1960/61-1970
1964.IX.23. Ferencváros – Helyőrségi SC 2:1 (edzőmérkőzés)
1964.IX.19. MNK, Miskolci Honvéd – Ferencváros 2:5
1964.IX.16. VVK, ZJS Brno – Ferencváros 1:0
VVK 1965-2015: a kupagyőzelem 14 pillanata – út a döntőig
Amikor 1964. szeptember 16-án a román Komsa bíró hármas sípjelével végett ért a VVK 1. fordulójának visszavágó mérkőzése, a pályán tizenegy zöld-fehér játékos kimerülten, fáradtan, de örömittasan ölelkezett össze. Továbbjutottunk, de vártnál egy kissé nehezebben. Voltak pillanatok amikor nagyon is rezgett a léc, bár nekünk is voltak helyzeteink (köztük két Albert kapufa), de mivel a csehek az első félidő 23. percétől vezettek, így annak a bizonyos lécnek közel 70 percig kellett a tartón maradnia. A mérkőzés után a csapat trénere, Mészáros József több okot is felsorolt “mentségül” a vereségre, most mi is ezeket vesszük górcső alá, hiszen a győzelmet soha nem kell magyarázni, de most egy továbbjutást érő vereségről kell beszámolnunk, ami a jegyzetírónak sem könnyű feladat, főleg annak fényében, hogy korabeli újságok sem szenteltek túl sok “betűt” a brno-i kalandnak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1964.IX.13. Ferencváros – Győri ETO 0:0
1964.IX.9. VVK, Ferencváros – ZJS Brno 2:0
VVK 1965-2015: a kupagyőzelem 14 pillanata – út a döntőig
Rossz szájízzel indult az 1964-es év. A csapatok bár elfogadták a magyar foci irányítóinak, helyesebben a keleti blokk moszkvai “követőinek” döntését, miszerint újfent szakítunk a nyugati világ bevett ősz/tavasz bajnoki lebonyolítási rendszerével és visszatérünk az ötvenes években egyszer már bevezetett tavasz/ősz rendszerhez, de tudták, hogy a hatvanas évek elején elinduló európai kupasorozatban való részvételünket ez meg fogja bonyolítani. A legnagyobb érzelmi gondot a Ferencváros számára nem is ez a változás jelentette, hanem a kissé érthetetlen módon elvesztett 1963 (egyfordulós) őszi bajnokság, ahol az utolsó két meccsünkön csak egy pont kellett volna a címvédéshez, helyette két vereség jött és harmadik hely. Pluhár István szavaival élve, “Gyenge bajnokság volt, az érdektelenség köde fedte be a magyar labdarúgást”. Ebből a ködből azonban, a kezdeti csalódáson túl, a zöld-fehér szurkolók már meglátták a kibukkanó napsugarakat is. Mészáros József keze alatt, hosszú évek után kezdett kialakulni egy újabb álomcsapat, melyet a szurkolók az 1962/63-s bajnoki cím után már “aranylábúaknak” becézett. Ezen nem is lehetett csodálkozni, hiszen utoljára az 1948/49-es idényben szereztünk bajnoki elsőséget, igaz, ebben a 15 éves “magányban” benne voltak az ötvenes évek. Ilyen előzmények után vágtunk neki az 1964-s bajnokságnak valamint az 1964/65-s VVK küzdelmeknek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1964.IX.6. Tatabánya – Ferencváros 0:1
1964.IX.2. Ferencváros – Sashalom 5:0 (edzőmérkőzés)
1964.VIII.30. Ferencváros – Vasas 0:3
1964.VIII.26. Bp. Honvéd – Ferencváros 4:1
1964.VIII.23. Ferencváros – Debrecen 2-0
Egy-egy muzeális beharangozó megírásakor mindig sokat számított az első gondolat, mely eszembe jutott, amikor a „virtuális újságot” a kezembe fogtam. Volt mikor az végeredmény befolyásolta a cikk hangulatát, ilyen az 1933-as kupadöntő, amikor az Újpestet aláztuk meg 11:1-re, mely a magyar szleng nyelvben „közte mócsingként” szoktunk jellemezni. Voltak olyan visszaemlékezések, ahol olyan történelmi események vették körül magát a mérkőzést, hogy nem lehetett elvonatkoztatni azok rövid ismertetésétől. Számos esetben elég volt a mérkőzés dátumára figyelni és az adott év Fradi sikereit méltatva bemutatni az adott mérkőzést. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
