Spitz Illés
Spitz Illés (1902. február 1., Budapest – 1961. október 1., Skopje), az NSC, majd az Újpest FC balösszekötője, 1925 és 1931 között 6 válogatott mérkőzésen szerepelt és 3 gólt szerzett.
„Vörös” — ezt a jelzőt hajszíne miatt kapta — nagy munkabírású, fáradhatatlan, technikás, ravasz csatár volt. Kombinatív játékra törekedett. Főleg szélsőjét foglalkoztatta kitűnően. Ördöngösen cselezett, és ötletes játékával sok védelmet „megkevert”. A védekezésben sokszor segített, de szemfülességével a kapura is veszélyt jelentett. Kortársai „a vánszorgó gólok mestere” címmel ruházták fel. Többnyire nem nagy lövései, hanem kapu előtti kavarodásokból „bekotort” labdái eredményeztek gólokat.
A második világháború után Jugoszláviában edzősködött. 1961 októberében egy bajnoki mérkőzés izgalmai bénították meg örökre a sok munkában elfáradt szívét.
(Antal Zoltán és Hoffer József írásainak valamint a hajduk.hr és a magyarfutball.hu felhasználásával)
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Vélemény, hozzászólás?