs harc– és frontközelben mind számára, mind most, ebben a fejezetben nekünk is kiváló alkalmat teremt arra, hogy egy kicsit szétnézzünk az öltözőkön túli világban.
Régen jártunk már a stadionokon kívül, aminek kézenfekvő az oka: főhősünknek 1958 novembere és 1969 júniusa között annyi teendője van a magyar, az európai és a világ futballpályáin, hogy azok lelkiismeretes számbavétele is statisztikus lelkületű krónikásért kiált.
Pedig a világban attól még nem állt meg az élet, hogy Magyarországon hol futball-lakodalmat, hol futball-temetést rendeznek a szurkolók (gyakorta, sajnos ugyanezt teszik a sportágért felelős illetékesek is). Kiválóan jellemezte labdarúgásunkat az az osztrák futballfőnök Hugo Meisl, aki már az 1938-as világbajnokság alatt megállapította: „A magyarok vagy lakodalmat ülnek, vagy halotti tort tartanak!”. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Adventi naptár, “ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK” – egy kézzel írt történet : dec. 3.
Advent a karácsonyi ünnepekre való előkészület ideje az otthonokat nemsokára megtölti a süteményillat és az adventi gyertyák fénye. Szerkesztőségünk december 3-tól egy kedves, régi hagyománnyal, egy adventi naptárral készül az ünnepekre. A hagyomány szerint az adventi naptár ősét egy édesanya találta ki, akit gyermeke minden áldott este azzal nyaggatott: hányat kell még karácsonyig aludni? A helyzet megoldására készített egy naptárat, és minden nap mögé elrejtett egy kis ajándékot.
Még 21-et kell aludni
Mi is ezt tesszük. Az idei évben a napok mögé rejtett ajándékot Pethő Zoltán és Hélisz József adományának bemutatására szenteljük. Készüljünk együtt a karácsony szeretett ünnepére úgy, hogy a családunk mellett gondolunk szeretett klubunk 110 éves történelmére is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Advent első vasárnapja
Advent első vasárnapján egy angyal száll le közénk. Azért jön, hogy közelebb hozza az embereket egymáshoz. Mai zaklatott és rohanó világunkban nagyon sokan csak magukkal vagyunk elfoglalva és sok esetben még saját szeretteikre sem jut elegendő idő. Az angyal azért jön, hogy felkészítsen bennünket a szeretet ünnepére. Az angyal segít abban, hogy lerázzuk magunkról a keserűséget és úgy tekintsünk a jövőre, hogy abban megtaláljuk a boldogságot. Segítsünk neki küldetése teljesítésében és gyújtsuk meg advent első gyertyáját. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Lakat T. Károly: Kell ott fenn egy Császár – 23.
A fradista Love story a filmvásznon folytatódik…
Flóri tehát újra jár.
Mit jár, játszik, a tarcsiban győztes gólt rúg, a fradista tábor lélegzet-visszafojtva figyeli minden lépését, még az edzéseken is a megszokottnál többen vannak – Albert-vizitben…
Hogy jó lesz-e a lába, vagy, hogy lesz-e még egyszer olyan, mint a dániai traumatikus karambol előtt volt, azt nem tudhatja senki, ő maga pedig szemérmesebb és babonásabb annál, minthogy naponta tartson „sajtótájékoztatót” lábának pillanatnyi állapotáról a tréningekre kijáró nyugdíjasok számára.
így aztán mindenki csak figyel és megpróbálja magában összevetni Flóri mozgását, mozdulatainak látványát azzal a mozgással és azzal a látvánnyal, amelyet tőle az évek során láttak és megszoktak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Lakat T. Károly: Kell ott fenn egy Császár – 22.
„Örkényi” 90 perc, a hátsó földesen…
Örkény István óta tudjuk: virtuóz tehetséggel (Ö. I. esetében a zseniális jelző is bőven megengedett) tíz-tizenöt sorban akár a világmindenség is leírható.
A remekműnek nem a terjedelem a mércéje.
így aztán majdhogynem szentségtörés számba megy, hogy egy Népsport tudósítást bármilyen összefüggésben is örkényi környezetbe helyezzek, de mit tegyek, amikor az ominózus beszámolóra ráleltem, azonnal a nagy magyar remekíró „egypercesei” jutottak az eszembe.
