Bálint László: 75

Jóllehet nem csak civilként töre­kedett eleganciára, Bálint László pusztán elegáns öltözködésének köszönhette becenevét, a Bárót. Előbb a hátsó alakzatban, majd a középpályássorban tűnt fel, hogy aztán rutinos játékosként elfoglal­ja kedvenc helyét a védelem tengelyében. A Fra­di egyik korábbi intézője szerint az edzéseket is ugyanolyan elán­nal hajtotta végig, mint a legna­gyobb tétért zajló mérkőzéseket. Hátvéd létére remek meglódulá­sokkal, valamint távoli bombák­kal vétette magát észre, ezekből nemegyszer a kapuba is talált. 1968-as bemutatkozását tulajdon­képpen Mátrainak köszönhette: miután a nagyszerű középhátvéd 1967 végén elhagyta a klubot, La­kat Tanár úr nyomban kipróbálta őt a februári mexikói portyán. S ahogy a kezdést, a befejezést sem lehet elfelejteni, 1979-es távozá­sával ugyanis új korszak kezdődött a magyar labdarúgásban. A negyvenes évek vége óta Bálint volt az első, aki engedéllyel szer­ződött külföldre – a jó nevű belga FC Bruges-be.

Pályafutásának fontosabb állomásai:

1948. február 1. Budapest X. kerületében, Kőbányán, minden különösebb felhajtás és csinnadratta nélkül születik egy kisfiú, Bálint Lászlónak hí­vják.

1957. március. Toborzót hirdetnek az Üllői úton. Jelentkezik, játszik, megméretik, és az akkori Fradi-kölykök két főistápolója (Hajabács Géza és Agárdi Ferenc) azonnal leigazolja.

1958. március 3. Életében először játszik bajnoki mérkőzést. FTC kölyök III.—Postás kölyök I. 2-0. Balösszekötőként lép pályára, bombagólt lő szabadrúgásból.

1968. február 17. A Fradi első csapatáról beszél az ország, az 1967-es bajnokságot elsöprő fölénnyel nyeri a gárda, az egyik kulcsember, a sokszoros válogatott Mátrai Sándor azonban az Egyetértéshez igazol. A csapat vezetőedzője, dr. Lakat Károly a mexikói túrára már magával viszi. Életében először Mexikó Cityben, Jalisco csapata ellen játszik a zöld-fehérek első csapatában, középhátvédet.

Bálint fejes a régi győri pályán

1968. március 3. Az első bajnoki a Népstadionban, 15 ezer néző előtt. Az ellenfél a Salgótarján, az eredmény 2-2. Az FTC védelme í­gy fest: Takács – Novák, Bálint, Horváth L.

1968. december 15. Az FTC szí­neiben első bajnoki cí­mét ünnepli Győrött, a Győr-Ferencváros mérkőzésen, amely 3-2-es Fradi-győzelemmel zárul.

1971. április 9. Az első bajnoki gól. Szí­nhely újra a Népstadion, az ellenfél a Csepel, amely a 3. perctől kezdve vezet az FTC ellen. Időhúzás miatt azonban a játékvezető hosszabbí­t. A 91. percben Bálint közeli bombáját Fatér nem tudja védeni.

1972. március 29. Nemzetek közötti válogatott mérkőzés a Népstadionban. 55 ezer néző előtt Magyarország – NSZK 0-2 (0-0). Élete első válogatott mérkőzésén a magyar csapat védelme í­gy állt fel: Rothermel – Páncsics, Kovács J., Bálint, Juhász P.

1972. június 17. Négyéves NB I-es múlttal már biztos tagja az Eb négyes döntőjébe jutott magyar válogatottnak. A harmadik helyért ví­vott mérkőzésen: Belgium-Magyarország 2-1 (2-0).

a kupagyőztes kapitány – Bálint László

1972. július 12. Az első MNK-győzelem. A Megyeri úton 4.000 néző előtt a Tatabányát fektetik két vállra (2-1). A Népsport bí­rálata szerint, ő a védelem legjobbja.

1972. szeptember 10. Az arany után ezüst, igaz, ez már olimpiai érem. A müncheni döntőn tagja annak a magyar csapatnak, amely ha minimális különbséggel is, de veszí­t a lengyelek ellen.

1973. április 29. A 13. válogatott mérkőzése meghozza első gólját a cí­meres mezben. Világbajnoki selejtező az osztrákok ellen, 80 ezer néző előtt a Népstadionban. Az ellenfél vezet, amikor a 69. percben Váradi szögletét a kapus kiüti, Kocsis Lajos Bálint elé bólint, aki 20 méterről a jobb sarokba lő. Értékelés: Szűcs mellett Bálint volt a magyar együttes másik kiemelkedő játékosa!

1974. május 1. Most 6.000-en vannak a Népstadionban, a Komló 3-1-es legyőzése azonban ebben a szűk családi körben is MNK-győzelmet jelent.

1975. március 26. A 25. válogatottság. Párizsban 2-0-ra veszí­t a magyar csapat.

1975. május 14. KEK-döntő Baselban. Dinamo Kijev – FTC 3-0. Az emlékezetes kupasorozat egyetlen mérkőzése, amelyen nem ő a csapat középhátvédje. Az elődöntő visszavágóján Belgrádban kiállí­tják, s helyére a döntőn Pataki Miklós áll.

A Toldi vándordí­j átvétele a névadótól. Jobbról Géczi, balról Juhász Pista.

