Sárosi György dr.
KK: Játékosranglista
A Ferencváros válogatott labdarúgói
Fradista anekdoták: Markos Imre és a magyar válogatott zöld-fehérben
Hangképek a Markos-show-ból.
Mai szóhasználattal azt mondhatnók: „óriási fazon”. Igen, ez ráillik Markos Imrére. A Bocskai pöttöm, de annál nagyobb tudású jobbszélsője nem tartozott éppenséggel a szószátyárok közé, de ha megszólalt — felderültek az arcok. Kéthetes túrára minimum 10 kiló kolbásszal és 5 kiló szalonnával állított be. Amint lepakolta a cókmókját, fájdalmasan jelentette be: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Gyurka
Sárosi György
SÁROSI I (STEFANCSICS) György dr. (1912), a Ferencváros FC középfedezete és belsőcsatára, 1931 és 1943 között 62 mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt és 42 gólt szerzett. 1934-ben tagja volt az angolok ellen először győztes (2:1) és a világbajnokságon szerepelt, valamint az 1938. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek.
A három évtizeddel ezelőtt népszerű „Gyurka” labdarúgósportunk legkiválóbb egyéniségeinek egyike. Még ifjúsági korban volt, amikor Orth György így nyilatkozott róla: „Megvan az utódom!” Sárosi valóban Orth-szerű adottságokkal és képességekkel rendelkező játékossá vált. Kitűnő fizikai felépítése mellett tökéletes technikai-taktikai felkészültsége és nagy játékintelligenciája volt. Élvonalbeli pályafutását középfedezetként kezdte. Már 20 esztendős korában karmesterként irányította nemcsak a Ferencváros, hanem a válogatott csapat játékát is. Kitűnően támogatta a csatársor munkáját. Hosszabb távolságra is hajszálpontos átadásokat juttatott társaihoz. Bátran tört előre és lövésekre is vállalkozott. A védekezésben szintén teljes értékűnek bizonyult. A közelharcot ugyan lehetőleg elkerülte, de kivételes ütemérzékével és pompás fejjátékával a labdát csaknem mindig elcsípte ellenfelei elől. Hamarosan kiderült, hogy a támadósorban szintén kiemelkedő teljesítményre képes. Irányítókészségét, helyzetfelismerését, mint csatár is maradéktalanul érvényesítette. Ehhez járult még nagy gólképessége. A helyzetek előkészítésében és kihasználásában egyaránt mesternek bizonyult. Korának legjelesebb játékosai között emlegették Európa-szerte és világklasszis labdarúgónak ismerték el. 1937. június 20-án, a Közép-Európa—Nyugat-Európa mérkőzésen (3:1) a Közép-Európa együttesének balösszekötője, egyben csapatkapitánya is ő volt. Több kitűnő alakítása közül az 1937. szeptember 19-én, a Csehszlovákia elleni középcsatár-játéka emelkedik ki. A 8:3 arányú nagy győzelemből hét góllal vette ki a részét! Ezt a „rekordot” azóta sem érte el magyar labdarúgó válogatott mérkőzésen. 1935-ben az osztrákok ellen (6:3) három gólt szerzett. A II. világháború után még egy ideig az élvonalban szerepelt. A negyvenes évek végén — öccséhez hasonlóan, szintén engedéllyel — Olaszországba távozott.
Magyarok a futball-világbajnokságokon
Albert Flórián (1941)
1962-ben három, 1966-ban négy mérkőzésen játszott.
Világviszonylatban is a legnagyobb futballisták közé tartozott. Egész pályafutása alatt a Ferencvárosban játszott. Tizenhét évesen mutatkozott be az első osztályban, s rögtön két gólt lőtt. Egy évre rá már a nagyválogatottban terelgette a labdát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Üllői úti kapufák
A címben szereplő „Üllői úti kapufáktól indult el Sárosi György dr., az egykori csodacsatár tündöklő pályafutása egészen az 1938-as párizsi világbajnokság döntőjéig és – mondhatjuk – a világhírig.
Mert Sárosi György – vagy ahogy a lelkes szurkolók biztatták: a „Gyurka, Gyurka!” – egyike volt a világ legjobb futballcsatárainak. Hatvanegyszer öltötte magára a válogatott címeres mezt, és ő volt a magyar csapat kapitánya a fél évszázaddal ezelőtti világbajnoki döntőn is.
Sárosi egy nagyszerű futballtörténeti korszak főszereplőjeként és egyben tanújaként idézi az egykori drámai futballcsaták hiteles történetét és kevéssé ismert „kulisszatitkait”.
Az ünnepelt gólkirály azonban minden zajos sikere ellenére megmaradt józan, szerény, igazi sportembernek. Ezért nem engedte meg eddig, hogy kivételes sportpályafutását, példamutató életét könyvben is megörökítsék.
Most azonban az 1938. június 19-i párizsi döntő ötvenedik évfordulója alkalmából végre igent mondott.
A Ferencváros házi gólkirályai a bajnokságban
„A SÁROSI-SAROK”
Pár év előtti hazai látogatásunk alkalmával egyik nap Édesanyámhoz indultunk taxin. A forgalom óriási volt. Én elöl, a kocsivezető mellett ültem. Egyszer csak észrevettük, hogy a forgalmat irányító rendőr leugrik a motorbiciklijéről, szembefordul a hömpölygő autóáradattal és mindkét karját felemelve megállítja a csúcsforgalmat. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Utolsó derbijére készül Lipcsei Péter
Sárosi dr. és Lipcsei Péter a derbik tükrében. Az FTC csapatából ők ketten vettek részt a legtöbb Újpest elleni mérkőzéseken, megelőzve dr. Fenyvesi Mátét és Mátrai Sándort (28). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Mesterhármasok, avagy a hét mesterlövész
Mesteremberek a szakma legjobbjai. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
