1960.I.31. Ferencváros – Statisztika 7:1 (edzőmérkőzés)

8 hozzászólás a(z) 1960.I.31. Ferencváros – Statisztika 7:1 (edzőmérkőzés) bejegyzéshez

• 

  Takács Gábor on 2017. január 31. kedd - 20:10

  IGEN, ilyen is volt: 5000 néző egy januári edzőmeccsen !!!

  Válasz
  • 

    lacimadár on 2017. február 5. vasárnap - 16:06

    Ma a Fradin kí­vül bármely NB I-es csapat örömmel elfogadná ezt az 5 ezret nézőátlagnak! Mi -még- éppen hogy felülmúljuk …

    Válasz
  • 

    YSE on 2017. február 5. vasárnap - 17:27

    Nem szabad valamit elfelejteni: abban az időben mi más szórakozás volt? TV? Akkoriban kezdődött, még luxus volt. A számí­tógépről nem is álmodtak, pláne az internetről… A mozik zömmel nézhetetlen filmeket játszottak (zömmel, mert egy-két jó is akadt.) Én is sok edzőmeccsen voltam. (Ezen éppen nem, bár a szomszédban laktunk, ugyanis éppen a Bükkhegységben pihentük ki a vizsgaidőszak fáradalmait.)

    Válasz
    • 

      lacimadár on 2017. február 6. hétfő - 10:40

      Igen, ha tárgyilagosak vagyunk, hozzá kell tenni, hogy egy mai edzőmeccsel egy időben otthon, a fotelből megnézhetek egy Barcelona-, Bayern, Arsenal stb. meccset … szinte ingyen …
      Ellenben, ha 50 éve egy időben játszották volna pl. a Fradi -- Vasas rangadót és a Real -- Barca-derbit, ember nem kapcsolt volna át Magyarországon az El Clásico-ra! Miért is tette volna? A mi csapatainkban ugyanolyan ní­vójú világsztárok játszottak, és akkoriban még olyan erős érzelmi kötődés volt klub és szurkoló között, ami ma már elképzelhetetlen … a szurkoló akkoriban elsősorban nem szupersztárokra és igacsapatokra volt kí­váncsi, hanem a “mi fiainkra”.

      Válasz
      • 

        lacimadár on 2017. február 6. hétfő - 10:41

        jav.: GIGACSAPATOKRA

        Válasz
      • 

        YSE on 2017. február 6. hétfő - 11:01

        Az utóbbi időben teljesen leszoktam a külföldi meccsekről. Teljesen hidegen hagynak már. De AZT az El Classicot megnéztem volna -- a Barcelona volt Fradista csatárai miatt…

        Válasz
        • 

          lacimadár on 2017. február 6. hétfő - 17:45

          Kedves YSE, amire én gondoltam (1965-66-67-es évek Fradi -- Vasas meccsei), nos, akkor már a Barca magyarjai “nyugdí­jasok” voltak, és szerintem az AKKORI El Clásicón sem játszott több világsztár, mint a Népstadionban … 😛
          Amúgy igaza van, kedves Imre bátyám, az ’50-es évek végén, ’60-as évek elején lejátszott spanyol rangadókat valószí­nűleg az egész világ izgalommal nézte volna, akárcsak a maiakat … azért, amikor a Kopa -- Rial -- Di Stefano -- Puskás -- Gento /tartalék: Didi(!!!)/ csatársor feszült szembe a 3 FRADISTÁVAL kiálló -- és legalább ugyanolyan képességű!- Kubala -- Kocsis -- Evaristo -- Suarez -- Czibor ötösfogattal szemben … nos, arra még én is rápillantottam volna 😀
          DE a ’60-as évek közepén, végén, a világverő spanyol klubokban nem játszottak nagyobb sztárok, mint nálunk! Az idegenlégiósokat kitiltották a (szokásos) rossz VB-szereplésük miatt, akár az olaszok, í­gy aki addig ott volt, még játszhatott, de újakat nem igazolhattak … ha jól emlékszem, kb. 73-74-ig, amikor Cruyff és Netzer érkezett a spanyolokhoz … és “alapból”, csak “saját anyagból” a spanyol klubok nem is értek el nagyobb eredményeket a mieinknél …
          Abban, gondolom, egyetértünk, hogy pl. 66-67-ben a világ kevés meccsén játszott annyi világklasszis, mint egy Fradi -- Vasas vagy Fradi -- Dózsa meccsen?
          ITT olvastam a ’67. júniusi szenzációs Fradi -- Vasas rangadó után, a meccset vezető OLASZ (!!!) játékvezető valami olyasmit nyilatkozott, hogy a meccsen a 2 csapat technikai és taktikai tudása magasan fölé nőtt bármely olasz rangadó csapataiénak … pedig az Inter, a Milan, a Juve és a Bologna (!) akkoriban Európa legjobb csapatai közé tartoztak … elnézést a sok beszédért, de EZ a lényeg!

          Válasz
          • 

            YSE on 2017. február 6. hétfő - 18:26

            Abban egyetértünk, hogy a hatvanas években voltak nagy csapataink (többesszámban). A hetvenes években még ki-ki jött a csoda. Aztán csak a véletlen és a különleges szerencse hozhatott -- igen elvétve -- komoly sikert.
            De szí­vesebben nézek a neten egy felkészülési meccset (sajnos arra már nem vagyok alkalmas, hogy élőben megnézni kimehessek), mint a TV-ben azt, hogy két “világválogatott” játszik egymás ellen valahol gazdagéknál.

            Válasz