Tizenegy (11) sorban ennyi drámát, ennyi sorsot, ennyi életutat és ennyi továbbgondolásra késztető pályafutást összesűríteni előre megfontolt szándékkal lehetetlen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Lakat T. Károly: Kell ott fenn egy Császár – 21.
Felfordul a világ, csak a bicegés a régi…
A Ferencváros történetének valaha volt egyik legnagyobb csapatának széthullását Albert Flórián nem az Üllői úti öltözőben, hanem orvosi rendelőkben, az Árpád fejedelem úti lakásban és a gödi nyaraló teraszán éli végig.
1969 őszének Albert nélküli kudarcsorozata közben nagy élet zajlik a klubon belül, az erőviszonyok jelentősen kezdenek átrendeződni.
Szerencsére apám mániákus naplóíró volt (ne hosszú fejezetekre, csak egy-egy odavetett mondatra kéretik gondolni, ám ezekből a félszavakból tökéletesen nyomon követhető minden későbbi változás előtörténete), így onnan tudom, hogy Flóri hetekig a Sportkórház lakója, hiszen valamelyik játékos társaságában a napi edzés után minden nap meglátogatja, (előfordul olyan is, hogy csak egy kórházi szobával kell tovább mennie, mert ott meg a sérült Páncsics fekszik) de, hogy augusztus 11-én már a gödi nyaralóban pihen az biztos, hiszen a naplóbejegyzésben ezen a napon ez áll: „Katonával, Novákkal Albertéknál Gödön!”. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Lakat T. Károly: Kell ott fenn egy Császár – 20.
Egy „fél” Albert már csak a bronzéremhez elég…
Azt kérdezi tőlem Esterházy Péter (mert ő szokott ilyeneket kérdezni, ha nem dolgozik éppen egy minimum 15 000 oldalas nagy regényen) jól emlékszik-e: az 1966-os, ’67-es , ’68-as Fradi rengeteg 11-est kapott annak köszönhetően, hogy a Varga-Albert duó rávezette a labdát az ellenfelek védőire, aztán vagy addig adogattak, kényszerítőztek egymással, amíg valamelyikük kihagyhatatlan helyzetbe nem került, vagy a védőknek nem maradt más választásuk, mint, hogy vagy Albertet vagy Vargát felvágják a 16-oson belül, hiszen a biztos gólnál még mindig jobb a büntető.
Mert azt, ugye ki is lehet hagyni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Lakat T. Károly: Kell ott fenn egy Császár – 19.
Egy dollármilliókat érő térdben minden tropára megy…
Már önmagában az a tény, hogy Dániába kell utazni válogatott mérkőzést játszani 1969 júniusának közepén a magyar válogatott számára nem jelentett többet egy kínlódós, nyüglődős, „ha már kötelező, menjünk, de legyünk gyorsan túl az egészen” jellegű kötelezettségnél, hiszen Dánia válogatottja akkoriban még nem volt tagja az európai futball királyi elitjének.
1955 és 1969 között a magyar és a dán nemzeti tizenegy ötször találkozott egymással: öt magyar győzelem (6:0, 6:0, 3:1, 6:0, 2:0) 23:1-es gólarány!
Lehet (kell?) ehhez bármit hozzátenni? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Lakat T. Károly: Kell ott fenn egy Császár – 18.
Az Akácos út és egy bajnoki aranyat érő fejes…
1968. május 4-én 80 000 néző fergeteges tombolása közepette a magyar válogatott Európa-bajnoki selejtezőn a Népstadionban 2:0-ra veri a Szovjetuniót.
Több, sokkal több volt ez a mérkőzés és ez a győzelem egy prózai futballsikernél (amely ráadásul még nem is jelentett katarzist, hiszen egy hét múlva Moszkvában visszavágót kellett játszani, amely véglegesen döntött az EB négyes döntőjében való részvételről) a zsúfolásig megtelt Népstadion 80 000-es közönségének jószerivel 90 percen át tartó tombolása felért egy politikai tüntetéssel is.
Szimpátiatüntetés ez, hiszen senki sem fujjol vagy fütyül, hanem szinte transzba esve őrjöng a boldogságtól, mert egyébként hivatalos mérkőzésen Budapesten először verjük a szovjeteket (akkoriban még csak otthon, szigorúan egymás között, akkor is szinte suttogva volt használatos az „oroszok” megjelölés), méghozzá olyan játékkal, hogy a vége akár egy négyes is lehetett volna. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