1976. május 1. Immáron az FTC csapatkapitányaként veszi át az MNK-győztesnek járó serleget. Harmadik kupadöntőjén: FTC – MTK-VM 1-0.

1976. június 19. Másodszor is bajnokcsapat tagja a Ferencvárosban. Akkori vezetőedzőjének, Dalnoki Jenőnek idény utáni értékelése: Bálint nyújtotta a legmegbí­zhatóbb játékot, minden mérkőzésen játszott, de hát ez a csapatkapitánytól el is várható.

1977. április 20. Az 50. válogatottság. Magyarország – Csehszlovákia 2-0 (1-0). A Népsport értékelése: Kezdetben kapkodott, háromszor is átjátszották, amitől láthatóan idegessé vált. Később azonban visszanyerte nyugalmát. Különösen a második félidőben, amikor már nemigen vállalkozott felnyomulásokra, hanem hátul ügyelt. Ezt biztonságosan tette.

1978. június 10. Az első vb-mérkőzés, Argentí­nában. Franciaország-Magyarország 3-1 (3-1). Az értékelés szerint Bálint volt a védelem legbiztosabb pontja. A világbajnoki debütálásnak szépséghibája: előtte már vesztettünk Argentí­na és Olaszország ellen is.

1978. június 30. Átveszi diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelmi szakán.

1978. augusztus 20. A negyedik MNK-győzelem: FTC – Pécs 4-2. Az első gól szerzője: Bálint László.

1978. december 19. A rádiótudósí­tóként Bonnból hazatérő Szepesi György átveszi az MLSZ vezetését és hamarosan az illetékesek elé terjeszti a tervet, melyben javasolja: a jövőben magyar játékosok is szerződhessenek külföldi klubokhoz. Az elnök indokai között szerepel, hogy az í­gy lehetőséghez jutó játékosok szakmailag nagyon sokat fejlődhetnek, nyelvet tanulnak, új állomáshelyükön még főiskolát is végeznek, s az ott tanultakat hazatértük után, a magyar labdarúgás érdekében kamatoztatják. Kötelező lesz a kint szerzett tapasztalataikról í­rásos összefoglalót készí­teni. A javaslat egyik legfontosabb érve í­gy szólt: hazatérésük után ezek a játékosok olyan tapasztalatokat hozhatnak a magyar labdarúgásba, amelyek az itthoni körülmények között is hasznosí­thatók, mi több: segí­tenek abban, hogy ezek a körülmények megváltozzanak.

1979. június 16. Utoljára lép pályára hazai bajnoki mérkőzésen, s milyen a sors: az ellenfél az a Csepel, amelynek élete első, pontot érő gólját rúgta. Az eredmény 3-3, az Üllői úton azonban csak 4.000-en búcsúznak Bálint Lászlótól. Igaz, ki tudhatta, hogy ez búcsú lesz az Üllői úttól is, 21 év után.

1979. augusztus 17. A legújabb kori futballtörténelem első magyar játékosaként külföldre szerződik. A belga FC Bruges játékosa lesz.

1980. június. Új csapata valamennyi bajnoki mérkőzésén (34) játszik, s mindjárt az első esztendőben bajnoki aranyérmet akasztanak a nyakába. A bajnokavató mérkőzésen: FC Bruges – Antwerpen 5-1.

1981. június. Az FC Bruges bronzérmet nyer a bajnokságban és elhódí­tja a belga kupát.

1981. június. Elhagyja a belga várost és a francia, akkor még másodosztályú Toulouse gárdájához szerződik.

1982. május. A Toulouse szí­neiben bajnoki cí­met szerez és az első ligába kerül.

1982. június 15. A 75. válogatottságát a spanyolországi világbajnokságon ünnepli, nem is akármilyen emlékű mérkőzésen. Elche-ben: Magyarország – Salvador 10-1.

1982. július 18. Az utolsó (76.) válogatottsága. Alicantéban: Argentí­na-Magyarország 4-1.

1983. június. A Toulouse újoncként a 8. helyen zár a francia ligában. A csapatkapitány: Bálint László.

1983. július. A második ligás Grenoble gárdájához szerződik.

1983. december 13. Bajnoki mérkőzés a francia második ligában: Cannes – Grenoble. Súlyosan megsérül, s mint később kiderül: futballistaként ekkor búcsúzik a labdarúgástól.

1984. március 22. Grenoble-ban térdműtétet hajtanak végre rajta. A műtét sikerül, ám a diagnózis könyörtelen: futball nincs többé!

1984. július 3. Ötesztendős távollét után végleg hazaköltözik Budapestre.

1984. szeptember 10. Megkezdi tanulmányait a Testnevelési Főiskola szakedzői karán.

1985. június 1. Novák Dezső segí­tőtársaként a Volánhoz szerződik, pályaedzőnek.

1986. június 1. A Volán vezetőedzőjéül szerződteti.

1987. október 13. Az MLSZ székházában Deák Gábor államtitkár és Somogyi Jenő, az MLSZ elnöke Bálint Lászlót meghatározatlan időre, a magyar labdarúgó-válogatottak technikai igazgatójává nevezi ki.

1988 május: Hat mérkőzés után, az osztrákok elleni 0-4 után búcsúzik a kapitányi széktől.

1991 tavasz: Az élvonalban a Volán vezetőedzője 15 mérkőzésen át

(A Képes Sport és Hegyi Tamás í­rásainak felhasználásával)