„Egy asztalnál ülhettem a nyugatnémet sztárokkal” – Thomas Doll

Csupán nyolc játékos szerepelt a keletnémet és az egyesí­tés utáni német labdarúgó-válogatottban, egyikük Thomas Doll, a Ferencváros vezetőedzője. E-mail interjúnkban kijelentette: kölcsönös volt a tisztelet a kelet- és nyugatnémetek között. Doll úgy véli, szerencséje volt, mert a Bundesligában focizhatott, és mivel keményebben dolgozott, mint a nyugatnémetek, könnyű volt adaptálódnia az össznémet válogatott szintjéhez. Mostani csapatáról, a Fradiról viszont egy szót sem kí­vánt mondani.

Ön a keletnémet és az „össznémet” válogatottban is szerepelt. Volt-e az 1990 utáni német válogatottban keletnémet „klikk”? Hogyan viszonyultak az egykori nyugatnémetek a keletről érkezett csapattársakhoz?
Őszintén megmondom, nagyon pozití­van. Nagyon jó volt a hangulat, egy asztalnál ülhettem azokkal a sztárjátékosokkal, akik egyébként szeretettel fogadtak, és ez általánosságban is igaz volt, nem csak kifejezetten rám vonatkozóan. A tisztelet oda-vissza működött.

Jobban megértette-e magát a keletnémet társakkal? Volt-e különbség mentalitásban, önbizalomban, stí­lusban a keletnémet és nyugatnémet játékosok között?
Nem jellemző, ugyanolyan jó viszonyom volt minden játékostársammal. Az viszont tény, hogy a nyugatnémet játékosoknak általában nagyobb volt az önbizalmuk.

Hogyan érkezett az első edzésére, volt-e önben nyugtalanság amiatt, hogy a nyugatnémetekkel kell egy csapatban játszania?
Azért a Bundesligában eltöltött évek során elsajátí­tottam egyfajta magabiztosságot, ami az új szituációkban – mint amilyen ez is volt – nagyon sokat segí­tett. Az edzések fantasztikusak voltak, a média mindig nagyon kí­váncsi volt ezekre, és mindenkire egyformán fókuszáltak, nem volt kivételezés azokkal, akik úgymond sztárjátékosoknak számí­tottak.

Hogyan tudtak túllépni ezeken a különbségeken?
Nagyon egyszerűen, én már csak a habitusomból adódóan is.

Mit gondol, miért nem sikeresek a német klubfutballban az egykori NDK csapatai?
Sajnos hibákat hibákra halmoznak például a játékosigazolások terén, a vezetőséget a saját érdekeik vezérlik, és az is elmondható, hogy nehezen tudják megoldani a financiális hátteret biztosí­tó szponzorok felkutatását.

Érződik-e még a mai német futballközegben, hogy ki kapott keleti vagy nyugati nevelést? Érte-e, éri-e önt hátrányos megkülönböztetés amiatt, hogy Malchinban, és nem mondjuk Münchenben született?
Nem hinném. Az akadémiák elég magas szí­nvonalon tevékenykednek már. Engem nem ért semmilyen megkülönböztetés. Hasznomra vált, hogy mindig keményen meg kellett dolgoznom mindenért, a szüleimnek szinte semmijük nem volt, amikor én focizni kezdtem.

Összességében sikertörténetnek tartja-e a német újraegyesí­tést?
Igen, abszolút. Ugyanakkor nagyon sok embernek nagyon nehéz volt, de rám profi sportolóként nem volt akkora hatással.

Mit gondol, milyen a német futball evolúciója? A védekezésen alapuló, kemény játékkal eredményes labdarúgástól a szép és élvezhető támadójátékkal operáló fociig jutottunk?
Rengeteget tanultunk a világ futballkultúráitól taktikailag és technikailag is. Nagy a fejlődés; ha megnézi, például az utánpótlás-válogatott játékosokon már lehet látni ezt a fejlődést, ez nagyon örömteli.

Kik felelnek a német futball jelenlegi stí­lusáért, melyek a fejlődés kulcsmomentumai? Mit gondol, milyen hatása van (vagy lesz) annak, hogy egy olyan kaliberű edző dolgozik a válogatott derekát adó Bayernnél, mint Josep Guardiola?
Guardiola nagy tiszteletet ví­vott ki azzal, hogy egy teljesen más, az addigiakkal össze nem hasonlí­tható futballstí­lust hozott a Bayern Münchenhez, ennek mindenképp nagy és pozití­v hatása kell, hogy legyen a német futballra.

NÉVJEGY

Thomas Jens Uwe Doll 1966. április 9-én született a kelet-németországi Malchinban. A támadó középpályásként a keletnémet és az egyesí­tés utáni német válogatottban egyaránt szereplő focista a Lokomotiw Malchinban kezdte ifikarrierjét, majd a Hansa Rostockban és a Berliner Dynamóban focizott, mielőtt a Bundesligába szerződött volna. Az 1990-1991-es szezont Hamburgban töltötte, majd három évig az olasz Laziót erősí­tette. Ezt követően szerepelt 2-2 szezont az Eintracht Frankfurtban és a szintén olasz Bariban, mielőtt visszatért volna a Hamburgba, ahonnan 2001-ben vonult vissza.

Egyből edzőnek állt, 2002-ben a Hamburg második csapatát irányí­totta, majd 2004-től az első csapat kispadján ülhetett. Első évében megmentette a kieséstől a csapatot, amellyel behúzta az Intertotó Kupát is. Második szezonjában harmadik, Bajnokok Ligája-csoportkört érő helyen végzett, ám a következő szezonban fél távnál utolsó helyen állt a Hamburg, amely kirúgta 2007 februárjában. Ezt követően a Borussia Dortmundnál helyezkedett el, kiszemelte Hajnal Tamást, ám mire a magyar középpályás megérkezett, a csapattal 13. helyen végző Doll elhagyta Dortmundot. Németország után a török Genclerbirligi és a szaúdi Al-Hilal következett, majd 2013. december 18-án a Ferencváros vezetőedzője lett.

Szerettük volna megkérdezni Dollt arról is, hogy miként értékeli a Ferencváros idei, nem túl acélos teljesí­tményét, ám erre nem kí­vánt válaszolni. Hajnal Tamással kapcsolatban – aki egy ideje a Ferencvárossal edz – arra voltunk kí­váncsiak, hogy ismét szerződtetné-e, viszont a klub csak annyit közölt: nincs napirenden a magyar középpályás leigazolása.

(Földi Bence, vs.hu)