Leonardo és a Favela törvénye
Valószínűleg kevesen tudják, hogy a múlt péntek esti derbi hőse, Leonardo milyen körülmények között nőtt fel és vált szenvedélyévé a labdarúgás. Rio de Janeiro szegénynegyedéről már hallottunk és tudjuk azt is, hogy sok játékos pályafutása onnan indult. A holland dokumentumfilmes, Jos de Putter 1994-ben forgatott Favela negyedében. A negyed fiataljainak életét két jóbarát, Anselmo és Leonardo Vitor Santiago történetén keresztül mutatja be. Jóbarátok, együtt nőttek fel, együtt dédelgették álmaikat, hogy egyszer Romairo nyomdokaiba lépnek. Barátságuk töretlen, de a sors külön utakra rendelte őket. Bár együtt vették részt azokon a mérkőzéseken ahol brazil klubok keresték a tehetségeket és együtt mentek a Fluminense FC-hez, de ajánlatot csak Leonardo kapott (Anselmo további sorsáról nem tudunk).
A dokumentumfilm bemutatása után Leonardora Hollandiában is felfigyeltek és 1995-ben, 12 évesen a Feyenoord junior együtteséhez került. Innentől már ismerjük a pályafutását.
A dokumentumfilmet Jos de Putter készítette 1994-ben, aki Hollandia egyik legismertebb dokumentarista filmese. Nem csak rendez, de forgatókönyveket is ír és operatőri munkákat is vállal. Az eredeti film 55 perces, ebből vágtunk össze egy 13 perces kivonatot és tettünk rá néhány tájékoztató feliratot. A film kimaradt részeiben főleg portugál nyelvű, holland feliratozású beszélgetések zajlanak (otthoni környezetben, meccs nézés közben, edzésen…stb), melyek a teljes történet megértéséhez szükségesek lennének, de portugál és holland nyelv ismeret hiánya miatt gondoltunk egy rövidebb változatra.
Néhány mondatot Rio szegénynegyedéről, a Favela-negyedekről, (amit sokan brazil-gettónak hívnak, de ez az általánosítás ismerve a történelmet és a gettó eredeti jelentését, téves megállapítás), ahonnan Leonardo pályafutása elindult. Bár sokáig ezekben a negyedekből irányították a drogkereskedelmet, de 2011-ben a rendőrség és a katonaság elég jól megtisztította a környéket a drogbáróktól, azóta a helyiek jelentős bevételre tesznek szert a turizmusból. Az itt élők őszintén beszéltek a mindennapi élet nehézségeiről, de a vendégszeretetük és a brazil életérzés a szegénységük ellenére is érezhető volt.
A film varázsát is ez a fajta életérzés adja meg igazán. És a foci szeretete, mely kitörési lehetőséget is biztosít az ott élő fiatal brazil fiúk számára.
Akik közül az egyiket úgy hívták, hogy Leonardo Vitor Santiago.
2 hozzászólás a(z) Leonardo és a Favela törvénye bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
😕 😕
Leonardo története valahogy Kocsis Sí ndor, Budai Lí szlò és Czibor Zoltí n (no meg persze Puskí s) életét, vagyis azt amit ròluk olvastam, jutattja eszembe.
A gettòk — ùgy ahogy értesültem — Budapesten is a 40-es évek romjai közt a fiatal srí cok lelôhelyük és egyben grundjuk is lehettek.
Szegénység és nyomor, kiszolgí ltatottsí g vagyis sìnylôdés, ezek lennének a labdarùgò elsô sztí rjainak a hí tterük ?
Sokat lehet hallani azt a megí llapìtí st, hogy manapsí g a focistí k mindent megkapnak és nem is érdekük, valamit is ezért tenniük ?
A nyomor valòjí ban taní rja egy egyrészt törekvô és önfelí ldozò (Sport stb.) és ki-/megbékült élethez ?
Vagy a Sport csak az eszköz ahhoz, hogy minnél elôbb ki lehessen jutni abbòl a lyukbòl, melyben nem a sají t hibí jí bòl került az ember ?
Eszemben jut a nemrég a DUNA-TV-ben kisugí rzott Kocis Sí ndor-film.
Kocsis-t Barceloní ban nagyon gyötörte a honví gy. Hií ba mondtí k neki, hogy az Üllôi ùton mí r régen egy egész mí s stìlust jí tszanak, mint az ô idejében.
Kocis Sí ndornak a grund, az Üllôi ùt — bí r a hí borù utí n nem festhetettek tùl szépnek — mindig “valami” maradt, amit a jelen sosem mùlhatott fel.
Ha Leonardot megkérdeznénk, hogy hogyan gondol vissza ô az ô grundjí ra ?