Elhunyt dr. Orosz Pál
Klubunk VVK-győztes labdarúgója életének 81. évében hagyott itt bennünket.
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy életének 81. életévében elhunyt klubunk egykori kiváló labdarúgója, az olimpiai bronzérmes, és az FTC-hez ezer szállal kötődő dr. Orosz Pál.
A Ferencvárosi Torna Club vezetősége, sportolói, valamint minden alkalmazottja osztozik a gyászoló család fájdalmában.
Klubunk saját halottjának tekinti az egykori kiváló sportembert, temetéséről később értesíti a közvéleményt.
Dr. Orosz Pál nyugodjék békében, emlékét megőrizzük.
*
Dr. Orosz Pál 1934. január 25-én született Szentesen. Az ifjú labdarúgó hamar, 14 esztendősen a Szentesi MÁV igazolt labdarúgója lett. Tehetségére hamar felfigyeltek, 1952-ben rövid ideig Szegedre került, majd ugyanebben az évben már a Ferencvárosi Torna Club játékosának mondhatta magát.
Klubunknál 15 idény során 10 alkalommal zárt dobogón: kétszer bajnok, háromszor ezüstérmes, míg ötször bronzérmes tudott lenni. Utolsó ferencvárosi idényében, 1966-ban MNK-döntőt vívhatott meg egyesületünkkel.
Dr. Orosz Pál is tagja volt – mi több, a Juventus elleni döntőn is játszott – annak a csapatnak, amely a magyar klubfutball legnagyobb sikerét elérve 1965-ben megnyerte a Vásárvárosok Kupáját. A következő szezonban BEK (Bajnokcsapatok Európa-kupája) negyeddöntős volt a Ferencvárossal, míg a VVK-serleg megnyerése előtt egy alkalommal, az 1962-63-as szezonban a VVK elődöntőig jutott.
Az 1960-as római olimpiai játékokon bronzérmet szerzett magyar válogatott tagja volt, majd négy évvel később, a tokiói olimpián aranyérmet szerzett csapat kerettagja volt, de pályára nem lépett.
Dr. Orosz Pál rendkívüli játékintelligenciával bíró labdarúgó volt, aki kivételes labdaérzékkel, és rúgótechnikával rendelkezett. Edzői bátran nyúltak hozzá, hiszen megbízható, egyenletes teljesítményre volt képes egész pályafutása során.
Az egykori kiváló labdarúgó 1966-ban fejezte be aktív pályafutását a Ferencvárosnál, ezt követően az NB II-es Pénzügyőrhöz távozott, de 1968-ban szakosztályvezetőként visszatért klubunkhoz. Ezt a tisztséget 1970-ig töltötte be, majd Marokkóba szerződött, ahol 1970 és 1973, valamint 1979 és 1982 között az El Jadida, majd a Raja Casablanca edzője lett. Dr. Orosz Pál nevét a mai napig nem felejtették el az afrikai országban, ahol úgy emlékeznek rá, mint a marokkói futball egyik legnagyobb megreformálójára.
Dr. Orosz Pál a kilencvenes években az FTC utánpótlását is irányította.
A korábbi kiváló futballista már aktív pályafutása során, 1963-ban tanári diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán, majd 1977-ben szakedzői diplomát, 1979-ben pedig doktori címet szerzett.
Dr. Orosz Pál 1964 és 1968 között a budapesti Leővey Klára Gimnázium, majd ezt követően 1970-ig a Fáy András Gimnázium testnevelési tanára volt. 1973-tól a Testnevelési Főiskola tudományos munkatársa, adjunktusa volt egészen 1986-ig. 1987-től a Sportjáték Tanszéken volt egyetemi docens, majd 1989-től tudományos munkatársként dolgozott.
Dr. Orosz Pál három könyvben működött közre szerzőként: az 1986-os „Edzéstervezés”, valamint 1986-os „Sportjátékok edzése” című műveket többekkel együtt, de az 1991-es az „A labdarúgás edzéselmélete” című könyvet egyedül publikálta.
Egykori kiválóságunk 1974-ben megkapta az FTC örökös bajnoka címet.
(fradi.hu)
4 hozzászólás a(z) Elhunyt dr. Orosz Pál bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
És még egy gondolat: azt hiszem, három dolog miatt lehetett hiányérzete: 1./ Sosem került be az A-válogatottba, ami méltánytalan volt Vele szemben… tudom, hemzsegtek akkoriban a klasszisok, de megérdemelt volna legalább egy meccset -“rossz” klubban játszott?
2./ Ha Tokióban egy percet is játszik, akkor olimpiai bajnok… tudom, tétmeccsen akkor még nem volt csere, sajnos…
3./ Nem volt búcsúmeccse… persze, ha jól tudom, először Mátrait és Fenyvesit búcsúztatták el, előtte ez nem volt szokásban…
Nagybátyám látta azt a Dinamo Moszkva elleni meccset, ami után eltiltották… vissza mert rúgni, sőt, ütni a ruszkinak, ami ha jól tudom, tovább növelte népszerűségét…
De azt hiszem, mégis teljes pályafutás az övé… ausztrál túra, amerikai túra, olimpia Rómában és Japánban… bajnoki címek, MNK, VVK-győzelem!!! Egyszer a marokkói edzőségéről, ha valahol olvashatnék… nem akarom a T. szerkesztőséget terhelni -hihetetlen munka lenne, tudom-, de milyen érdekes lenne többet tudni Henni, Orosz, a Császár, “Vargazoli” stb. külföldi edzői pályafutásáról … esetleg ifj. Orosz bevonásával -- a gyász elmúltával- egy önéletrajzot leadni… LTK meg tudná írni, remekül!
Azért akad olvasnivaló:
http://www.tempofradi.hu/tag/orosz-pal-dr
Igazad van, akad… ha ráérnék, reggeltől estig itt gyönyörködnék ezen a fantasztikus munkán, amit összehoztatok… egyébként elképesztő… nem tudom, Anglián kívül van-e még ilyen “klublegendárium”??? Persze, ilyen klub sincs sok a földkerekségen, mint a miénk …
Megint egy legenda ment el… két legendás csapatnak is tagja volt … a Kinizsinek, amely minden mesterkedés és erőfeszítés ellenére benn maradt, sőt, egyre jobb lett… Henni, Kispéter, Mátrai, Dalnoki, Vilezsál és a többiek már várták régi társukat…a másik pedig minden idők egyik legnagyobb Ferencvárosa, sőt, minden idők egyik legnagyobb közép-európai klubcsapata, amely a VVK-t megnyerve mai napig unikum… sajnos, abból a csapatból is sokan várták már… Novák, Páncsics, Varga, Albert… RIP, Orosz Pál, “Oroszpali”, amíg Fradista él a földön, sosem leszel elfelejtve… Őszinte részvétem a Családnak és a Fradi-családnak…