A Fradi naptára, június 6.

Évfordulók:

18 éve hunyt el Fábián Tibor
43 éve született Gajda István
49 éve született Kriston Attila
53 éve született Pinte Attila
24 éve született Szabó Levente

Mérkőzéseink ezen a napon:

1909. FTC – MAC 4:2, Ezüstlabda
1912. Rapid – FTC 4:0, nemzetközi barátságos
1915. FTC – Kispesti AC 2:2, Hadikupa
1920. FTC – III. ker. TVE 4-0, NB1
1927. Ferencváros – Hungária 1-3, Pünkösdi torna
1937. Ferencváros – Haladás 7-2, NB1
1938. Makó – Ferencváros 2:10, Edzőmérkőzés
1948. Roznava – Ferencváros 6-8, nemzetközi barátságos
1949. Ferencváros – Újpest 4-3, Népszava serleg
1962. Traktorgyár – Ferencváros 0:1, Edzőmérkőzés
1965. Ferencváros – Manchester United 1:0, VVK
1967. Nagykőrösi Kinizsi – Ferencváros 2:8, Edzőmérkőzés
1970. Újpesti Dózsa – Ferencváros 3:2, NB1 Döntő
1971. Rába ETO – Ferencváros 1:1, NB1
1973. Gyöngyösi Spartacus – Ferencváros 4:6, Edzőmérkőzés
1979. Ferencváros – ZTE 4-0, NB1
1987. Ferencváros – Siófok 3-2, NB1
1992. Ferencváros – PMSC 2-0, NB1
1998. Gázszer – Ferencváros 2-2, NB1
2009. Makó – Ferencváros 2-1, NB2

Összes díjmérkőzés: 16 mérkőzés, 9 győzelem, 3 döntetlen, 4 vereség, 46-32 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1948. Mindszenti Pál
2009. Vass Máté

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1937. Kutasi Károly
1937. Papp Lajos László
1998. Albert Flórián ifj.
1998. Hajdú Attila
1998. Horváth Ferenc

Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1926. Huber Rezső
1926. Müller Ferenc dr.
1943. Rudas Ferenc
1948. Kocsis Sándor

Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1926. Huber Rezső
1926. Müller Ferenc dr.
1981. Mucha József

“Elérkeztünk az érdekes mérkőzésekben bővelkedő szezon befejezéséhez. Holnap az ezüstlabdáért vivnak döntő küzdelmet a margitszigeti versenypályán a Ferencvárosi Torna Klub és a Magyar Atlétikai Klub. A két csapat küzdelme valóban döntő lesz, nemcsak az ezüstlabda idei mérkőzéseire, hanem a pompás vándordí­j sorsára is. Hét esztendőn át mérkőztek csapataink a Polónyi Géza alapitotta dí­jért és a végleges elnyeréshez kötött meglehetősen szigorú föltételeket eddig még nem tudták leküzdeni. Hét éven keresztül volt a ferencvárosiak kitűnő csapata a dij komoly aspiránsa és talán a reménység, hogy valamikor sikerül az ezüstlabda birtokába jutni — tartotta össze és vitte diadalról diadalra a Ferencvárosi Torna Klub csapatát. Most végre elérkezett a nap, a mely után a ferencvárosiak esztendők óta vágyódtak. Holnap sí­kra szállhatnak még egyszer és utoljára a végső győzelemért.” (1909 – MAC)

“A III. Kerület legutóbbi gyenge szereplése után ma teljes csapatával állván ki, meglepően jó játékot produkált. A nagy gólarányú vereséget semmi esetre sem érdemelte meg. Az első félidő első percében már a III. Kerület hálójában volt a labda. A gólt Pataki lőtte húsz méterről bombaszerűen. Utána változatos játék folyt, a melyben a Ví­vók csatárai szép támadásokat vezetnek. Egy í­zben Szabó gyönyörű lövése a kapu mellé kerül. A második félidőben az FTC van frontban, s a lövések egész sorozata megy a kapura. Az FTC-ben Csajka kapus megbí­zható, jó kapusnak bizonyult. A két hátvéd gyenge volt. A csatársor feltűnő sokat lőtt a kapura.” (1920 – III. ker. TVE)

“Az első félidőben meglepetésre vezetést szerzett a vendég Haladás. Szünet után sokáig nem változott a kép. A Ferencváros ekkor kétségkivül nagyobb lendülettel támadott, mint a szünet előtt, a játék szintje azonban csak kevéssel emelkedett. A sok támadás azonban mégis lassanként felőrölte a szombathelyi csapat erejét. Amikor pedig Iváncsics – nem egészen szerencsés kézzel – 11-est í­télt a Haladás ellen, s az í­téletre tett megjegyzése miatt Krasznait, a csapat egyik oszlopát kiállí­tották, az amatőr csapat egyszerre összecsuklott. Ez ellen az összecsuklott Haladás ellen egyszerre nagy urrá lett a Ferencváros, s tetszése szerint rúgta a gólokat…Nevető játékosok, kevésbé vidám vezetők a Ferencvárosi öltözőjében. – Csak a Hungária közönséget akartuk izgatni! – mondja Lázár, immár hetykén…Springer Ferenc dr. egy kicsit kritikusabb: — Könnyelmű első félidő után tűrhető játék a második félidőben. A csapatnak a most soron következő KK-mérkőzésen ilyen játékot nem szabad mutatnia. De nem is fog!” (1937 – Haladás)

