Egy focitörténész fejfájásai I.
Hogy miért nem írtam azt hogy „Fraditörténész”? Azért, mert ugyan nálam természetesen a Fradival kapcsolatban jöttek elő a problémák, de nyugodtan állíthatom, hogy a világ valamennyi klubjának története során ugyanezekkel a problémákkal kell szembenéznie a kutatóknak.
Azaz: melyik mérkőzéseket vegye figyelembe.
Jó vicc – mondhatja, aki még nem próbálkozott ilyennel – hát a hivatalosakat.
Igenám! Csakhogy – főleg a régebbi időket tekintve – nem is olyan egyszerű megállapítani, hogy melyik a „hivatalos”…
Amikor 1954-ben (elsős gimnazistaként) elkapott a „Fraditörténészség”, nagy naivan elkezdtem írni a meccsek adatait. „Üptre” mindet. Aztán hamarosan rájöttem, hogy a hazai barátságos- és edzőmeccseket lehetetlenség számon tartani, és értelme sincs.
Jó darabig azonban még írtam valamennyi csapat valamennyi NB I-es meccsének adatait, aztán abbahagytam, aztán a hetvenes években újra csináltam. Innen vagyok olyan „bölcs” nemegyszer az ellenféllel kapcsolatban… Meg elkezdtem a tartalékok mérkőzéseit is írni. Egyetemistaként és fiatal történészként volt „ráérő időm”, visszamentem egészen 1945-ig, illetve a tartalékoknál 1950 őszéig, amikor a tartalékbajnokságot újra kiírták…
Közben – amikor már levéltárban is kutathattam – kiderült, hogy a levéltári anyag borzasztóan kevés. Az MLSZ irataiból (akkor, úgy 30 éve) mindössze talán egy ujjnyi anyag maradt meg.
És egyre jöttek-és-jöttek a problémák.
A régi „meccskönyvek” csak az összeállítást tartalmazzák (hogy megvolt-e a játékosok jogosultsága), és az esetleges kiállítást. A góllövőket nem. Ugyanis egészen a különböző „cipők” bevezetéséig ezt a játékvezető nem volt köteles számon tartani.
Először is el kellett végre döntenem, hogy melyek tekinthetők „hivatalos” mérkőzésnek.
MIT IS VEGYEK FIGYELEMBE?
Hazai – külföldi
Hazai az az ellenfél, amely az MLSZ tagja, külföldi az, amelyik más szövetséghez tartozik.
Rendezettebb körülmények között lévő országok esetében ez nem probléma, de hát a Rajnától keletre ez nem olyan egyszerű. Böngészéseim során találtam egy angol nyelvű honlapot, mely – nagyon hitelesen, pontos adatokkal – megpróbálja ezt a jámbor kívülesőknek elmagyarázni.
(Where’s My Country? http://www.rsssf.com/miscellaneous/crossborder.html)
Hiszen pl. van egy város Kelet-Galíciában, melyet régi magyar nevén Ilyvó-nak neveztek. (A Hadtörténeti Közlemények nem egyszer így használja ma is.) Ez volt Lemberg (németül), Lwów (lengyelül), Lvov (oroszul) és most éppen Lviv (ukránul). Játszottunk is odavaló csapattal többször is, ám az a mi szempontunkból mindegy, hogy éppen Lemberg vagy Lvov volt a város neve. Mint ahogy az is mindegy, hogy Boroszló éppen Breslau vagy Wroclaw néven szerepelt-e.
De itt vannak a Kárpátmedencén belüli csapatok, melyek jelentős része még 1918 előtt alakult, tehát magyar csapatnak számít, aztán máshova került, aztán egy részük vissza, aztán megint „oda”.
Azzal a csapattal nincs gond, amellyel csak 1918 előtt játszottunk (Kolozsvári KASK, 1909), vagy csak visszacsatolásuk idején (Kolozsvári AC, Újvidéki AC – ez utóbbinál semmiféle kapcsolatos nem találtam az ismert ottani csapatokkal, azaz Vojvodina vagy FK Novisad).
De van olyan csapat is, amellyel mindkét minőségében találkoztunk az idők folyamán.
A Kassai AC-vel egy bajnokival kezdtünk (1909.10.03. Milennáris 11:0), három nemzetközivel folytattuk, és két bajnokival végeztünk (1940.05.23, Kassa 1:0).
Az Ungvári AC-vel egy nemzetközivel kezdtünk (1923.08.27. Ungvár 1:0), majd játszottunk egy bajnokit is (1944.09.03, Üllői út 5:0).
A legismertebb a Nagyváradi AC. Először két nemzetközi mérkőzés következett: (1931.05.03. Nagyvárad, 5:2; 1933.05.01 Nagyvárad, 7:1) aztán egy hazai díjmérkőzés (1941.08.09. Latorca utca, 3:2) és végül 6 bajnoki (3 győzelem, 3 vereség, 12:13 gólarány, tehát nem valami fényes.
Az ezen csapatokkal vívott valamennyi mérkőzést egyben tartom nyilván, természetesen különvéve a „nemzetközi” kategóriát.
Igazán problémát csak Horvátország jelenet. Ugyanis „A Magyar Szent Korona országai” közé tartozott, de olyan jelentős autonómiával, hogy mostanában bárki megnyalhatná a száját. Egyetlen egy problematikus mérkőzés van: 1912.06.12. Zágráb, HASK 5:0. Végülis „nemzetközi” mérkőzésként könyveltem el, bár lehet, az MLSZ-hez tartozott.
Amúgy elsősorban Nagy Britanniában van a csavar. Mert a „Dalnoki csikócsapat” a Cardiff City-t, mint walesi csapatot vertük meg – ám az angol bajnokságban játszik.
YSE
Történnek még apróbb csodák. Van egy ‒ tudtommal ez az egyetlenegy ‒ klub a Kárpát-medencében, amelyikkel mindkét minőségében játszottunk, és még létezik. Sőt még kis csavarral a régi nevét is vissza tudta venni.
Ez az 1900-ban alapított révkomáromi (gyengébbek kedvéért: észak komáromi) Komáromi FC.
Először 1941-ben egy hazai díjmérkőzést játszottunk velük, majd 1956 és 1980 között Dukla majd Spartak Komarno álnéven öt nemzetközi barátságos mérkőzést, hogy aztán idén februárban ‒ mint poraiból újraéledő főnixmadár ‒ Komáromi FC Komarno (röviden KFC Komarno) fusson ki a Népligeti pálya gyepére…
Ez az azonosság csak idén, a név visszavétele után derült ki.
Ezek mondja valaki azt, hogy könnyű a történészek élete. Főleg akkor, ha azok Fradisták és még a tartalékbajnokság eredményeit is feljegyzik. 🙂
Fantasztikus emberek vannak köztünk.