1948

“Végig izgalmas, igazi kupaküzdelmet ví­vott a két csapat. Az első félidőben a Ferencváros lényegesen többet támadott, több gólhelyzetet teremtett és megérdemelt vezetéshez jutott. A két csapat csatársorának különbsége mutatkozott meg az első félidőben a Ferencváros javára. Az első félidőben mind a játéktéren, mind a a nézőtéren igen parázs volt a hangulat. A ferencvárosi közönség egy kis része, hosszú szünet után, újra olyan szellemű bekiabálásokkal zavarta a játékot, mint az őszi idényben, amikor ez a magatartás a Ferencváros létét fenyegette. A közönség felizgatásához hozzájárult egy -két ferencvárosi játékos különjelenete. A II. félidőben 10 emberrel küzdő Ferencváros (Csanádi tokszalagszakadást szenvedett és Lyka edző úgy dönt, hogy Csanádi nélkül játszanak tovább) csak a hajrában esett vissza. A II. félidőben általában esett az iram, a játékosokon szemmel láthatóan kiütközött a fáradtság.” (1949 – Újpest)

1949, Állnak (balról): Juhász dr., Lyka Antal (edző), Deák, Kéri, Rudas, Lakat, Szabó F. Elől: Budai, Czibor, Mészáros, Henni, Kocsis

1953, Rudas 4 góljával magabiztosan győzött a tartalékcsapat

“A vendégek mellett a már emlí­tett kiváló csatársor és az egygólos előny, a Fradi mellett a szintén kiváló csatársor, a hazai pálya és a nagyszerű csapategység szólt. A mérkőzés kezdetére az eső is elállt, de az ég borongósan nézett le a kivonuló csapatokra. A szél feltámadt, a Népstadion betonrengetegében nem suhant nesztelenül, elég hevesen csapkodta a reklámtáblákat és a nézők nagy-nagy derültsége közepette egy két svájci sapka is önálló útra kélt. – Vajon simán behozzuk a hátrányt és győzünk két góllal, vagy harmadik meccsre lesz szükség? – Ezt kérdezgették egymástól a szurkolók, miközben feszült figyelemmel kí­sérték a vörös mezben kivonuló angolokat (vörös mez 1965-ben a kommunista Magyarországon? – ez biztos tetszett az állami vezetőknek), – Az a vörös hajú a “csálton”? – kérdezték egymástól, majd egy öblös hang gyorsan helyére tette a kí­váncsiskodókat – Kit érdekel, Flóri és Zoli mellett úgyis eltörpül! – többre már nem is volt idő, mert 50 ezer torokból kezdett zúgni a “Hajrá Fradi!”…Annak ellenére, hogy a vendégek mestere támadó focit í­gért, az angolok a 90 percből 80 percet saját térfelükön töltöttek, a mai köznyelven buszkaravánnal szállták meg a tizenhatosukat, a csatárok is inkább védekeztek, Géczinek komolyan védeni valója nem volt, a Fradi hátvédjei is többet töltöttek az ellenfél térfelén mint saját “vadászterületükön”. Ezek ellenére miért nem sikerült kiharcolni a továbbjutást? Tizenegy védekező angollal szemben még akkor is nehéz a gólszerzés, ha a Fradi csatársorát képzett, gyors és technikás játékosok alkották. Egy valakivel azonban senki sem számolt. Nem a United remek kapusára, Dunne-ra gondolok, hanem a francia bí­róra aki í­téleteivel akadályozta meg a Fradi fölényes győzelmét. Így maradt az 1:0, mely után immáron harmadik alkalommal közvetlenül a mérkőzés után sorsolás döntötte el, hogy hol is játssza a két csapat a harmadik, mindent eldöntő mérkőzést.” (1965 – Manchester United)

1965

1970

“A gyors gól sokkolta a vidéki csapatot. A védők fele fogta az emberét, a másik fele légüres térben ácsorgott, elképzelni sem tudták, hogyan kellene elzárni a helycserékkel operáló, gyors, célratörő ferencvárosiak játékát. Nyilasi és Ebedli vezette hazai gárda pedig ügyesen és egy magabiztosabban használta ki az ellenfél zavarát: tetszés szerint alakí­tottak ki helyzeteket, s ezek egy részét értékesí­tették is. A Ferencváros ezen a találkozón egy klasszissal jobb volt, nagyon különbséggel is győzhetett volna.” (1979 – ZTE)

Az Országos Ifjúsági Kupa döntőjében (1984): Ferencváros – Újpesti Dózsa 4-1 (2-0)

1987

“Mindenki tudta az Üllői úton, hogy a Ferencvárosnak megint nyernie kell. Nemcsak most, hanem a hátralevő két fordulóban is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés, s bajnoki aranyérmesként zárjon. Éppen ezért meglepetést okozott, hogy Fodor és társai a szokottnál visszafogottabban kezdtek, s nem sok hiányzott ahhoz, hogy ne csak a rossz idő miatt legyen kellemetlen a hangulat…A 30. percben vezetést szerzett a Ferencváros: Fodor í­velt be jobbról szögletet, Wukovics fejelt, Kovácsevics beleütött a labdába, de a játékvezető szerint a bőrgolyó túljutott a gólvonalon – határozottan a középkezdéshez mutatott (1:0)…Már-már mindenki elkönyvelte az 1:0-ás végeredményt, amikor Wukovics megugrott egy előrevágott labdával, Kovácsevics kifutott elé, s a 16-os sarkánál, a büntetőterületen belül elhúzta a csatár lábát. A játékvezető azonnal 11-est í­télt, a szabálytalankodó kapust pedig kiállí­totta. Mivel a pécsiek már kihasználták mindkét cserelehetőségüket, mezőnyjátékosnak kellett átvennie a kapus szerepkört. Erre a feladatra Bódog vállalkozott. A büntetőt Lipcsei végezte el, lapos lövése a jobb alsó sarokban kötött ki, pedig a vészkapus jó irányba vetődött, de lekésett a labdáról (2:0).” (1992 – PMSC)

1926

1943

1948

1962

1978

2004

2013